A 2008–2009-es Izrael–Hamász-konfliktus december 27-én eszkalálódott ismét aktív katonai konfliktussá, amikor Izrael megkezdte az „Öntött ólom” hadművelet (héberül: מבצע עופרת יצוקה ) végrehajtását, melynek céljául a Hamász Gázai övezetben található feltételezett fegyverraktárainak és egyéb fegyveres infrastruktúrájának – köztük az Egyiptom–Gázai övezet között fúrt több tucat föld alatti alagút – légicsapások módszerével történő megsemmisítését, illetve a rakétatámadások elhárítását és megelőzését tűzték ki. Az Izraeli Légierő légicsapásai megsemmisítették a Hamász gázavárosi kormányzati épületét, több alagútban a precíziós bombatámadások során másodlagos robbanásokat figyeltek meg a térségben járőröző pilóta nélküli felderítő repülőgépek. Ebből következtetni lehet arra, hogy a támadott alagutakban robbanóanyagok (fegyver és egyéb hadianyag, gépjármű-üzemanyag, palackozott földgáz stb.) is lehettek.

A hadművelet 8. napján, 2009. január 3-án szombaton az izraeli szárazföldi csapatok is megkezdték hadmozdulataikat a számukra kijelölt műveleti cél elérése érdekében. A behatolást szombat éjszaka kezdték meg, hogy kihasználják a villamos áram nélküli kivilágítatlan sötét területek adta harcászati előnyt. A kijelölt hadműveleti irányok két részre osztották a Gázai övezetet, több önálló áteresztési pontot állítva, ahol szigorú ellenőrzések után kelhettek csak át emberek és szállítmányok. A gázai települések egy része ellen január 5-éig nem intéztek szárazföldi csapásokat, ekkortól azonban aktív hadmozdulatokat kezdtek az izraeli csapatok. Január 6-án már egyáltalán nem volt engedélyezett átjárás az egyes műveleti övezetek között, viszont 7-étől három órás tűzszünetet vezettek be izraeli részről 12:00–15:00 között. A háromórás "ablak" célja az övezet határain veszteglő segélyszállítmányok bejutásának lehetővé tétele, illetve a halottak/sebesültek elszállítása, megelőzve az esetleges járvány kialakulását. A térségre jellemző módon azonban a tűzszünetet már első napján sem tartotta be egyik fél sem.

Háttere

bélyegkép|jobbra|250px|Rakéta- és aknagránát-támadások Gázából 2008-ban

Többszöri tárgyalás és egyeztetés után az izraeli csapatok 2005 szeptemberében kivonultak a Gázai övezetből, átadva azt a palesztinoknak.Origo ‑ Az utolsó izraeli katona is elhagyta a Gázai övezetet Az övezet politikailag a Palesztin Nemzeti Hatóság felügyelete alá került, amelyet a két legnagyobb palesztin frakció, a Fatah és Hamász közösen irányított. A 2006. január 26-án tartott helyhatósági választás végeredménye azonban felülírta a papírformát: a külföld által is elismert és belföldön is széleskörűen támogatott politikai tömörülés, a Fatah elvesztette azt. Érdekes tény, hogy a még választás napján végzett utolsó felmérés is a Fatah győzelmét jósolta, még 4 órával az urnák lezárása után is ezt a végeredményt jósolták az exit poll-eredmények.

Másnap, huszonhetedike reggelén azonban már rendelkezésre állt a végeredmény: nyert a Hamász. Még nem érték el a teljes feldolgozottságot, amikor már világossá vált, hogy a Hamász mandátumainak száma 70 felett járt, miközben a Fatahé maradt az előző esti 43-on. Az akkori kormány minisztereit nem lehetett elérni, a lakosság pedig behúzódott otthonaikba, jóllehet kijárási tilalmat senki sem rendelt el. Mindenki zavargásoktól tartott.

Mahmud Abbasz államfő a Hamász miniszterelnök-jelöltjét, Iszmail Hanijét kérte fel kormányalakításra. A választási eredményt és az új kormányt azonban nagyon kevés ország ismerte el, választási csalások híreitől visszhangzott a nemzetközi sajtó. Utólag azonban kiderült, hogy alaptalanul, ugyanis független vizsgálatok a választások jogszerűségét támasztották alá. Az izraeli kormány bejelentette, hogy nem hajlandó tárgyalófélként elismerni a szervezetet és kérte a nemzetközi közösséget, hogy szigeteljék el az újdonsült palesztin kormányt.

