A fecskefejű virágjáró (Dicaeum hirundinaceum) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a virágjárófélék (Dicaeidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt George Shaw és Frederick Polydore Nodder írták le 1792-ben, a Motacilla nembe Motacilla hirundinacea néven.
Alfajai Dicaeum hirundinaceum fulgidum P. L. Sclater, 1883 Dicaeum hirundinaceum hirundinaceum (Shaw, 1792) Dicaeum hirundinaceum ignicolle G. R. Gray, 1858 Dicaeum hirundinaceum keiense Salvadori, 1874
Előfordulása Ausztrália területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők, lombhullató erdők, cserjések és szavannák, folyók és patakok környékén, valamint vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 9 centiméter. A hím feje és szárnya fekete kék ragyogással. Torka és mellkasa élénk piros. Hasa fehér, közepén egy fekete csíkkal. A fara alsó része rózsaszínes. A tojó feje, háta és szárnyai szürkék, hasa fehér közepén egy szürke csíkkal. Fara halvány vörös színű. A fiatal madár hasonlít a tojóra, de tollazatának színe sápadtabb. bélyegkép|250px|A hímbélyegkép|225px|és a tojó a fészeknél Életmódja Gyors és kiszámíthatatlan természetű. Egyedül vagy párban él. Kedvenc tápláléka a fagyöngy termése, de megeszi a nektárt és a virág szirmát, valamint rovarokat is fogyaszt.
Szaporodása Szaporodási ideje szeptembertől márciusig tart. Kupola alakú függő fészkét fákra készíti a tojó. Fészekalj 3 tojásból áll, melyen a tojó kotlik. A fiókákat mindkét szülő eteti, a fészekben töltött idő a kikelés után 15 nap.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, – magyar neve Birdsinbackyards.net
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Dicaeum Kategória:Madárfajok Kategória:Ausztrália endemikus madarai