A Feline infectious peritonitis (FIP), azaz (nagy)macskák fertőző hashártyagyulladása az állatok egyik betegsége. Egyesek szerint a Feline Infectious Peritonitis Virus (FIPV) okozza. Egyelőre annyi ismert, hogy a FeCV és a FIPV két, hasonló vírus, melyek közül az utóbbi okozza a halálos betegséget, az előbbi legfeljebb hasmenést okoz. Bár a hozzáértők között nincs egyetértés a FIPV és a FeCV közti kapcsolatot illetően, a legelterjedtebb elmélet szerint a FeCV mutál FIPV-vé. A mutáció kiváltó oka ismeretlen. A mutált vírus képes egyes fehérvérsejtekbe, a makrofágokba történő behatolásra és szaporodásra. Az immunrendszer válasza intenzív gyulladás. A betegség kezelés nélkül halálos.

Bár a vírus javarészt vadmacskákban található, más macskaféléket is fertőz, különösen pumákat, hiúzt, oroszlánt és gepárdot.

Nem nagymacskafélékben, például kutyában és emberben a vírus működésképtelen, de közvetítőként szolgálhatnak a fertőzésben (ürülék, cipőtalp).

Átvitel és fertőzés A FeCV nagyon gyakori, különösen ahol sok állatot tartanak együtt (sintértelepek, menhelyek stb.) Az állatok a vírus belélegzésével vagy megevésével is megfertőződhetnek, a leggyakoribb átviteli eszköz az ürülék, és a szennyezett felületek, mint például evőtálkák is átadhatják a vírust.

A FeCV gyakori előfordulása ellenére a legtöbb fertőzött nagymacskában nem jelenik meg a FIP. Önmagában a FeCV-nek való kitétel csak erős hasmenést okoz. Ezért egy tünetmentes macska is vírushordozó lehet és továbbadhatja más macskáknak is a vírust. Bármely FeCV-vel fertőzött macskánál lehetséges, hogy a vírus FIPV-vé mutál. Ennek esélye nagyobb, ha a macska immunrendszere valamiért gyenge, ezek elsősorban a nagyon fiatal vagy idős példányok, illetve a komoly stressznek kitett vadcicák (pl. TNR program). Továbbá feltételezik, hogy genetikai hatások is elősegíthetik a FIPV-vé mutálás valószínűségét.

Erős feltételezés, hogy a vírus a méhlepényen keresztül is képes az anyákból a kicsikre továbbterjedni (intrauterális fertőzés), de ez nem bizonyított.

Egyes becslések alapján a házi macskák 25%-a FeCV vírus ürítő vagy hordozó. Több macskás, vagy kijárós macskát tartó háztartásokban a macskák kb. 5%-a hal meg FIP-ben.

A FeCV vírus a gazdaszervezeten kívül 3-7 hétig képes életben maradni, de kb. 3 hét után már általában nem marad meg elegendő számban egy sikeres fertőzéshez. A legtöbb tisztítószer, fertőtlenítő anyag a vírust hatékonyan el tudja pusztítani. A FIP vírus kizárólag a macska vérében életképes, durva esetektől eltekintve (pl. FIP-es macskából vértranszfúzió) nem fertőz.

Tünetek bélyegkép|jobbra|200px|FIP-es testváladék (exsudatum) A betegség két formáját különböztetjük meg, annak fényében, hogy a macska szervezetében a  fertőzés hatására termelődik-e szabad hasüregi vagy mellüregi folyadék.

A betegség általános tünetei:

anorexia (étvágytalanság), drasztikus súlycsökkenés, levertség, elbújás, gyengeség, növekedésben való visszamaradás (fiatal macskánál), magas vagy ciklikus láz (ami nem reagál antibiotikumra), icterus (sárgaság), anémia (vérszegénység), esetenként cianotikus nyálkahártya, harmadik szemhéj kitüremkedése, gyakran hasmenéses időszak a betegség kialakulása előtt.