A győztes meglehetősen negatív nemzetközi megítélését addigi politikai és katonai tevékenységével vívta ki, az Amerikai Egyesült Államok és több más állam a mai napig terrorista szervezetként tartja nyilván a mozgalmat. Izrael lakossága azonban – mint oly sok más kérdésben is – megosztott volt, kell-e tárgyalni velük, vagy sem? Több felmérés azt bizonyította, hogy a zsidó lakosság többsége – főként a 20-30 évesek – a tárgyalások megkezdését támogatta. Mindehhez azonban feltételeket szabtak: a Hamász alakuljon „rendes” politikai párttá, ítélje el a terrorista cselekményeket, illetve elismerje el Izrael államot.Lásd Colette Avital Knesszet-képviselőasszony az MTV-nek adott akkori nyilatkozatát – Panoráma 2009. január 11.

A feltételekből a párt azóta egyetlenegyet sem teljesített. Amíg ezek nem teljesülnek, a Knesszet befagyasztotta a palesztinok javára befolyt pénzösszegek, illetve a befolyt adók átutalását a Palesztin Hatóságnak. Gideon Meir miniszterelnöki szóvivő képviselte a 2006 januári hivatalos izraeli álláspontot: „Fel kell számolniuk az egész terrorista hálózatot, le kell adniuk az összes fegyvert és módosítaniuk kell az Izrael elpusztítására buzdító alkotmányt.” „A palesztinoknak dönteniük kell és ha a terrorizmus útját választják, mi megfelelő választ adunk.”. A választás estéjén fontolóra vett egységkormányzás sem valósult meg.

A két palesztin főpárt, a Fatah és a Hamász között annyira elmérgesedett a kapcsolat, hogy 2007. június 14-én a Hamász fegyveres úton számolt le a Fatahhal, és katonai erővel átvette a hatalmat a Gázai övezetben. Palesztin harcosok már a 2005-ös izraeli kivonulást követő napokban Kasszám rakétákkal kezdték támadni a Gázai övezetből a közeli zsidó településeket, és a Hamász hatalomátvétele után a támadások intenzitása tovább erősödött. A rakétatámadások számtalan polgári halálos áldozattal jártak és az egyre nagyobb hatótávolságú rakéták egyre több izraeli lakos számára jelentettek állandó fenyegetést. Erre Izraelben minden településen növelték a szabad téri vasbeton óvóhelyek számát és minden veszélyeztetett területre légi riadót elrendelő rendszert építettek ki. Az óvóhelyek elérésére a riadó kezdete és a becsapódások között becslések szerint 15-60 másodperc áll rendelkezésre. A palesztin nemzet újbóli politikai kettészakadása után a Fatah Ciszjordániába szorult vissza. Ezzel a területtel Izrael továbbra is mérsékelt állásponton van.

Ugyan 2008. június 19-én, egyiptomi közvetítéssel Izrael és a Hamász tűzszünetet kötött egymással, de azt mindkét fél sorozatosan megsértette. A Hamász fegyveres tagjai 2008. december 9-én és 10-én is közel száz rakétát, aknagránátot lőttek ki Izrael állam déli részére. A fegyverszünetet a palesztin szervezet 2008. december 19-én formálisan is felmondta.Origo ‑ Kiélezheti az izraeli kampányt a harcias Hamász

December 24-én reggel izraeli katonák három palesztin fegyverest sebesítettek meg az övezet északi részén, amint éppen egy újabb aknavetős támadásra készültek.

A készülő izraeli támadásra Cipi Livni izraeli külügyminiszter utalást tett, amikor december 25-én kairói látogatásakor arról is beszélt, hogy Izrael nem tűri tovább a Hamász gázai övezetbeli uralmát, és megállítja az újból felerősödött erőszakhullámot. A területen ugyanis ismét elszaporodtak az erőszakos cselekmények azóta, hogy december 19-én lejárt az izraeli kormány és a Hamász között júniusban kötött tűzszünet.

Lefolyása December 27.

Az izraeli légierő F–16I Soufa vadászrepülőgépek, valamint AH–1 Cobra és AH–64 Apache harci helikopterek bevetésével légicsapást indított gázai Hamász célpontok ellen. A támadás következtében 228 ember vesztette életét és 780 sebesült meg. Az izraeli hatóságok közleménye szerint a támadás a csapást megelőző hetekben megerősödött, Dél-Izrael elleni rakétatámadásokra adott válasz volt.

A Hamász megtorlásképpen hetven rakétát és aknagránátokat lőtt ki izraeli célpontokra. A rakéták közül az egyik Netivot városát találta el, megölt egy izraeli állampolgárt, továbbá elpusztított egy házat és hat másik embert pedig megsebesített. Egy másik rakéta egy zsinagógát talált el, ahol megsebesített két embert, egyiküket súlyosan. Este szintén két embert sebesített meg egy rakéta Mivtahim izraeli közösségben.

