Somogyi Erzsi, becenevén Bogyó (Kolozsvár, 1904. szeptember 10. – Budapest, Erzsébetváros, 1973. július 10.)Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1620/1973. folyószáma alatt. kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.
bélyegkép|jobb|262px|Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Nemzeti Színház. Bemutató: 1928-12-08. Rendező: Hevesi Sándor. Szereplők: Petheő Attila, Somogyi Erzsi. bélyegkép|jobb|262px|Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom. Kati: Somogyi Erzsi bélyegkép|jobb|262px|1962, a Magyar Rádió 20-as stúdiója, Bertolt Brecht Lucullus c. hangjátékának felvétele
Élete
Somogyi János és Csernye Júlia leánya. Kezdetben orvosnak készült, majd rövid időt töltött a Színiakadémián. A Renaissance Színházban tűnt fel 1924-ben, 1924-től 1927-ig, 1928-tól 1951-ig, ill. 1954–1973 között a Nemzeti Színház művésznője volt. 1927–28-ban a Vígszínházban szerepelt, 1945 előtt magánszínházakban is fellépett. 1924-ben és 1929-ben az Andrássy úti, 1927-ben, 1929-ben és 1934-ben a Fővárosi Operett, 1928-ban az Új, 1932-ben a Kamara, 1940-ben a Városi, 1946–1948 között a Magyar Színháznál játszott. 1950–51-ben a Vidám Színpad, 1952–53-ban A Magyar Néphadsereg Színháza foglalkoztatta. 1956-ban a Blaha Lujza és a József Attila Színházban, 1969–70-ben az Irodalmi Színpadon, 1970–71-ben a Pesti Színházban is szerepelt.
Férje volt 1925 és 1929 között Bálint Imre újságíró, válásuk után Szedő Imre részvénytársasági elnök, akivel 1929. június 28-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot,A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 894/1929. folyószáma alatt. s 1931-ben elváltak. 1941. május 4-i hírSzínházi Magazin, 1941. május 4. 19. szám szerint férjhez ment Örley Istvánhoz, a rádió ekkori lektorához, majd Pásztor Jánossal kötött házasságot. Utolsó férje Gádor Béla (1906–1961) humorista, a Ludas Matyi felelős szerkesztője, majd főszerkesztője. Nővére Somogyi Emma színésznő (sz. 1896. május 22.)
Főbb szerepei
Marika (Móricz Zsigmond: Búzakalász) Marianne (Molière: Tartuffe) Puck (Shakespeare: Szentivánéji álom) Rozika (Móricz Zsigmond: Úri muri) Hedvig (Ibsen: A vadkacsa) Ilma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde) Kaoyi hercegnő (Kállay Miklós: A roninok kincse) Szidónia (Csiky Gergely: Buborékok) Anya (García Lorca: Vérnász) Linda (Miller: Az ügynök halála) Mary Tyrone (O’Neill: Hosszú út az éjszakába) Volumnia (Shakespeare–Brecht: Coriolanus)
Filmjei Játékfilmek Az ördög mátkája (1926) Csókolj meg, édes! (1932) Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935) A falu rossza (1937) Rozmaring (1938) Szabóné (1949) A harag napja (1953) Életjel (1954) Különös ismertetőjel (1955) Budapesti tavasz (1955) Dollárpapa (1956) A császár parancsára (1957) Égi madár (1957) Akiket a pacsirta elkísér (1959) Szerelem csütörtök (1959) Fapados szerelem (1960) Megöltek egy lányt (1961) A férfi egészen más (1966) Baleset (1967)
Tévéfilmek Énekes madár (1966) – Köményné Cseppben a tenger (1968) – Dormánné Az ember tragédiája (tévéfilm) (1969) Rózsa Sándor (1971) – Perzsi néni
Portré Játék a Nemzetért (2002)Halálának évfordulóján Játék a Nemzetért című portréműsorral emlékeztek meg a művésznőről.Somogyi Erzsi-dombormű Köztérkép
Kitüntetései Farkas–Ratkó-díj (1925) Kossuth-díj (1953, 1959) Érdemes művész (1955) Kiváló művész (1962)
Jegyzetek
Források
Hangosfilm Magyar Televízió Pesti Magyar Színház: A Farkas–Ratkó-díj-ról
Kategória:Magyar színésznők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1973-ban elhunyt személyek Kategória:Kolozsváriak Kategória:Farkas–Ratkó-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyar némafilmszínésznők Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek