A dorogi Schmidt Sándor-lakótelep a város legnagyobb lakótelepe. A Köztársaság út (volt Lenin út) és a Kenyérmezői-patak közötti területen található, hosszan elnyúlva a patak mentén.
Története
Helyén korábban az Újkolónia nagyobbik része állt, amely 1916 és 1925 között épült. Az 1980-as évek közepén a leromlott állapota és korszerűtlensége miatt az lebontása és egy új lakótelep építése mellett hoztak döntést. A lakók kiköltöztetését és a bontást 1985-ben kezdték meg a volt Nyár, Ősz, Lenin és Mátyás király utcában. A hajdani kolóniatelep egyetlen megmaradt épületében ma a Bányász Emlékház található. A tereprendezést követően kezdődött az alapozás és a házgyári panelelemek összeállítása. Tervezése idején még a Lenin úti lakótelep nevet viselte. Több ütemben épült, a város méretéhez viszonyított arányai ellenére kiszolgáló létesítményként csupán a Lenin úti üzletsor épült 1988-ban. Ugyanebben az évben a nagyszabású építkezéssel párhuzamosan, az évszakosan ingadozó vízjárása miatt szabályozták a párhuzamosan haladó Kenyérmezői-patak medrét. Az épületek fűtését és melegvízellátását a dorogi hőerőműből biztosító Lenin úti földalatti távhővezeték 1989-re épült ki. A telep végül 1990-re készült el. Ekkorra már lezajlott a rendszerváltás, Dorog vezetése Schmidt Sándor városalapító bányaigazgatóról nevezte el.
Lakosság
A fiatalságából következő jó állapota, fekvése, és a lakáskiutalásokkor "megválogatott" lakóinak köszönhetően ma a város egyik legrendezettebb lakótelepe, a város gazdasági és kulturális gerincének tekinthető stabil középosztály (szakképzett gyári munkások, közalkalmazottak) lakhelye. A lakásokat a korábban elbontott kolónia lakóinak, a város más részeiről, a környező falvakból és az ország különböző vidékeiről érkezőknek utalták ki. Korösszetétele kedvező, nagyrészt középkorúak és az ő gyermekeiknek a generációja alkotja a lakosság legnagyobb részét, így gondot jelentett az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején egy időben megszületett sok gyermek óvodai és iskolai elhelyezése, ezt kisebb átszervezésekkel sikerült megoldani. 2001-ben 2362 fő élt a lakótelepen, a dorogiak 19%-a.
Épületek
5 nagyobb és 5 kisebb ötemeletes épülettömbből áll (az előbbiek Dorog legnagyobb lakótömbjei), a földszinten garázsok, az 50 lépcsőházában 889 lakás található. A kettő, három és négyfogatú épületeket a Észak-dunántúli Tervező Vállalat (GYŐRTERV) jellegzetes típustervei alapján a Győri Házgyár három rétegű, szendvicsszerkezetű (belső, gőzölt vasbeton teherhordó fal, közbülső vékony polisztirolhab réteg és külső, kaviccsal vagy apró zúzott kővel szórt homlokzati díszítő réteg) panelelemeiből a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat (GYÁÉV) építette. A lakások kialakítása változatos, a kétfogatú épületekben egy 64 négyzetméteres (2+1 félszoba) és egy 67 négyzetméteres (2+2 félszoba) lakás, a háromfogatúakban egy 36 négyzetméteres (1 szoba), egy 55 négyzetméteres (2 szoba + hall) és egy 68 négyzetméteres (3 szoba + hall) lakás, a négyfogatúakban három 49 négyzetméteres (2 szoba) és egy 62 négyzetméteres (3 szoba) lakás található szintenként. A konyha, és az előregyártott, toronydaruval beemelt fürdőszoba térelem kialakítása minden lakás esetében azonos; a konyha alapterülete 6,76 négyzetméter, a fürdőszobáé 2,46, míg a WC alapterülete az egy négyzetmétert sem éri el. Az acélmerevítéses műanyag (égésgátlós PVC) ablakok az Orosházi Üveggyár termékei.
Képek
Források
Tittmann János: Dorog 20 éve város, Dorog Város Kulturális Közalapítványa, 2004, Dorog Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2010. március 26. Huszár Zoltánné: Paneles építési mód, Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, Budapest, 1985, p. 148, pp. 99–112
Kapcsolódó szócikkek Dorog népessége
Kategória:Dorog lakótelepei