A Szegedi Közlekedési Társaság (hivatalos nevén: Szegedi Közlekedési Kft., köznyelvben: SZKT) Szeged megyei jogú város villamos üzemű tömegközlekedését (villamos, trolibusz) ellátó, önkormányzati tulajdonú cég. Emellett ők üzemeltetik a Szegedi repülőteret is.

A közösségi közlekedés meghatározása

A közösségi közlekedés vagy tömegközlekedés a városi személyszállítást foglalja magába, amelyet az erre a feladatra szakosodott cégek és társaságok üzemeltetnek meghatározott díjszabás – ami akár teljesen ingyenes is lehet –, menetrend és közlekedési eszközök: autóbusz, villamos, trolibusz, földalatti vasút, helyiérdekű vasút keretei között.

A társaság céljai Szegeden az elektromos üzemű kötöttpályás közlekedés üzemeltetése a fő tevékenységi köre. Feladatai közé tartozik ezen felül a közterületi fizető parkolási rendszer, a gépjárműmentés és -elszállítás, valamint a parkolóház üzemeltetése. A város nyugati határában elterülő Szegedi Repülőtér (Szeged Airport) 2006 óta szintén társaság egyik üzletága.

A társaság története bélyeg|300px|jobb|Az SZKT hálózata 1857. március 1-jétől a pályaudvar, a város központja, és a fontosabb szállók, fogadók közt omnibuszok szállították az utasokat. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után újjáéledő város igényeit azonban már nem tudta az omnibuszforgalom kielégíteni, ezért 1881-ben pályázatot hirdettek lóvasút létesítésére. Végül Eduard Paget belga mérnök tervét fogadta el a város, és 1884 nyarán megindult a lóvasúti személyszállítási és a gőzmozdonyos teherszállítási hálózat. Az egyre növekvő igények azonban nem sokkal később már a villamosítás létesítését követelték. Az 1885-ben létrehozott Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság (mely az SZKT jogelődjének tekinthető) 1899-re készítette el a villamosítás tervét, de az építésre csak 8 évvel később kaptak engedélyt. Az első villamosjárat 1908. október 1-jén indult meg a ma is használt 1-es vonalon, mely a város két vasútállomását köti össze. 1909-re villamosították a lóvasúti és gőzvontatású vonalakat.

Az első világháború utáni gazdasági visszaesést a szegedi villamosközlekedés is megsínylette, 1919-ben a szerb-horvát-szlovén megszállás miatt megszűnt az Újszegedre közlekedő vonal, több iparvágány, és forgalmi vágányösszekötés. 1923-ban a belga befektetők távozásával a budapesti villamoströszt tulajdona lett a vállalat. 1920-tól folyamatosan csökkent a személyszállítás, 1925-től a teherszállítás is.

A második világháború alatt Szegeden nem történt nagyobb hadművelet, összecsapás, ezért a villamoshálózat nem sérült különösebben, a város német megszállás alóli felszabadulása után (1944. október 11.) egy héttel, 19-én megindulhatott a közlekedés az 1-es vonalon, két villamoskocsival, majd a villamosenergia-korlátozás feloldásával az összes vonalon helyreállt a forgalom, melynek akkor leginkább teherszállítási feladatok jutottak: tüzelőanyaggal és élelmiszerrel látta el a lakosságot.

1946. augusztus 1-jén bevezetett forint tette lehetővé az utazóközönség által egyre inkább igényelt bővítéseket és fejlesztéseket. A társaság neve 1950. április 14-étől Szegedi Villamos Vasút Vállalat, majd 1955-től Szegedi Közlekedési Vállalat. 1955 áprilisától 44 kilométeres vonalon megindult az autóbusz-közlekedés, melynek először a villamoshálózatra történő „ráhordó” szerepet szántak, de később kiderült, hogy önmagában is életképes és szükséges a város közlekedéséhez. A buszüzemet 1963. január 1-jén minisztériumi utasításra át kellett adni a Tisza Volán jogelődjének, a 10. számú Autóbuszközlekedési Vállalatnak.

bélyeg|250px|jobb|MWG típusú motorkocsi a Széchenyi téren A teherfuvarozás jelentősége az ötvenes években folyamatosan csökkenni kezdett, 1968-ra már csak a konzervgyár kiszolgálására korlátozódott, 1971-ben pedig megszűnt. Nem csak a teher, de a személyszállítás is csökkenni kezdett. A hatvanas években a világon mindenütt csökkent a villamosközlekedés jelentősége, mely elsősorban az olcsó gázolajnak, és a buszok kötetlenségének volt köszönhető. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közlekedésfejlesztési irányelveket adott ki és ezen dokumentumok a villamosvonalak felszámolását ajánlották. A szakanyag sugallta az egyéb közlekedési eszközök forgalomba állítását, ami egyet jelentett az autóbuszokkal. Az 1973-as olajválságnak köszönhetően azonban ismét előtérbe kerül a villamosüzemű közlekedés, a villamosvonalak felszámolása megállt és korszerűsítések kezdődtek.

