A lisszaboni megállapodásteljes nevén "Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására az 1958. évi október hó 31. napján létrehozott, Stockholmban az 1967. évi július hó 14. napján felülvizsgált Lisszaboni Megállapodás a földrajzi árujelzők közül az eredetmegjelölések nemzetközi oltalmára létrehozott oltalmi rendszer. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) működteti. Magyarországon az 1982. évi 1. törvényerejű rendelet hirdette ki. A lisszaboni megállapodás 2015-ben elfogadott genfi szövege lehetővé teszi majd, hogy eredetmegjelöléseken túl földrajzi jelzések is oltalom alá kerülhessenek. A lisszaboni megállapodásnak jelenleg 28 tagállama van.2016-os adat
Az eljárás lényege, hogy a származási ország hatóságai kezdeményezhetik egy megjelölés eredetmegjelölésként való nemzetközi lajstromozását a WIPO genfi Nemzetközi Irodájánál, ha az adott származási országban a megjelölés oltalom alatt áll.
A rendszert érinti az, hogy az Európai Unióban az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek, valamint a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzői tekintetében kizárólagos az oltalmi rendszer. Az EU tagállamai (így Magyarország) tehát ezen termékek oltalmára nem vehetik igénybe a lisszaboni rendszert.
A lisszaboni rendszerben a fel nem sorolt termékek, főleg iparcikkek tekintetében is lehet oltalmat szerezni.
A nemzetközi oltalom nem feltételez jóváhagyott termékleírást és csak a származási országban fennálló oltalom alapján lajstromozható illetve tartható fenn.A védjegytörvény kommentárja. 501. old.
Fogalommeghatározások A megállapodás értelmében az eredetmegjelölés(angolul appellation of origin) : valamely ország, táj vagy helység földrajzi neve, ha azt olyan ottani származású termék megjelölésére használják, amelynek minőségét vagy jellegét – kizárólag vagy lényegében – a földrajzi környezet határozza meg, a természeti és emberi tényezőket is beleértve.Lisszaboni Megállapodás 2. Cikk (1) bek.
Ezáltal az eredetmegjelölés fogalmát a lisszaboni megállapodás szigorúbbra szabta, mint a TRIPS-egyezmény meghatározása.
Származási országnak azt az országot kell tekinteni, amelynek neve a terméket hírnevessé tette, vagy ahol az eredetmegjelölés hírnevét adó vidék vagy helység fekszik.Lisszaboni Megállapodás 2. Cikk (2) bek.
Oltalom a visszaélésekkel szemben
Az aláíró országok kötelezik magukat arra is, hogy oltalmat biztosítanak bármely visszaéléssel vagy utánzással szemben még akkor is, ha a termék valóságos eredetét is feltüntetik, vagy ha a megjelölést fordításban vagy „fajta”, „típusú”, „-szerű”, „utánzat”, illetve hasonló kifejezéssel együtt alkalmazzák.Lisszaboni Megállapodás 3. Cikk
Illeszkedési szabályok Magyarországon
Bár Magyarország a lisszaboni megállapodás tagja, a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény hatályba lépése előtt 26 olyan magyarországi származású eredetmegjelölés volt, amelyet a WIPO Nemzetközi Irodája a lisszaboni megállapodás keretében lajstromozott. Mivel azonban a magyar jogban nem addig volt speciális jogintézményi szabályozás az eredetmegjelölésekről, az 1997. évi XI. törvény teremtette meg először a földrajzi árujelzők hazai lajstromát és elrendelte – többek között – ezeknek a magyar vonatkozású nemzetközi eredetmegjelöléseknek a magyarországi lajstromozását.
A lisszaboni rendszerrel való illeszkedési szabályokat az 1997. évi XI. törvény XVII/B. Fejezete tartalmazza, amelynek címe: Az eredetmegjelölések nemzetközi lajstromozására vonatkozó szabályok. Ide tartoznak: az általános szabályokVt. 116/D. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi bejelentésekVt. 116/E. § - 116/G. § A Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölésekVt. 116/I. § - 116/J. § A nemzetközi lajstromozás magyarországi hatályaVt. 116/K. §
A 2015. évi genfi felülvizsgálat
Források Iparjogvédelem. SZTNH 146-147. old. A védjegytörvény kommentárja. HVG-ORAC Budapest, 214. Megújult a Lisszaboni Megállapodás 1982. évi 1. tvr. az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szövege kihirdetéséről 231/2021. (V. 6.) Korm. rendelet az Eredetmegjelölések Oltalmára és Nemzetközi Lajstromozására Vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz, továbbá a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegéhez Kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat kihirdetéséről
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Földrajzi árujelző 1986 a jogalkotásban 1982 a jogalkotásban Szellemi Tulajdon Világszervezete
További információk
SZTNH-hírlevél Millisits Endre: Némi élénkülés az eredetmegjelölések nemzetközi oltalma területén; MIE Közlemények, 46. szám, 2005/2006, pp. 130–136. Kókai-Kunné Szabó Ágnes: Lisszabontól Genfig az agrár termékek földrajzi árujelző oltalmának szabályozására figyelemmel. Védjegyvilág, 25. jubileumi különszám, 23 – 30. old.
Kategória:Iparjogvédelem