Az LMP – Magyarország Zöld Pártja (rövidítve: Zöldek) 2009-ben alakult magyarországi párt. Eredeti neve 2020-ig Lehet Más a Politika (rövidítve: LMP) volt. Alapítónyilatkozata szerint a liberális, balközép és közösségelvű konzervatív politikai hagyományokból is építkező, de önmagában koherens, ökológiai és radikális demokrata politikai irányvonalat követ.
A legfontosabb kérdéseknek a részvételi és képviseleti demokrácia minőségét, a társadalmi igazságosságot, valamint a környezetvédelem és az ökológiai fenntarthatóság kérdéseit tekintik.
A párt fő témái a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés mellett a jelenlegi politikai elit korrumpálódása, a baloldali-jobboldali felosztás értelmetlensége. Célja a társadalom és a politikai elit közötti távolság csökkentése. 2010-ben a párt 7,48%-ot ért el az országgyűlési választás első fordulóján, így bekerült az Országgyűlésbe.
2011 novemberében az Európai Zöld Párt párizsi kongresszusán az LMP-t felvették teljes jogú tagnak.
2020. február 8-án a párt nevet módosított, innentől a Lehet Más a Politika helyett az LMP – Magyarország Zöld Pártja nevet használják, a hivatalos rövidítés a korábbi LMP-ről Zöldekre változott.
2026-ban nem indultak az az évi választáson, így kikerültek az országgyűlésből.
Története Társadalmi kezdeményezés A maga elé a magyar politika megreformálását célul tűző, 2008-ban létrehozott szervezet (saját terminológiájában „társadalmi kezdeményezés”) ideológiájában a zöld pártokhoz közelálló mozgalom – az Élőlánchoz hasonlóan, de attól függetlenül – részben a Védegyletből vált ki. A 2009-es ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény konferenciájának ideje alatt a világ számos országában szerveztek megmozdulásokat, ilyen a budapesti Hősök terén megtartott performansz is.A koppenhágai csúcsra készített video
Párttá alakulás és a 2009-es EP-választás Az LMP tagjai Esztergom-Búbánatvölgyben, egy panzióban döntöttek a párttá alakulásról, itt fogadták el a párt megszervezését célzó folyamat alapító nyilatkozatát. Az LMP 2009. február 14-én, a Művészetek Palotája éttermében tartott megbeszélés alkalmával alakult párttá. A pártot február 26-án jegyezték be hivatalosan, ennek sajtótájékoztatóján a szóvivők egyúttal bejelentették indulásukat az európai parlamenti választáson is. A Humanista Párttal közösen indított Szabó Tímea vezette listájukat (LMP+HP) március 19-én mutatták be.
A pártot kis összegű adományokból kívánják finanszírozni. Ennek megfelelően már a párttá alakulást megelőzően internetes adománygyűjtési akciót hirdettek, melynek során február 19-ig 1600 adományozó összesen 1,17 millió forinttal támogatta az LMP-t. A Magyarországon újnak számító eszközökkel operáló akció, amelyet kampányhonlap és egy a YouTube-on megjelent vírusvideó is támogatott, módszereiben Barack Obama elnökválasztási kampányát idézte. Az LMP kezdeményezte, hogy a pártok 50 millió forintban maximálják kampánykiadásaikat. A többi párt közül egyedül a Fidesz reagált pozitívan, és végül nem született megállapodás.
Az európai parlamenti kampány során az Európai Zöld Párt támogatásukról biztosították az LMP-t, és május 1-jén Daniel Cohn-Bendit személyesen kampányolt az új ökopárt mellett. A választáson végül 2,6%-os eredményt ért el az LMP+HP lista, amellyel – az SZDSZ-t megelőzve – ötödik lett a pártok közül, de a mandátumszerzéshez szükséges 5%-ot nem érte el. A párt 18 millió forintot költött a kampányra.
A 2009-es EP-választást követő időszak A párt vezetői már az EP-választás előtt, illetve az eredmények megismerése után is világossá tették, hogy az LMP indulni kíván a 2010-es országgyűlési és önkormányzati választáson. Amennyiben bekerül a parlamentbe, ellenzékben kíván politizálni.