thumb|right|250px|A PESA 120Nb az ország hetedik leghosszabb villamosa Az időközben felszámolt villamosvonalak újjáépítése helyett az olcsóbban létrehozható trolivonalak kiépítése mellett döntöttek, és 1979. április 29-én megindult az első trolibusz az újszegedi gyermekkórház és a Bartók tér közt, az 5-ös vonalon. 1982 novemberében indult a 6-os, 1983 októberében a 7-es (ez nem azonos a 2022-ben megszűnt 7-essel) és a 8-as, majd 1985 novemberében a 9-es vonal. Ezek a fejlesztések felemésztették a város erre szánt pénzét, így a villamoshálózat fejlesztésére nem jutott már pénz, a járműállomány folyamatosan elöregedett és közel 20 évig nem történt érdemleges fejlesztés.

A rendszerváltáskor a vállalat Szeged városának tulajdonába került, majd 1994-ben újabb névváltás keretében (Szegedi Közlekedési Kft.) korlátolt felelősség társasággá alakult. 1996-ban vette kezdetét a villamosok rekonstrukciója, melynek keretében elkezdték kivonni az addigra már igencsak kiöregedett FVV villamosokat, 1997-ben és 1998-ban összesen 13 darab Tatra T6A2 típusú villamost vásároltak, és a Szeged Plaza bevásárlóközpont létesítésével egy időben műszaki okokból felmerült az 1-es vonal Rókus pályaudvari fordulójának átépítése, mely 2000-ben a Plaza építőinek támogatásával el is készült. 2001-ben a villamosok mellett a trolik is megújultak, és az addig közlekedő Ikarus 280T és ZiU–9 trolik helyére használtan érkezett Csehországból néhány Škoda trolibusz, majd forgalomba állt az első alacsonypadlós trolibusz is (Škoda 21Tr, T-800). 2005-ben érkeztek az első használt Tatra KT4D villamosok, melyekre a maradék FVV villamosok leváltása, és a T6A2 viszonylag kis szállítókapacitása miatt volt szükség. Mára az 1-es, 2-es, 3-as, 3F és 4-es vonalon közlekednek Tatra villamosok.

Integrált járműrendszer A szolgáltatás

A társaság két ágazatot: villamos és trolibusz működtet integrált rendszerben. Szeged autóbuszvonal-hálózata azonban nem tartozik az SZKT hatáskörébe, azért a szolgáltatásért Szegeden a Volánbusz Zrt. felel.

Díjszabás

Utazási feltételek

Járműállomány Villamosok TípusDarabszámPályaszám(ok)Gyártási évSzegeden közlekedikEredetiJelenlegiEredetiJelenlegiČKD Tatra T6A2H13 db900–9121997–19981997 ótaČKD Tatra B6A2D4 db950–95319892007 ótaČKD Tatra KT4D18 db200–2171982, 1985, 19902005 ótaPesa 120Nb9 db100–1082011–20122012 óta

Trolibuszok TípusDarabszámPályaszám(ok)Gyártási évSzegeden közlekedikEredetiJelenlegiEredetiJelenlegiŠkoda 14Tr10 db1 dbT-700–T-708, T-750T-70619871994 ótaŠkoda 15Tr27 db19 dbT-600–T-626T-600–T-611, T-616, T-619–T-621, T-623–T-624, T-6261988, 1990–19931993 ótaŠkoda 21Tr10 db6 dbT-800–T-803, T-810–T-815T-800, T-810–T-812, T-814-T-8151997–19982001 ótaZiU-950 db1 db9-111–9-157, 810, 844, 8529-153 (nosztalgiajármű)1976, 1979, 1981–1983, 1985–19861979 ótaIkarus 280T12 db1 dbT4-281, T6-281, T6-282, T7-281, 500–507505 (nosztalgiajármű)1977, 1980, 1989, 1991, 19931984 ótaMercedes-Benz Citaro O530 Tr12/TV.EU6 db1 dbT-860–T-865T-86319992007 ótaSZKT-ARC Tr187/TV.EU1 dbT-66020092010 ótaIkarus-Škoda Tr187.213 dbT-450–T-4622013–20142013 ótaSolaris Trollino III 12 AC5 dbT-870–T-8742004, 2005, 20062019 ótaSolaris Trollino 12 II2 dbT-875–T-8762004–20052023 ótaSolaris Trollino AC122 dbT-877–T-87820072025 ótaSOR TNS 124 dbT-400–T-40320242024 ótaSolaris Trollino 18AC4 dbT-670-T-673 (T-671 már forgalomban)20052025 ótaSkoda 26Tr1 dbT-87920122026 ótaŠkoda 28Tr7 dbT-770-T-7762008