Nedves FIP A hasban vagy mellkasban folyadék gyűlik fel, ami légzési nehézségeket okoz. A folyadék magas fehérjetartalmú, általában sárgás vagy halványzöld színű, mézszerűen ragadós folyadék. Hasonló mintán Rivalta-próba elvégzése ajánlott annak érdekében, hogy bebizonyosodjon exsudatum-e a punctatum.

Tünetei:

általános tünetek, körte alakú, kitelt has, hányinger vagy hányás, tachypnoe (nehézlégzés), dyspnoe (fulladás).

Száraz FIP A száraz FIP hasonló tünetekkel jár, de nem gyűlik fel szabad testüregi folyadék. Leggyakoribb tünete az étvágytalanság, letargia, magas (antibiotikumos kezelésre sem reagáló láz).

Amennyiben a vírus átjut az agy-ér gáton, akkor a beteg macskák szemészeti (ocular FIP) vagy neurológiai (neuro FIP) tüneteket mutathatnak. A neuro és ocular tünetek jellemzően száraz FIP mellett jelentkeznek, viszont ez nem kizárólagos.

Jellemző szemészeti (okuláris) tünetek:

általános tünetek és uveitis, külső szemgyulladás (szaruhártya precipitátumok, Keratic precipitates), csarnokvíz zavarossága (aqueous flare) retina vasculitis.

Jellemző idegrendszeri (neurológiai) tünetek:

ataxia (részleges vagy teljes, elsőként a hátsó lábakon) hyperesthesia, hyperreflexia, anisocoria, tremor, reszkető hátsó lábak, akadozó járás, bizonytalan ugrás, inkontinencia, demencia, nystagmus.

Diagnózis bélyegkép|balra|200px|FIP-es állat testfolyadékának sejtjei neutrofilekkel, makrofágokkal és limfocitákkal

A FIP tünetei nem elég jellegzetesek, ami a betegség felismerését nagyon megnehezítheti. Teljes vérkép, biokémia, ultrahang vagy röntgen, illetve kórelőzmény alapján erős FIP gyanú felállítására van lehetőség.

Jelenleg még nincs egy, konkrét és 100%-ig biztos teszt a FIPV kimutatására. A kimutatás fő módszere az alapos klinikai kivizsgálás, a szabad hasüregi vagy mellkasi folyadék ellenőrzése, és a fertőzött sejtek keresésének kombinációja – utóbbi már csak a halál után, boncolással történik. Egy polimeráz-láncreakción alapuló teszt is elérhető, de ennek a hatékonyságát megkérdőjelezik.

Többnyire egy előzetes diagnózist készítenek a hasűri folyadék vizsgálata alapján. A FIP-es testfolyadék többnyire sárgás árnyalatú és magas fehérjetartalmú. A levett mintából minden esetben érdemes Rivalta próbát, majd citológiát is csináltatni. Vérteszt is végezhető a FeCV fertőzöttség keresésére, de ez önmagában nem bizonyíték a FIP diagnózisához. Fontos megjegyezni, hogy a több FeCV-vel többször újrafertőzött macskák gyakrabban lesznek FIP-esek. A titerszámos vizsgálatok is megtévesztők tudnak lenni: a magas titerszám sem vonja maga után a FIPV fertőzöttséget. PCR végezhető hasüregi vagy mellkasi folyadék mintából, illetve száraz FIP esetén nyirokcsomó biopsziával levett mintából.

Kezelés Mivel a FIP egy immunrendszert érintő betegség, a kezelés két nagy alcsoportra oszlik: a vírus kezelése direktben vagy az immunrendszer válaszának kezelése.

Antivirális szerek Az antivirális szerek működésének alapja, hogy a vírus enzimjeinek vagy egyéb biológiai folyamatinak lefolyását akadályozzák meg.