2009. július 4–5-ei 2. kongresszusán az LMP úgy döntött, hogy benyújtja megfigyelői státusz iránti kérelmét az Európai Zöld Párthoz (EGP). Szeptember 19-20 között megtartották a párt 3., tisztújító kongresszusát. A kongresszuson új választmányt választottak, módosították a párt alapszabályát, megtárgyalták a 2010-es magyarországi országgyűlési választásra való felkészülés menetrendjét, valamint elfogadták az Európai Zöld Párt alapelveit tartalmazó chartát és alapszabályát.http://www.lehetmas.hu/hirek/604 Lezárult a Lehet Más a Politika tisztújító kongresszusa Október 18-án az Európai Zöld Párt malmői kongresszusán az LMP-t megfigyelő státuszban felvették a pártcsalád tagjai közé.
2010-es országgyűlési választás Az LMP 2010. január 31-én megtartott 5. kongresszusán a tagok megszavazták a 2010-es magyarországi országgyűlési választáson induló országos listát. A Lehet Más a Politika megalakulása óta szorgalmazza a kampányfinanszírozás reformját. Karácsony Gergely kampányfőnök első lépésként javaslatot tett a pártok kampányfőnökeinek a nyílt kampányszámla bevezetésére. A javaslatra válasz nem érkezett, de az LMP egyedül is vállalta, hogy – az adatvédelmi szempontok betartása mellett – nyilvánosságra hozza a kampánnyal kapcsolatos kiadásait és bevételeit.
Az 5. kongresszuson döntöttek a 2010-es választás országos listájáról. A listavezető Schiffer András lett, Jávor Benedek, Szabó Rebeka, Mile Lajos, Ivády Gábor és Szabó Tímea előtt.http://www.lehetmas.hu/hirek/1069 Az LMP országos listája 2010-ben right|thumb|Szél Bernadett A 2010-es parlamenti választás előtt a Humanista Párt bejelentette szakítását az LMP-vel. Várady Tibor, a Humanista Párt elnöke szerint a szakítás oka:
„Volt egy belső ok, amiért nem folytattuk, az, hogy újjászervezzük a Humanista Pártot. A másik, hogy azt látjuk, hogy az LMP egyre inkább egy mainstreamebb vonalat képvisel, amiben a rendszerkritika csak egy vissza-visszatérő fűszer. Időről időre mondanak szimpatikus dolgokat, de az alapvető irány nem ez. Ehhez nem tudtunk csatlakozni.”http://turulmeme.com/ajanlas/szakitottak-az-lmp-vel-interju-varady-tiborral-a-humanista-part-elnokevel/407264.aspx Interjú Várady Tiborral
2010. március 24-én megjelent a párt részletes (220 oldal) programja, amelyet sajtótájékoztatón mutattak be.http://lehetmas.hu/upload/9/9/201003/LMP_Program_2010_1.pdf Az LMP 2010-es választási programja Április 11-én, a választás első fordulójában a párt, a negyedik legerősebb erőként, bekerült a Magyar Országgyűlésbe. A választás után a párt megalakulásának helyén, Búbánatvölgyben alakult meg az LMP Országgyűlési frakciója. 16 fős képviselőcsoportjukat, amelynek egy ideig Kukorelly Endre költő is tagja volt, Schiffer András vezeti. 2010. októberében Ivády Gábor kilépett a pártból és a frakcióból. Ezzel a képviselőcsoport létszáma 15 főre csökkent.
Az LMP–PM szakadás thumb|Schiffer András 2011 decemberében a sajtószabadságért folytatott tüntetések során létrejött az „Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért” (Milla) csoport, akik 2012. március 15-én már jelentékeny politikai erőt képviselve, több tízezres ellenzéki tüntetést szerveztek.https://index.hu/belfold/2012/03/15/kifogyoban_a_szufla_az_egymillios_tuntetesekbol/ A Milla csoport és a Bajnai Gordon, korábbi miniszterelnök vezette Haza és Haladás Egyesület, valamint a Magyar Szolidaritás Mozgalom szövetségeként jött létre aztán az Együtt 2014, a megalakulás hírét ünnepélyes keretek közt, a 2012 október 23-i tüntetésen jelentették be, amit a Milla szervezett, és ahol Tamás Gáspár Miklós is felszólalt.
A megalakulását követően, még 2012 októberében a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 csatlakozásra hívta fel az LMP-t,Az Együtt 2014 az LMP felé nyit először, Index, 2012. november 14. ami megosztotta a párt tagságát, illetve először a vezetőségét. Az LMP novemberi kongresszusának két irány közül kellett döntenie: az egyik – Schiffer András által is támogatott – javaslat kizárta volna a csatlakozást, bizonyos feltételek teljesülése esetén megengedve a tárgyalást más kérdésekben; a másik szerint – mely mögött mások mellett a frakcióvezetés: Jávor Benedek, Karácsony Gergely és Szabó Tímea állt – az LMP megkezdhette volna a tárgyalásokat, egy későbbi időpontra tolva a döntést a tényleges csatlakozásról. Hosszas kongresszusi vita után a küldöttek többsége az első irány mellett állt ki, kizárva az Együtt 2014-hez való csatlakozást. E kongresszusi döntést követően Jávor Benedek frakcióvezető és Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes lemondott tisztségéről. Ezután a Bajnaival való stratégiai tárgyalás hívei létrehozták a Párbeszéd Magyarországért Platformot.