Autóbuszok TípusDarabszámPályaszám(ok)Gyártási évSzegeden közlekedikEredetiJelenlegiEredetiJelenlegiMercedes-Benz Citaro9 db4 dbFKN-342, FKT-894, FKT-895, FKT-896, KMS-390, LNZ-668, PXW-029, RPX-956, RUC-644LNZ-668, PXW-029, RPX-956, RUC-6441999, 2003, 2005, 2006, 20072005 ótaMercedes-Benz Citaro G4 dbPXW-028, PXW-030, TFG-491, TFG-4922004, 20092018 ótaMercedes-Benz Citaro L1 dbLHF-79820042008 ótaVolvo 7700A (bérelt)4 db3 dbFJX-190, FJX-198, FJX-200 és FJX-228FJX-190, FJX-198 és FJX-200

Statisztikák, adatok A teljes hálózat – amely az összes viszonylat hosszát magában foglalja – hossza 81 km. A megállóhelyek száma 171 db (92 villamos és 79 trolibusz), a járműállomány pedig 129 jármű (61 villamos, 49 trolibusz és 19 autóbusz).

Forgalmi adatok

+Egy munkanap 1999 2005 2008 2005-ös adat az 1999-hez képest 2008-as adat a 2005-höz képest 2008-as adat az 1999-hez képest Utasszám: Villamos: 58273 60463 57421 103,76% 94,97% 98,54% Trolibusz: 50052 50973 50838 101,84% 99,74% 101,57% Indított járatok száma: Villamos: 846 758 730 89,60% 96,31% 86,29% Trolibusz: 767 880 949 114,73% 107,84% 123,73%

2005-ös utasszám megoszlás: SZKT: 46%, Tisza Volán: 54%

2008-as utasszám megoszlás: SZKT: 49%, Tisza Volán: 51%

Szervezeti felépítése Szervezeti egységei Repülőtér

Az SZKT 2006 áprilisa óta a Szegedi repülőtér (Szeged Airport) üzemeltetésével is foglalkozik. A repülőtér közvetlenül a város nyugati határában, a belvárostól néhány kilométerre, az 55. számú főút (Bajai út) mellett helyezkedik el. Az AFIS szolgálat gondoskodik a reptér használatához percenként frissített hiteles meteorológiai adatokat, fel- és leszállásához megfelelő repülőtéri tájékoztatásról.

A biztonságos fel- és leszállásához folyamatosan karbantartott 1185 x 30 m méretű aszfalt, valamint 1170-szer 50 m és 610-szer 50 m méretű füves pálya használható. Az éjszakai repülésekhez is alkalmas aszfaltpálya fénytechnikai berendezéssel is el van látva. A könnyebb megközelítés érdekében a repülőtér rádiónavigációs berendezéssel is rendelkezik (NDB/DME).

Parkolás Szeged belvárosában 1996 óta előreváltott parkolószelvénnyel üzemelő parkolási rendszer működik, melyet az SZKT Parkolási Ágazata üzemeltet. Szegeden két (zöld, sárga) parkolási övezet létezik, melyek között az átjárhatóságot az előreváltott parkolószelvény biztosítja. A Parkolási Ágazat által üzemeltetett rendszer célja a túlzsúfolt és erősen szennyezett belvárosi környezet tehermentesítésének elősegítése a közterületi parkolóhelyek használatának szabályozásával. A Parkolási Ágazat feladati közé tartozik a gépjárműmentés és -elszállítás, valamint a parkolóház üzemeltetése is.

A társaság irányítása Ügyvezető igazgatói

Hivatali ideje Ügyvezető igazgató 1990–1993 Gazdag László 1993–2000 Nemes László 2000–2002 Tóth István Tibor 2002–2003 Nemes László 2003–2011 Dr. Dózsa Gábor 2011–2015 Tóth István Tibor 2015–2016 Kojedzinszky Richárd 2016–2022 Dr. Majó-Petri Zoltán2022-Knezevics Viktor

A társaság aktuális vezetése Knezevics Viktor ügyvezető igazgatóBaranyi Irén gazdasági igazgatóSzőke-Tóth Ágnes közkapcsolati irodavezetőNáday Attila műszaki főmérnökGombos Ferenc forgalmi főmérnökDr. Forró Zoltán parkolási üzletágvezetőZombori Krisztián infrastruktúra főmérnökBáló Tamás repülőtér üzletágvezető

Az esélyegyenlőségért Az Esélyegyenlőségi törvény idevonatkozó fejezete az SZKT-t is kötelezi „a közlekedési rendszerek szükséges mértékű átalakítására”.

Teljes üzemidőben, az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon: Villamos: – Trolibusz: 10

Hétvégén az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon: Villamos: 2 Trolibusz: 5, 6, 9, 10

Nincs alacsony padlós közlekedés az alábbi viszonylatokon: Villamos: 3F* Trolibusz: –

*A 3-as villamosvonalon hétköznap napközben egy darab PESA típusú szerelvény közlekedik 60 perces követési idővel, biztosítva ezzel az alacsonypadlós kiszolgálást a József Attila sgt. – Tisza Lajos krt. – Kálvária sgt. útvonalon.

Az SZKT alacsonypadlós flottája: 9 villamosszerelvény, 32 trolibusz, 10 autóbusz.

A látássérültek segítése