thumb|Cañón del Sumidero Nemzeti Park thumb|Sierra de San Pedro Mártir Nemzeti Park Mexikó nagy kiterjedésű ország, majdnem 2 millió km². Az északon fekvő sivatagoktól a hófödte vulkáni kúpokon át a déli dzsungelekig mindenféle élőhelyet megtalálunk az országban. Az IUCN 1997-es összeírásában 35 nemzeti parkot találhattunk Mexikóban, amelyek összesen 7000 km² területen feküdtek, az ország területének 0,35%-át fedték le, de a CONANP (Comisión Nacional de Áreas Naturales Protegidas) 2017-es listájában a nemzeti parkok száma már 66, összterületük  km². Sok pici nemzeti park létezik, 10 km²–nél kisebb területtel. A legtöbb parkot 1934 és 1940 között alapították, gyakran régészeti, történelmi, tájképi vagy felüdülési lehetőséget nyújtó értékeik miatt. Az ökológiai vagy biológiai értékek védelme érdekében létrehozott parkok ritkák.

Fajtái Mexikóban 182 védett terület létezik, amelyek összesen ~90 millió hektárt fednek le. Ez az ország 46%-át jelenti.

Kilenc típusú védett terület létezik a védett területek nemzeti hálózatában (National System of Natural Protected Areas = Sinap):

Bioszféra rezervátumok; Speciális bioszféra rezervátumok; Nemzeti parkok; Természeti emlékművek; Tengeri nemzeti parkok; Természeti erőforrás védelmi területek, köztük az erdőrezervátumok; Flóra- és faunavédelmi területek; Városi parkok; és Ökológiai védelmi zónák.

Az első hét kategória a szövetségi kormány, az utolsó kettő pedig az állami és települési kormányzatok kezelésébe tartozik. A nemzeti parkok, bioszféra rezervátumok, ökológiai rezervátumok és tengeri, víz alatti parkok a Sinap (Sistema Nacional de Areas Naturales Protegidas) részét képezik. Ezeket a területeket a Nemzeti Ökológiai Intézet (Instituto Nacional de Ecologia vagy INE) kezeli. A nemzeti parkok gyakran nem tartoznak a biológiailag legváltozatosabb mexikói területek közé, de említésre méltóak történelmi vagy esztétikai szempontból. Így pl. nemzeti parkok a vulkánok, a régészeti lelőhelyek is. Nemzeti parkot alapíthatnak egy terület tudományos vagy történelmi értékei, vagy a turizmus fejlesztésére való alkalmassága miatt.

Keletkezésük A parkok többségét az 1930-as években alapították Lázaro Cárdenas irányítása alatt. Ő hozta létre az Erdészeti, Halászati és Vadászati Minisztériumot is. A minisztérium felügyelte 40 park létrehozását, amelyet a táj szépségére, a felüdülési potenciáljára vagy ökológiai értékeire alapoztak. A Quevedo tervezte park hálózat nagy hangsúlyt fektetett Mexikó felföldi erdeire. A bioszféra rezervátumokat a biológiai diverzitásban ténylegesen bővelkedő területeken alakították ki. Az alapításhoz szükséges kritériumok, hogy a terület legalább 10 000 ha nagyságú legyen, ahol legalább egy, emberi aktivitás által jelentősen meg nem változtatott ökoszisztéma létezzen. Ezekben a parkokban gyakran olyan fajok élnek, amelyek endemikusak, veszélyeztetettek vagy a kihalás szélén állnak.

A speciális bioszféra rezervátumok definíciója majdnem megegyezik a bioszféra rezervátuméval, azonban nem szükséges hogy 10 000 hektár legyen a területe. Minden bioszféra rezervátumnak van egy magterülete, és egy kezelt periférikus területe. Új lakóközpontok létrehozása a bioszféra és speciális bioszféra rezervátumokban szigorúan tiltott. A 20. század elején Miguel Angel de Quevedo amellett érvelt, hogy a nemzeti parkokban a turizmus mind a vidéki lakosság, mind a nemzetközi látogatók szempontjából hasznos. Úgy gondolta, hogy a nemzetközi turizmus elősegíti az együttműködést Mexikó és más országok között, valamint hogy a nemzeti parkok alapításával Mexikó „civilizált ország”-gá válik.

Mexikónak közel egy tucatnyi, az UNESCO-MAB programjában szereplő rezervátuma van, bár minden bioszféra rezervátuma nem tagja a hálózatnak. A kijelölésük ellenére a parkok nem mindig védettek az emberi behatásoktól. A Lagunas de Chacahua Nemzeti Park elvesztette erdeinek 40%-át, míg a Nevado de Toluca Nemzeti Park vulkánlejtőinek 75%-a erdőmentes. Mexikó parkjaiban gyakran hiányzik a szükséges számú őr, valamint a környezeti nevelés, amely elősegítené, hogy a területek zölden maradjanak.

Korszerűsítési törekvések A bioszféra rezervátumoknak 3 célja van: védelem, nevelés és a védelem szükségességét szem előtt tartó fenntartható emberi fejlődés. A nemzeti parkokkal ellentétben, a bioszféra rezervátumokban az emberek továbbra is élhetnek a védett természeti területen. A biológiai felmérések és ökológiai tanulmányok mellett a fenntartható erőforrás használatra vonatkozó kutatások is támogatást élveznek, hogy a helyi közösséget bátorítsák a vadvédelmi törekvésekben való részvételre.

