A cigány dzsessz a budapesti (vagy budapesti kötődésű) muzsikus cigányok által játszott dzsessz zene. A fogalom jelentése kevésbé behatárolható, mint a szinti szving esetében, ennek ellenére mind a szűkebb szakma, mind a szélesebb közönség által gyakran használt kifejezés.
Definíciós nehézségek A cigány dzsessz kifejezésnek régebben a szakmai zsargonban – némi pejoratív felhanggal – a zenének, pontosabban a zenélésnek egyfajta megközelítését értették, mely a spontaneitást hozta előtérbe. Mára azonban a kifejezésnek ez az értelme elhalványult. A pesti dzsesszéletben egyaránt zenélnek cigány és nem cigány előadók. A dzsessz alapvetően nemzetközi irányzat, a zenészek nemzetiségi hovatartozásának nincs jelentősége. A cigány és nem cigány zenészek nagyon sokszor együtt lépnek fel, közös lemezeket adnak ki. Ebből a szemszögből közelítve nem értelmezhető a cigány dzsessz fogalma. Néhány esetben azonban a műfaj egyes irányzatainak megvan a határozott kötődése egy szűkebb kulturális körhöz, etnikumhoz. Ilyenek például a latin dzsessz és a szinti szving irányzatai. Az egyes cigány zenészeknek a cigány autentikus népzenét a dzsesszbe építő, „cigány etno-dzsessz” zenéjét határozottan etnikus alapon lehet cigány dzsessznek nevezni. Az etnikai kötődés más módon is hangsúlyt kaphat. Babos Gyula ilyen típusú zenét játszó zenekara a Project Romani nevet kapta, Szakcsi Lakatos Béla cigány nyelvű címet ad lemezének: Na dara! – Ne félj!. A szakma és a közönség azonban ennél lényegesen szélesebb körben használja a kifejezést. Roma Jazz Esten vagy Roma Jazz Fesztiválon nem csak ilyen típusú zenét játszanak, hanem megszólalnak a dzsessz egyéb irányzatai is. Mindezek mellett érdekes adalék, hogy míg a cigány dzsessz kifejezés közkeletű, addig ezzel szemben olyan kategóriák nem alakultak ki ki a köznyelvben hogy magyar dzsessz vagy nem cigány dzsessz.
A cigány dzsessz gyökerei Kávéházi cigányzene A cigány dzsessz előadói – néhány kivételtől eltekintve – a magyarcigányok zenészdinasztiáiból kerülnek ki. A muzsikus cigányok saját műfaja az úgynevezett vendéglátós- vagy kávéházi cigányzene, másik nevén a magyar nóta. Azonban zenei szolgáltatóként minden igényt ki kellett szolgálniuk, így a repertoárba bekerültek eleinte a polkák, keringők, más divattáncok és operettdalok is. A hangosfilmek és a rádiózás megjelenésével a különbözős dzsesszes hangvételű számok is egyre népszerűbbek lettek a közönség körében, így a cigányzenekarok ezeket is játszani kezdték. A hagyományos cigányzenétől való elfordulás részben a közízlés változásával, részben politikai okokkal magyarázható. Az ötvenes években a cigányzenét a letűnt uralkodó osztállyal társították és így nemkívánatosnak minősült. 1956. után pedig a cigányok forradalmi részvétele miatt vonták be sok cigányzenésznek a működési engedélyét. A muzsikus cigány családok nagy részében ekkor a gyerekeket már más hangszereken kezdik el tanítani és taníttatni. A hagyományos cigányzenét a dzsesszel az improvizatív játékmód és az esztam-ritmus rokonítja.
A „mainstream” irányzatok A cigány zenészek magas szintű technikai és összhangzattani tudásra és nagyfokú virtuozitásra tettek szert a dzsessz különböző ágaiban, mint a swing, bebop, hardbop, cool és a különböző fúziós irányzatok. Ekkor jelenik meg a szakmai zsargonban – kissé pejoratív értelemben – a cigány dzsessz kifejezés, értve alatta azt a jelenséget, amikor a cigány zenészek próba nélkül, a repertoárt csak szóban egyeztetve lépnek fel; a számokat sokszor első hallás után eljátsszák, és természetesen virtuóz módon rögtönöznek – mindezzel a közönség nagy tetszését váltva ki. A cigány dzsessz kifejezés ebben az értelemben az „ösztönös”, „spontán” és „népszerű”, „populáris” zenélést jelentette a „tanult”, „átgondolt” és „művészi” előadásmóddal szemben. A cigány dzsessz mint kifejezés ebben az értelemben már nemigen használatos, sokkal inkább egyfajta etnikai-kulturális értelme van.
