A rendezett tanácsú városok száma Magyarországon 1886-ban (Horvát-Szlavónországgal) 123, (Horvát-Szlavónország nélkül) 1891-ben 106, 1912-ben 112, 1920-ban pedig (a régi területen) 125. A trianoni békeszerződés utáni területen 1920-ban 33, 1929-ben pedig 45 rendezett tanácsú város volt.
1886
Abrudbánya Aranyosmarót Bakabánya Bártfa Bazin Beregszász Beszterce Besztercebánya Brassó Breznóbánya Bród Carlopago Cegléd Csíkszereda Dés Déva Dobsina Eger Eperjes Érsekújvár Erzsébetváros Esztergom Fehértemplom Felsőbánya Felvinc Gölnic Gyöngyös Gyula Gyulafehérvár Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hátszeg Igló Jászberény Jolsva Kaposvár Karánsebes Karcag Karlóca Késmárk Kézdivásárhely Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kismarton Kisújszállás Kisszeben Kolozs Korpona Kostajnica Körmöcbánya Kőrös Kőszeg Kunhegyes Kunszentmárton Leibic Léva Libetbánya Losonc Lőcse Lugos Makó Máramarossziget Medgyes Mezőtúr Miskolc Modor Munkács Nagybánya Nagybecskerek Nagyenyed Nagykanizsa Nagykároly Nagykőrös Nagyrőce Nagyszeben Nagyszombat Nyíregyháza Nyitra Ólubló Pápa Pétervárad Podolin Poprád Rimaszombat Rozsnyó Ruma Ruszt Segesvár Sepsiszentgyörgy Somorja Szakolca Szamosújvár Szászrégen Szászsebes Szászváros Szávaszentdemeter Székelyudvarhely Szentendre Szentes Szepesbéla Szepesolaszi Szepesváralja Szepesszombat Szilágysomlyó Szolnok Szombathely Torda Trencsén Túrkeve Újbánya Ungvár Vác Vajdahunyad Veszprém Vinga Vízakna Zalaegerszeg Zenta Zilah Zimony Zólyom
1913 Abrudbánya Bártfa Bazin Beregszász Beszterce Besztercebánya Brassó Breznóbánya Csíkszereda Cegléd Dés Déva Dicsőszentmárton Dobsina Eger Eperjes Érsekújvár Erzsébetváros Esztergom Fehértemplom Felsőbánya Fogaras Gölnicbánya Gyergyószentmiklós Gyöngyös Gyula Gyulafehérvár Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hátszeg Igló Jászberény Jolsva Kaposvár Karánsebes Karcag Késmárk Kézdivásárhely Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kismarton Kisszeben Kisújszállás Kolozs Korpona Körmöcbánya Kőszeg Leibic Léva Losonc Lőcse Lugos Magyarkanizsa Makó Máramarossziget Medgyes Mezőtúr Modor Munkács Nagybánya Nagybecskerek Nagyenyed Nagykanizsa Nagykároly Nagykikinda Nagykőrös Nagyrőce Nagyszeben Nagyszombat Nyíregyháza Nyitra Pápa Poprád Rimaszombat Rózsahegy Rozsnyó Ruszt Sátoraljaújhely Segesvár Sepsiszentgyörgy Szakolca Szamosújvár Szászrégen Szászsebes Szászváros Székelyudvarhely Szekszárd Szentendre Szentes Szentgyörgy Szepesbéla Szepesolaszi Szepesváralja Szilágysomlyó Szolnok Szombathely Torda Trencsén Túrkeve Újbánya Újpest Ungvár Vác Vajdahunyad Veszprém Vízakna Zalaegerszeg Zenta Zilah Zólyom Zsolna
A trianoni békeszerződés után 1920-ban Magyarország trianoni békeszerződés utáni területén 33 rendezett tanácsú város volt. Az évtized végéig további 12 település szerezte meg e rangot, beleértve Komáromot, amely a korábbi törvényhatósági jogú város Magyarországon maradt részéből alakult 1923-ban és Hajdúhadházat, ami viszont csak 1924-1934 között volt város. 1929-ben a rendezett tanácsú városok elnevezése megyei városra változott, de ez nem érintette a városok körét.
A listában a név után zárójelben szereplő évszám a rendezett tanácsú várossá alakulás idejét jelöli, ha az 1920 után történt.
Balassagyarmat (1923) Békéscsaba Budafok (1926; 1950-ben Budapesthez csatolták) Cegléd Csongrád (1922) Eger Erzsébetfalva (1923; neve 1924-től Pesterzsébet, 1932-től Pestszenterzsébet; 1950-ben Budapesthez csatolták) Esztergom Gyöngyös Gyula Hajdúböszörmény Hajdúhadház (1924; 1935-től ismét nagyközség) Hajdúnánás Hajdúszoboszló Jászberény Kalocsa (1921) Kaposvár Karcag Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kispest (1922; 1950-ben Budapesthez csatolták) Kisújszállás Komárom (1923, Komárom törvényhatósági jogú város Magyarországon maradt részéből) Kőszeg Magyaróvár (1921) Makó Mezőtúr Mohács (1924) Nagykanizsa Nagykőrös Nyíregyháza Pápa Rákospalota (1923; 1950-ben Budapesthez csatolták) Salgótarján (1922) Sátoraljaújhely Szekszárd Szentendre Szentes Szolnok Szombathely Túrkeve Újpest (1950-ben Budapesthez csatolták) Vác Veszprém Zalaegerszeg
Források 1912. évi LVIII. törvénycikk a városok fejlesztéséről Magyarország Atlasza, Cartographia, 1999 A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1913 A Magyar Népköztársaság Helységnévtára 1973, Statisztikai Kiadó Vállalat, 1973
Kategória:Magyarország közigazgatásával kapcsolatos listák Kategória:Magyar történelmi témájú listák