Egy kísérleti gyógyszert, a GS-441524-et egy klinikai kutatásban vizsgálták. 25 nap múlva öt macska pusztult el, nyolc meggyógyult, de visszaesett. 18 példány teljesen meggyógyult. A nyolc visszaeső újabb kezelésen esett át (néhány esetben emelt dózissal). Ezek közül egy macska pusztult el, így végül a kutatásban részt vevő 31 macska közül 25 meggyógyult. Bár ez a szer jelenleg nincs törzskönyvezve, mégis nagy remények fűződnek hozzá, mint gyógymódhoz.

Kezelésre használatos további antivirális szerek: EIDD-2801 (Molnupiravir), GC376. Ezeket elsősorban GS-441524-re rezisztens macskák kezelésére kezdték el alkalmazni.

Nemzetközi szinten a FIP Warriors csoport, hazai viszonylatban a FIP Warriors Magyarország segítséget nyújhat az antivirális szerekkel történő kezelés esetén.

Immunstimulánsok Az immunstimulánsok olyan gyógyszerek, amelyek az immunrendszer válaszát erősítik a vírussal szemben. A FIP esetében rekombináns macska-omega-interferont (Virbagen Omega, Virbac) vagy humán alfa-2b interferont jelent. Mivel a humán interferont a macskák immunrendszere részben külső antigénként ismeri fel, a macskák számára készült interferon hatásosabb.

A Sass and Sass gyárt egy kísérleti polyprenyl immunstimulánst (Pl), amelyet Dr. Alfred Legendre egy esettanulmányban vizsgált: 60 macskából 52 (87%) elhunyt 200 napon belül, de 8 életben maradt, és 4 túlélése a 300 napot is meghaladta.

Immunszuppresszió A Prednisone vagy más immungyengítő gyógyszerek néhány héttel vagy hónappal meghosszabbíthatják a macska életét, de járulékos fertőzések előidézésével árthatnak is.

Jegyzetek

Külső hivatkozások FIP: An Overview from Veterinary Partner FIP Informational Brochure from the Cornell Feline Health Center Winn Feline Foundation UC Davis Center for Companion Animal Health Save our Cats and Kittens – Sock it to FIP Animal Health Channel Feline Advisory Bureau FIP Research, Treatment www.hopeforfip.org Comprehensive Website on FIP (Turkish and English)

Irodalom D. D. Addie, J. O. Jarrett: A study of naturally occurring feline coronavirus infections in kittens. In: Veterinary Record. Band 130, 1992, , S. 133–137, doi:10.1136/vr.130.7.133. Efficacy and safety of the nucleoside analog GS-441524 for treatment of cats with naturally occurring feline infectious peritonitis – Niels C Pedersen, Michel Perron, Michael Bannasch, Elizabeth Montgomery, Eisuke Murakami, Molly Liepnieks, Hongwei Liu, 2019 (sagepub.com) Yvonne Fischer: Untersuchungen zur Diagnose und Therapie der felinen infektiösen Peritonitis. Dissertation an der Tierärztliche Fakultät der LMU München, 2012 (PDF; 4,7 MB) Katrin Hartmann: Feline infectious peritonitis. In: The Veterinary Clinics of North America. Small Animal Practice. Band 35, Nr. 1, 2005, , S. 39–79, doi:10.1016/j.cvsm.2004.10.011. Katrin Hartmann: Feline infectiöse Peritonitis – Diagnose, Behandlung und Prophylaxe. In: Kleintierpraxis. Band 55, 2010, , S. 561–572. Niels C. Pedersen: Virologic and immunologic aspects of feline infectious peritonitis virus infection. In: Advances in Experimental Medicine and Biology. Band 218, 1987, , S. 529–550, . Friederike Riemer: Klinische Symptome und laborparametrische Veränderungen bei Katzen mit feliner infektiöser Peritonitis. Dissertation an der Tierärztliche Fakultät der LMU München, 2018 (PDF; 3,8 MB)

Kategória:Gyulladások Kategória:Állatbetegségek Kategória:Vírusok