A nemzeti parki területek 732 000 hektárjából mindössze 15% van a szövetségi kormány tulajdonában. A park tulajdonosai magánszemélyek, gazdasági társaságok vagy települések. Pl. a „Cumbres de Monterrey nemzeti park” Monterrey városban fekszik. A kialakult helyzet éppen az ellenkezője az USA-ban kialakultnak, ahol a nemzeti parkokat eleve szövetségi területen jelölték ki vagy a kormánynak megvoltak az erőforrásai a kölcsönbe vételre, illetve a terület magánszemélyektől való megvásárlására.

Mexikó pályázott a Global Environmental Facility (GEF) programjára, amely 1992-1995-ig 25 millió USD-t juttatott 10 mexikói bioszféra rezervátum számára (összesen 18 rezervátum van), El Triunfo, Mariposa Monarca, Calakmul, Sian Ka'an, Rio Lagartos, Montes Azules, El Vizcaino, Islas del Golfo, Sierra de Manantlan és Isla Contoy. Mexikó nemzeti parkjaiban sok emberi tevékenység tiltott, azonban kevés törekvés volt arra, hogy a helyi lakosság számára egyéb kereseti lehetőséget nyújtsanak. Ennek megfelelően az illegális favágás, legeltetés és vadászat gyakori a parkok határán belül. Ennek ellenére a nemzeti park státusz számos erdőnek nyújtott védelmet, és a régészeti lelőhelyek védelme is példás.

A nemzeti parkok listája ElnevezésÁllam(ok)Alapítás éveTerület (ha)JellegzetességekArchipiélago de San LorenzoAlsó-Kalifornia2005Archipiélago Espíritu SantoDéli-Alsó-Kalifornia2007Arrecife AlacranesYucatán1994korallzátonyok, szigetekArrecife de Puerto MorelosQuintana Roo19939067Arrecifes de CozumelQuintana Roo1996Arrecifes de XcalakQuintana Roo2000Bahía de LoretoDéli-Alsó-Kalifornia1996Barranca del CupatitzioMichoacán1938362a Cupatitzio folyó forrásvölgyeBasaseachi-vízesésChihuahua19815803hegyek és maga a vízesésBenito JuárezOaxaca19372737erdős hegyekBosencheveMéxico, Michoacán1940Cabo PulmoDéli-Alsó-Kalifornia19957111tengerpart, korallzátonyCañon del Río BlancoVeracruz1938Cañón del SumideroChiapas1980Cerro de GarnicaMichoacán1936968Cerro de la EstrellaMexikóváros19381100egy hegycsúcs, ősi romokCerro de Las CampanasQuerétaro193758Cofre de PeroteVeracruz1937egy alvó vulkánConstitución de 1857Alsó-Kalifornia19625009fenyőerdő, matorral, sziklákContoy-szigetQuintana Roo19985126trópusi szigetCosta Occidental de Isla MujeresQuintana Roo19968673Cumbres de MajalcaChihuahua19394772hegyvidék, különleges sziklákCumbres de MonterreyÚj-León2000hegyláncok, vízesések, barlangokCumbres del AjuscoMexikóváros1936920Desierto de los LeonesMexikóváros19171529Desierto del Carmen (Nixcongo)México1942529DzibilchantúnYucatán1987539El ChicoHidalgo19822739El CimatarioQuerétaro19822448El Histórico CoyoacánMexikóváros1938584El PotosíSan Luis Potosí19362000El SabinalÚj-León19388El TepeyacMexikóváros19371500El TepoztecoMorelos, Mexikóváros1937El VeladeroGuerrero19803617Fuentes Brotantes de TlalpanMexikóváros1936129General Juan N. ÁlvarezGuerrero1964528GogorrónSan Luis Potosí1936Grutas de CacahuamilpaGuerrero19361600cseppkőbarlangokHuatulcoOaxaca1998Insurgente José Maria MorelosMichoacán19394325Insurgente Miguel Hidalgo y CostillaMéxico, Mexikóváros19361580Isla IsabelNayarit1980194Islas MarietasNayarit20051383Iztaccíhuatl-PopocatépetlMéxico, Puebla, Morelos1935az Iztaccíhuatl és a Popocatépetl vulkánLago de CamécuaroMichoacán194110Lagunas de ChacahuaOaxaca1937tavak, tengerpart, mangroveerdőkLagunas de MontebelloChiapas19596022hegyvidéki tavakLagunas de ZempoalaMorelos, México1936479Lomas de PadiernaMexikóváros1938670Los MármolesHidalgo1936Los NovillosCoahuila194042Los RemediosMéxico1938400Malinche (Matlalcuéyatl)Tlaxcala, Puebla1938egy kialudt vulkánMolino de Flores NezahualcóyotlMéxico193749Nevado de ColimaColima19369600PalenqueChiapas19811772maja romokPico de OrizabaVeracruz, Puebla1937Mexikó legmagasabb csúcsa, a Citlaltépetl vagy Pico de OrizabaRayónMichoacán195225SacromonteMéxico193945Sierra de ÓrganosZacatecas20001125különleges sziklaalakzatokSierra de San Pedro MártirAlsó-Kalifornia1947Sistema Arrecifal VeracruzanoVeracruz1992TulaHidalgo1981100TulumQuintana Roo1981664maja romokXicoténcatlTlaxcala1937680

Lásd még A Föld nemzeti parkjai

Jegyzetek

Nemzetiparkjai Nemzetiparkjai