A párt 2013. január 26-i kongresszusa nagy többséggel megerősítette a novemberi döntést, mely szerint nem lépnek szövetségre az Együtt 2014-gyel. Karácsony Gergely aznap este közzétette, hogy kilép. Másnap Jávor Benedek közölte, hogy a Párbeszéd Magyarországért platform kilép, és egy új, baloldali zöld pártot hoznak létre, melynek később a Párbeszéd Magyarországért nevet adták. A kilépők száma a két oldal szerint 70–130 fő, ami a párt tagságának mintegy 10–20%-a; Schiffer András frakcióvezető szerint nem történt pártszakadás, mivel csak a tagság kis része távozott.
Az LMP frakció megszűnése, majd újjáalakulása A „pártszakadás” során, 2013 januárjában a 15 fős parlamenti frakcióból 8 képviselő lépett ki, megtartva mandátumát, így a képviselőcsoport létszáma a minimálisan előírt 12 alá csökkent, és a frakció megszűnt. A házszabály értelmében a képviselők így függetlenné váltak. Hónapokkal később viszont, amikor az Alkotmánybíróság (AB) egy döntését úgy indokolta (a DK frakcióalakítási kérelmével kapcsolatban), hogy "az olyan pártlistához tartozó képviselőket, amelyeknek pártja öt százalék feletti eredményt ért el a választásokon, mindenképpen megilleti a frakcióalakítás joga", Schiffer András társelnök nyomban az AB-hoz fordult, hogy az LMP-t megilleti a frakcióalakítás joga, és a döntés hamarosan meg is született, aminek nyomán az LMP-nek ismét lett frakciója – 2013 szeptemberétől.
A 2014-es országgyűlési és európai parlamenti választás után Az LMP önállóan indult a 2014. április 6-án tartott országgyűlési választáson és 5,38%-os támogatottságot kapott, így öt mandátumot szerzett az új országgyűlésben. Ezzel az eredménnyel a párt benne volt abban a négy listában, ami mandátumot nyert. Frakcióvezetőjük ismét Schiffer András, frakcióvezető-helyettesük pedig Szél Bernadett lett. A lista harmadik helyéről bejutó Sallai Róbert Benedek a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke lett.
A 2014-es európai parlamenti választáson május 25-én a párt 5,04%-os támogatottságot kapott, ami egy képviselői helyre lett elegendő az Európai Parlamentbe, ezt a listavezető Meszerics Tamás nyerte el.Tájékoztató adatok az Európai Parlamenti választás összesített eredményéről valasztas.hu Ezzel az első magyarországi tagja lett a Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakciójának (Jávor Benedekkel közösen), az erdélyi Tőkés László 2007 és 2009 között volt a képviselőcsoport első magyar tagja.
Az ugyanez évben megtartott önkormányzati választásokon a párt országos szinten körülbelül 5%-os eredményt ért el, összesen negyvennégy képviselői helyet megszerezve.Tájékoztató adatok a Lehet Más a Politika országosan összesített eredményeiről, valasztas.hu A legjobb eredményük Szekszárdon született, ahol Hadházy Ákos 40%-ot ért el, így 6%-kal csúszott le a polgármesteri székről. bélyegkép|Hadházy Ákos
2016. május 30-án Schiffer András bejelentette, hogy június 1-jei hatállyal lemond társelnöki tisztségéről, augusztus 31-ei hatállyal pedig visszaadja országgyűlési képviselői mandátumát, és nem indul a 2018–2019-es választásokon. Lemond társelnöki tisztségéről is, de megtartja párttagságát, és a jövőben ügyvédként fog tevékenykedni, valamint „az LMP, mint globalizációkritikus, ökopolitikai irányzat körüli szellemi erőtér” felépítésén kíván dolgozni, valószínűleg egy alapítvány keretei között.Schiffer András lemond minden tisztségéről, kiszáll a politikából, Index.hu, 2016. május 31. (Később, a 2018-as választásokat követően ki is lépett az LMP-ből.)Index: Schiffer András kilépett az LMP-ből