Nitrogén (N) Standard atomtömeg: 14,0067(2) u
Természetes izotópok A nitrogén-14 a nitrogén egyik stabil, nem radioaktív izotópja. A természetes nitrogén mintegy 99%-a nitrogén-14-ből áll. A természetes szén-14 a nitrogén-14-ből keletkezik a felső légkörben, a kozmikus sugárzással való kölcsönhatás során. A radioaktív szén-14 bomlásterméke. A héliumnál nehezebb elemekhez hasonlóan a nitrogén-14 az univerzumban feltehetően a csillagok fúziós reakcióiban keletkezett, a CNO-ciklusban. Mind a protonok, mind a neutronok páratlan volta (7-7) 1/2-del járul a magspinhez, mely így 1-nek adódik.
A nitrogén-15 a nitrogén másik stabil izotópja. Gyakran használják a mezőgazdasági és orvosi kutatásban. Sűrűn használják a mágneses magrezonancia spektroszkópiában (NMR) is, mivel a gyakoribb nitrogén-14-gyel ellentétben a magspinje 1/2, ami egyszerűbbé teszi az NMR-vizsgálatokat. A fehérjék izotóppal jelezhetők, ha csak nitrogén-15-öt tartalmazó közegben keletkeznek. A nitrogén-15-öt a kvantitatív proteomikában is használják a fehérjék megjelölésére (pl. SILAC).
A nitrogén-15 a csillagokban levő oxigén-15 béta-bomlásának terméke.
Táblázat
| 10N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 3 | 10,04165(43) | 200(140) s [2,3(16) MeV] | (2‒)
| 11N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 4 | 11,02609(5) | 590(210) s [1,58(+75‒52) MeV] | 1/2+
| style="text-indent:1em" | 11mN | colspan="3" style="text-indent:2em" | 740(60) keV | 6,90(80) s | 1/2‒
| 12N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 5 | 12,0186132(11) | 11,000(16) ms | 1+
| 13N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 6 | 13,00573861(29) | 9,965(4) perc | 1/2‒
| 14N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 7 | 14,0030740048(6) | STABIL | 1+ | 0,99636(20) | 0,99579–0,99654 |- | 15N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 8 | 15,0001088982(7) | STABIL | 1/2‒ | 0,00364(20) | 0,00346–0,00421 |- | 16N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 9 | 16,0061017(28) | 7,13(2) s | 2‒
| 17N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 10 | 17,008450(16) | 4,173(4) s | 1/2‒
| 18N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 11 | 18,014079(20) | 622(9) ms | 1‒
| 19N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 12 | 19,017029(18) | 271(8) ms | (1/2)‒
| 20N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 13 | 20,02337(6) | 130(7) ms
| 21N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 14 | 21,02711(10) | 87(6) ms | 1/2‒#
| 22N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 15 | 22,03439(21) | 13,9(14) ms
| 23N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 16 | 23,04122(32)# | 14,5(24) ms [14,1(+12‒15) ms] | 1/2‒#
| 24N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 17 | 24,05104(43)# | <52 ns
| 25N | style="text-align:right" | 7 | style="text-align:right" | 18 | 25,06066(54)# | <260 ns | 1/2‒#
Megjegyzések Az izotópok gyakoriságát, valamint az atomtömeg pontosságát az egyes előfordulások közötti eltérések korlátozzák. A megadott tartomány lefedi a Földön előforduló összes szokványos anyagot. A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél a rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük. A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, leszámítva a IUPAC által megadott izotóp-összetételt és standard atomtömeget, melyeknél kiterjesztett bizonytalanságot használunk.
Fordítás
Külső hivatkozások Izotóptömegek: Ame2003 Atomic Mass Evaluation by G. Audi, A.H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon in Nuclear Physics A729 (2003). Izotópösszetétel és standard atomtömegek: Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report). Pure Appl. Chem. Vol. 75, No. 6, pp. 683-800, (2003) and Atomic Weights Revised (2005) . A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak: Audi, Bersillon, Blachot, Wapstra. The Nubase2003 evaluation of nuclear and decay properties , Nuc. Phys. A 729, pp. 3-128 (2003). National Nuclear Data Center, Brookhaven National Laboratory. Information extracted from the NuDat 2.1 database (Hozzáférés ideje: Sept. 2005). David R. Lide (ed.), Norman E. Holden in CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th Edition, online version. CRC Press. Boca Raton, Florida (2005). Section 11, Table of the Isotopes.
Kategória:Izotópok