bélyegkép|right|320px|Freskórészlet a székelyderzsi templomban Szent László lovagkirály alakjával right|320px|bélyegkép|Vitfalva római katolikus temploma a 13. században épült és a 18. században barokk stílusban átépítették. Egyik 14. századi freskója a Szent László legendából ismert jelenetet ábrázolja
A Szent László-legenda középkori ábrázolásai sok magyar templomban megtalálhatóak. A falképek középkorban megfestett jelenetsorok a szent király harcáról, legendás életének eseményeiről és párviadaláról a „kun” A kunként nevezett nép itt valószínűleg a fekete kunokat jelenti, vagyis besenyőket, vagy úzokat. Tóth Sándor: Győztes csatáink (Cserhalmi ütközet), In: Magyarságtudományi Füzetek – Kisenciklopédia 2., Magyarok Világszövetsége , 2010, vitézzel a cserhalmi csatában. Alakját a kódexfestő miniátorok a Képes krónikában, a Budai krónikában is és a Magyar Anjou-legendáriumban is megörökítették.
A Szent Lászlóval kapcsolatos legendák, a krónikákban leírt cserhalmi csata történései és a leányrablási jelenet, mély hatást gyakoroltak az utókorra.Szent lászló király tisztelete - Liturgikus és népi énekek, verses zsolozsma, litániák, versek, prédikációk, orgonakíséretek, életrajz és művészettörténeti leírás Szent László királyról , katped.hu A keresztény király harcának jelenetsora szimbolizálja a kereszténység győzelmét a pogányság felett. László király legendáiról írtak a krónikások és a képzőművészetben is többféleképpen megörökítették. Számos középkori magyar templom falán is megtalálhatóak a megfestett legenda freskói és képei.Szent László kunok feletti győzelmét sokféleképpen ábrázolták, felvidek.maSzent László legendája Somogyomban , evangelikus.hu
Történelmi háttér Szent László több csatában küzdött a betörő sztyeppi csapatok ellen. A jelenetsort a Kerlés hegyi ütközethez (Cserhalmi csata, 1068) kapcsolják. A csatát a Képes krónika is leírja részletesen, benne a leányrablás jelenetét is.
jobbra|300px|bélyegkép|A Képes krónika illusztrációja, I. László magyar király harca a „kun” vitézzel
bélyegkép|jobbra|250px|A legenda a Magyar Anjou-legendáriumban bélyegkép|jobbra|250px|A legenda képes elbeszélése a Magyar Anjou-legendáriumban:1. A király kereszttel védekezik a démon ellen 2. Szent László harca a kunokkal 3. Szent László megsebesül 4. Szent László birkózik a kunnal, akinek lábát a lány elvágja bélyegkép|right|250px|Freskórészlet a székelyderzsi templomban a Szent László-legendából: Szent László és a kun vitéz birkózása. 250px|bélyegkép|jobbra|Tereske, Szent László legendája, falfreskó-részlet. 250px|bélyegkép|jobbra|Bibarcfalva, a Szent László legenda falfreskó részlete. bélyegkép|jobbra|250px|Freskórészlet a székelyderzsi templomban látható Szent László-legenda falképsorból: a csata és birkózás utáni pihenési jelenet
A legenda szövegét tartalmazó kódex családról a történészek a tartalom elemzésével arra a következtetésre jutottak, hogy egymás után négy szerző is dolgozott a krónika szövegeken. A szöveg a minoriták („fratres minores”), a koldulórendek közé tartozó, igehirdetéssel, oktatással, missziós tevékenységgel foglalkozó ferences szerzetesek munkája. A szakirodalom az így létrejött alapszöveget 14. századi magyarországi krónikaszerkesztménynek, krónikakompozíciónak nevezi. A szövege több kódexben, a Budai krónika, Sambucus-kódex, Acephalus-kódex, Codex Vaticanus és a Dubnici kódexben maradt fönn a legteljesebb formában. A Budai krónikát folytatva, egy Küküllei János nevű ferences szerző, a művébe másolta Nagy Lajos-életrajzát egészen a király halála után bekövetkezett események leírásig, 1468-ig. A budai Hess-nyomdában kinyomtatott „Chronica Hungarorum” alapjául szolgáló kódexet a ferences „Ordo fratrum minorum conventualium” bocsátja rendelkezésre.Sz. Koroknay Éva: Magyar reneszánsz könyvkötések, mek.oszk.hu Hess András végezte el az utómunkálatokat, aki 1473-ban ki is nyomtatta a kézirat alapján a Budai krónikát. Ez volt az első nyomdában előállított magyar könyv, amelyből tíz példány maradt fenn a világon.A Budai Krónika, epa.oszk.hu A Képes krónika szövege pedig Kálti Márk Gesta Hunnorum et Hungarorum című kézirata nyomán készült.[Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónikaszerkesztmények utóélete a késõ középkorban] A Képes Krónika családját alkotó I. Lajos-kori öt krónika szövegét a Képes Krónika kódexe, a Csepreghy-kódex 18. századi másolata, a Teleki- (más néven Nagyenyedi) kódex, a Thuróczi-krónika és a Béldi-kódex őrzi.Századok, szazadok.hu A Béldi-kódex 1330 tavaszáig írja le a történteket és egy mondat közben megszakad. A Képes krónika, a Teleki-kódex és a Csepreghy-kódex 1330 őszig írja le és a sor és mondat közepén szintén megszakad. A Thuróczy-kódex szövege nagyon szűkszavúan eljut 1342-ig, és véget ér.Szabados György: Alkotói egyéniségek és közös irányultságok Rövid áttekintés a magyar krónikaszerkesztések néhány forrásproblémájáról , medievalia.huBorbély Zoltán: Bevezetés a történelemtudományba, tortenelem.uni-eger.hu
A Szent László-legenda falképsora a középkori Magyarország templomaiban László Gyula mintegy félszáz falképsor meglétét mutatta be könyvében. Többet az ismertek közül elveszítettünk azáltal, hogy a templomot elbontották (pl. Homoródszentmárton, Sepsibesnyő stb.) Néhányról Huszka József rajzmásolatot készített és ezeket az Országos Műemlékvédelmi hivatalban őrzik. A ma ismert és látható harminc Szent László-legenda falképsor a 14. és a 15. század során készült. Akkori uralkodóink, Anjou házi Károly Róbert, Nagy Lajos, és Luxemburg-házi Zsigmond király korára vált a lovagkirály Szent László az uralkodók példaképévé. Ezért is temetkeztek Szent László mellé a váradi székesegyházba.
A Szent László-legenda falképsor eurázsiai kapcsolatai A Szent László legenda jelenetsorának több részlete előfordul régészeti leleteken Eurázsia közelebbi és távolabbi vidékeiről. A legismertebb az Ermitázsban, Szentpétervárott őrzött hun-szkíta övdíszpár a pihenési jelenthez hasonló elrendezéssel.
Leggyakoribb a birkózási jelenet, melyből többet összegyűjtött László Gyula régészprofesszor munkáiban. Gyakran a lovak is küzdenek egymással. Ilyen övlemez is ismert Ordoszból (Északkelet-Kína). A birkózási jelenet szerepel a vjatkai tálon is, Szibériából.
Mitikus értelmezés László Gyula előtt már Nagy Géza fölvetette, hogy a legenda egy ősi eurázsiai mítosz megszentelt formája a keresztény templomokban. Az ősi mítosz a sötétség és a világosság harca, a vitézek alakjával, küzdelmével megszemélyesítve.
Irodalmi munkák alapján többen a Molnár Anna balladát is a mitikus kapcsolatokhoz sorolják.
Középkori templomokban Szent László legenda ábrázolás számos helyen föllelhető a Kárpát-medence középkori templomaiban (*mai Magyarország): Szacsva Csíkménaság Szászivánfalva Ecel Székelydálya Székelyderzs Tereske* bélyegkép|370x370px|Szent László üldözi a leányrabló kunt (Thuróczy krónika, 1488)Zsigra, Szentlélek-templom Türje*, volt prépostsági templom Bántornya Ócsa* Vizsoly* Bögöz Kakaslomnic Necpál Gelence Bibarcfalva Rimabánya Homoródkarácsonyfalva Szentmihályfa Sepsikilyén Kökös Oklánd Sepsibesenyő Boroskrakkó
Nápoly, Santa Maria dell' Incoronata templom A Szent László-freskóciklus megtalálható Nápolyban, a Santa Maria dell' Incoronata templomban is, ahol a cserhalmi ütközet, I. László megkoronázása és más hasonló magyar témájú freskórészlet látható. A nápolyi Santa Maria dell' Incoronata templom falfestményeit Kis Károly fia készíttette, az a Durazzoi László akit 1403-ban Zárában Zsigmonddal szemben magyar királlyá választottak, ám fejét, hasonlóképp Szent Lászlóhoz, nem érintette soha a Szent Korona. Az itteni igen rossz állapotban levő freskók a falakról leválasztva, ma fémvázakra erősítve láthatók az egykori templomban.
Galéria
Irodalom Bollók János (ford): Képes Krónika - Milleniumi magyar történelem, Osiris Kiadó, 2004, Bertényi Iván (1996): Szent László kultuszának Anjou-kori történetéhez. Századok, 1996. 985-989. old. Gyöngyössy János, Kerny Terézia, Sarudi Sebestyén József (1995): Székelyföldi vártemplomok. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 5. szám, Budapest Hankovszky Béla, Kerny Terézia, Móser Zoltán (2000): Ave Rex Ladislaus. Paulus Hungarus - Kairosz, Budapest Jankovics Marcell (2006): Csillagok között fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Méry Ratio Kiadó, Helikon, Budapest Jánó Mihály 2007: Kire nyilaz a kun? In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/1. Veszprém, 417-423. Jánó Mihály 2008: Színek és legendák. Sepsiszentgyörgy. Jánó Mihály (2015): A szív felajánlása - A kun szokatlan gesztusa a Szent László-legenda falképciklusában. Certamen II. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. szakosztályában. Kolozsvár. Jánó Mihály (2021): A hitvalló lovagkirály. A Szent László-legenda falképei a székelyföldi templomokban. In Lovagkirály. Második átdolgozott és bővített kiadás. Szerk. Isó Emese, Kollár Tibor, Kovács Gergely. Nyíregyháza-Kolozsvár. 2021. 15-164. Klima László 1993: Fehér és fekete: Duális társadalmi struktúrák a népvándorlás kori népeknél. HOMÉ 30-31, 115-126. László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest László Gy. (1974): A népvándorláskor művészete Magyarországon. Corvina, Budapest Madas E., Török L., Vargyas L. (1980): Athleta Patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez. Szent István Társulat Kiadó, Budapest Madas Edit, Horváth Zoltán György (2008): Középkori prédikációk és falképek Szent László királyról. San Ladislao d'Ungheria nella predicazione e nei dipinti murali. 464. old. Romanika Kiadó, Budapest, Magyar Zoltán (1996): „Keresztény lovagoknak oszlopa” (Szent László a magyar kultúrtörténetben). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Marosi Ernő (1984): A középkori művészet nyelvi funkciója. Művészet, XXV, 5. sz. 8-11. old. Mezey László (szerk.) (1980): Athleta patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez. Budapest Szél-járás, tematikus szám (2017. március) Megjelent a Széljárás folyóirat (kiadó: Csemadok) a Szent László-év alkalmából meghirdetett „Csillagok közt fényességes csillag” elnevezésű történelmi vetélkedő segédanyagaként
Jegyzetek
Források Magyar irodalomtörténet- Pintér Jenő: LATIN IRODALOM: A SZENT LÁSZLÓ-LEGENDA, arcanum.hu Kertész Balázs: Megjegyzések Szent László kanonizációjához Laskai Osvát második Szent László-sermójának forrásproblémája, epa.oszk.hu Madas Edit: A magyar „szent királyok” közép-európai kultusza liturgikus és hagiográfiai források tükrében, real.mtak.hu Szent László király legendája (1192 után), eger.egyhazmegye.hu
További információk
Szent László a Kárpát-medencében. Szent László királyról a Sulineten. A Szent László legenda Homorodkaracsonyfalva unitárius templomában. [ A Szent László legenda Gelence katolikus templomában.] [ Szent László király legendája az Érdy-kódexből.] [ Szent László király legendája a Magyar néprajzi lexikonban.] Középkori magyar freskók. A Szent László legenda az Anjou Magyar Legendáriumban. A Szent László legenda Székelyderzs vártemplomában.
Kategória:Magyar legendák L