Kortárs komolyzene A pesti – nem csak cigány – dzsessz az utóbbi időben nyitottá vált más zenei műfajok felé is. Egyik ilyen meghatározó irányzat a 20. század komolyzenéje. Elsősorban Bartók Béla szellemi hagyatéka jelentős, nem egyszer konkrét művei is beépülnek a dzsessz-darabokba. Emellett a század második felének az úgynevezett kortárs komolyzenéje is hatással van a dzsesszre.
Népzenék Ahogyan az 1960-as 70-es években a rockzene, úgy a 80-as, 90-es évektől a különböző népzenék gyakorolnak jelentős hatást a dzsesszre. A cigány dzsesszzenészek a különböző folkos irányzatokon belül előszeretettel nyúlnak az autentikus cigány népzenéhez, mely a cigányságnál máig élő jelenség. Ez határozottan etnikus karaktert ad a cigány zenészek által játszott dzsessznek, pontosabban csak egyik ágának.
Cigány dzsessz előadók
Hegedűsök Bacsik Elek Csányi „Matyi” Mátyás (eredetileg Ernő) Járóka Sándor Horváth „Kati” Lajos ifj. Kathy Horváth Lajos Lajkó Félix Lakatos Róbert (Roby Lakatos) Látó Frankie Radics Gábor ifj. Sárközi Lajos
Gitárosok Babos Gyula Bacsik Elek Balogh Roland Halper László Horváth „Kispatkány” Dezső Horváth „Patkány” Sándor Kovács Andor Kurina Kornél Kosta Lukács (eredeti nevén valószínűleg Snétberger Konstantin) Lakatos Pál Nagy László (Gitano) Oláh Szabolcs Pusztai Antal Snétberger Ferenc
Zongoristák, billentyűsök Balázs József Balogh Csibe Jenő Balogh Zoltán Botos Robi Cseke Gábor Csík Gusztáv Csíkos József Egri János Jr. Farkas Zsolt Füsti Balogh Gábor Gáspár Károly Horváth Balázs Jáger Bandi Jónás Rezső Ifj. Jónás Rezső Szakcsi Lakatos Béla Szakcsi Jr. Szakcsi Lakatos Róbert Oláh Tzumo Árpád Oláh Dezső Oláh Kálmán Oláh Krisztián Oláh Zoltán Pintér Zoltán Rafael Márió Varga Tivadar
Szaxofonosok Bolla Gábor Lakatos Ablakos Dezső Lakatos Antal (Tony Lakatos) Lakatos Szoszó Sándor Németh János Oláh Antal Piroska Zoltán Raduly Mihály
Bőgősök, basszusgitárosok Barcza Horváth József Duka Norbert Egri János Horváth Plutó József Kunu László Lakatos Bögöly Béla Lakatos Pecek Krisztián Oláh Péter Oláh Zoltán Orbán György Schildkraut Vilmos Torma Rudolf Pege Aladár
Dobosok Balázs Elemér Balogh László Csörsz Zoltán Jávori Vilmos Jellinek Emil (Emilio) Kőszegi Imre Lakatos László Lakatos Pecek Géza Lakatos Pecek András Látó Attila Radics Máté
Énekesek Lakatos Ágnes Palya Bea Szalóki Ági Szőke Nikoletta
Kapcsolódó szócikkek Dzsessz Szinti szving
Cigány tematikájú összefoglaló szócikkek Cigány irodalom Cigány népcsoportok Cigány nyelv Cigány képzőművészet Cigány nemzeti jelképek Cigány ünnepek Cigányok
Források Az angol Wikipédia „Gypsy jazz” szócikke Gonda János: Jazz. Történet, elmélet, gyakorlat (Budapest, 1965.) Jean-Pierre Liégeois: Romák, cigányok, utazók (Budapest, 1994.) Matisz László: Hoztuk magunkkal, ottvan a génjeinkben (Amaro Drom, 2004/1.) Matisz László: Létezik-e romadzsessz? (Amaro Drom, 2003/11.)
Kategória:Dzsesszstílusok Kategória:Cigány zene Kategória:Zenei stílusok