thumb|right|Az Atacama-árok Dél-Amerika nyugati partja mentén. Az óceáni árok vagy mélytengeri árok hosszú, keskeny mélyedés az óceáni aljzatban, amely azon a hajlatvonalon alakul ki, ahol az öreg, kihűlt óceáni lemez a kisebb sűrűségű kontinentális lemez alá bukik (szubdukció).
Globális átlagban mintegy egytized négyzetméternyi óceáni litoszféra bukik alá másodpercenként. Ahol az óceáni lemezek ezzel szemben távolodnak egymástól, ott óceáni hátság keletkezik. Ennek egyik fajtája is lehet hasadék, de ezek kevésbé mélyek, mint az óceáni árkok.
Az óceáni árkok az óceáni aljzatok legmélyebb részei, tipikusan 3-4 kilométerre nyúlnak az aljzat alá. Általában párhuzamosan futnak egy felszíni vulkanikus ívvel (szigetek, vagy hegyek), mintegy 200 kilométeres távolságban. A legnagyobb ismert óceánmélységet - 10 911 métert a Fülöp-szigetek közelében, a csendes-óceáni Mariana-árok déli végénél mérték (Challenger-szakadék).
A legfontosabb óceáni árkok Árok Óceán Mélység (méter) Mariana-árok Csendes-óceán 10 911 Tonga-árok Csendes-óceán 10 882 Kurili-kamcsatkai árok Csendes-óceán 10 542 Fülöp-árok Csendes-óceán 10 540 Kermadec-árok Csendes-óceán 10 047 Izu-Bonin-árok Csendes-óceán 9 780 Japán-árok Csendes-óceán 9 000 Puerto Ricó-i árok Atlanti-óceán 8 605 Peru–Chile árok vagy Atacama-árok Csendes-óceán 8 065
Árok Helye Aleuti-árok Alaszkától nyugatraBougainville-árok Pápua Új-Guineától délre Kajmán-árok A Karib-tenger nyugati része Cedros-árok (inaktív) Alsó-Kalifornia mexikói állam csendes-óceáni partja Hikurangi-árok Új-Zélandtól keletre Japán-árok Északkelet-Japán Kurili-kamcsatkai árok A Kuril-szigetek közelében Mariana-árok Nyugat-Csendes-óceán; a Mariana-szigetektől keletre Közép-amerikai árok Új-Hebridák árok Vanuatutól nyugatra Puerto Ricó-i árok (az Atlanti-óceán legmélyebb pontja) A Karib-tenger és az Atlanti-óceán határán Atacama-árok Kelet-Csendes-óceán; Peru és Chile partjainál Fülöp-árok A Fülöp-szigetektől keletre Rjukju-árok A japán Rjukju-szigetek keleti szegélye Dél-Sandwich árok A Szunda-ív és a Jávai árok Tonga-árok Ausztráliától északkeletre Yap-árok Nyugat-Csendes-óceán; a Palau-szigetek és a Mariana-árok között
Jegyzetek
Fordítás
Források mindentudas.hu kislexikon Az óceáni hátságok új típusát fedezték fel
A fordítás alapjául vett cikk forrásai
A.B. Watts, 2001. Isostasy and Flexure of the Lithosphere. Cambridge University Press. 458p.
"Deep-sea trench". McGraw-Hill Encyclopedia of Science & Technology, 8th edition, 1997.
J.W. Ladd, T. L. Holcombe, G. K. Westbrook, N. T. Edgar, 1990. "Caribbean Marine Geology: Active margins of the plate boundary", in Dengo, G., and Case, J. (eds.) The Geology of North America, Vol. H, The Caribbean Region, Geological Society of America, p. 261–290. W. B. Hamilton 1988. "Plate tectonics and island arcs". Geological Society of America Bulletin: Vol. 100, No. 10, pp. 1503–1527.
R. L. Fisher and H. H. Hess, 1963. "Trenches" in M. N. Hill (ed.) The Sea v. 3 The Earth Beneath the Sea. New York: Wiley-Interscience, p. 411–436.
További információk Kis Károly (2007): Általános geofizikai ismeretek. Eötvös Kiadó, Budapest, 1-420 old. Horváth Ferenc (2006): Lemeztektonika és az új globális geodinamika. Magyar Tudomány, 8: 930-945. Márton Péter (2004): Általános geofizika: a Föld fizikája. Magyar Geofizika, 45: 79-86. Horváth Ferenc (1977): A szilárd Föld fizikája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1-210 old. Davies, G. F. (1999): Dynamic Earth: plates, plumes and mantle convection. Cambridge Univ. Press, pp. 1–458. (angol)
Kapcsolódó szócikkek Lemeztektonika
Kategória:Lemeztektonika Kategória:Oceanográfia Kategória:Geomorfológia