December 28.

Vasárnap Izrael huszonöt légicsapást mért a gázai övezet Hamász által használt épületeire, ezzel az áldozatok száma 287 halottra és 900 sebesültre emelkedett. Az egyiptomi külügyminiszter, Ahmed Aboul Gheit szerint a helyzetet tovább rontotta, hogy a Hamász visszautasította a sebesültek Gazából való elszállítását orvosi kezelésre. Az izraeli csapatok alagutakat bombáztak Rafah területén, amin a palesztinok ellátmányt, és Izrael szerint fegyvereket is csempésztek Egyiptomból Gázába. Az Izraeli Légierő által későbbi csapásokról közzétett videófelvételeken az alagutakban másodlagos robbanások is láthatók, ami szerintük nagy mennyiségű robbanóanyag jelenlétére utal.

A gázai övezetből tovább folytatódtak a rakétatámadások: három rakéta Ahdod városa közelében csapódott be. Ennek a támadásnak az volt a jelentősége, hogy korábban nem volt példa ilyen mélyre hatoló palesztin rakétatámadásra. Gázai lakosok Egyiptomba próbáltak átszökni és eközben palesztin fegyveresek megöltek egy egyiptomi határőrt. Izrael mozgósította 6500 tartalékosát.

December 29.

Hétfőn az Izraeli Légierő hat különálló légitámadást indított a Gázai Iszlám Egyetem, a Hamász egyik kulturális szimbóluma ellen, bár az egyetemet már napokkal azelőtt evakuálták. A támadást azzal indokolták, hogy az egyetemi épületekben rakétákat, robbanóanyagokat és olyan elektronikai berendezéseket készítettek, melyeket a Hamász aktivistái használtak Izrael elleni támadásaik során. Továbbá az egyetemen milicisták összejöveteleket tartottak és fegyvereiket is ott tárolták.Izrael a gázai iszlám egyetemet bombázta Index.hu Az Associated Press szerint a halálos áldozatok száma reggelre 315-re emelkedett. A Nemzetközi Vöröskereszt szerint a gázai kórházakat elárasztották a sebesültek, akikkel az orvosok képtelenek voltak megbirkózni.Israel mounts third day of Gaza raids

Izraelben Askelon városába csapódott egy BM–21 Grad rakéta, ami megölt egy izraeli-arab építőmunkást és komolyan megsebesített három embert.

Izraeli harckocsik sorakoztak fel a gázai övezet határán.Izraeli tankok sorakoznak a Gázai övezet határánál Index.hu A Hamász válaszként azzal fenyegetőzött, hogy izraeli kormánytagokat fog meggyilkoltatni.Izraeli kormánytagok megölésével fenyegetőzik a Hamász Index.hu

December 30. Folytatódtak az izraeli légicsapások, találat ért öt minisztériumi épületet, újra az Iszlám Egyetemet, egy Hamász sportközpontot, az egyik Hamász parancsnok otthonát (bár ő nem tartózkodott otthon) és a Népi Ellenállás Bizottság (Popular Resistance Committees) elnevezésű terrorista csoport irodáit. 10 áldozatot jelentettek.

A december 27. óta tartó légi és tengeri hadműveletek „az első szakaszt jelentik a továbbiak előtt, amelyeket már szintén jóváhagyott a biztonsági kabinet” – jelentette ki Ehúd Olmert izraeli miniszterelnök, Simon Peresz államfővel tartott találkozója után.Olmert: még csak az első szakaszban tart a Gázai övezet elleni offenzíva Hirado.hu

A nagyobb hatósugarú rakéták jelentette fenyegetés hatására Izrael zárva tartotta iskoláit Gáza határától körülbelül 30 kilométer sugarú körön belül. A lakosoknak azt javasolták, hogy maradjanak a házaikban. Izrael kijelentette, hogy engedélyezni fogja, hogy több teherautó juttasson nemzetközi segélyszállítmányt Gázába.Reuters Dec 30

A Hamász rakétákat indított el Beer-Sheva izraeli város felé, az egyik rakéta egy óvodát talált el, komoly károkat okozva.

A Hamász-harcosok 24 Khasszam-rakétát és 11 aknagránátot lőttek Izraelbe Gázából.CNN Israel fires back at Gaza, as Israeli PM vows more, December 31., 2008

December 31. Miután 10 rakétát és aknagránátot lőttek Gázából Izraelbe, Ehúd Olmert kijelentette, hogy Izrael továbbra is reagálni fog a folyamatos rakétatámadásokra.