Dukes Lipót (Pozsony, 1810. január 17. – Bécs, 1891. augusztus 3.) hebraista.
Élete
Teológiai tanulmányait a pozsonyi és würzburgi talmudiskolákban végezte. A középkori zsidó irodalom kiváló kutatója volt. Végigjárta Közép-Európa jelentékenyebb könyvtárait és mindenütt addig ismeretlen zsidó kéziratokat fedezett fel, amelyeknek szakszerű feldolgozásával és kommentálásával nagymértékben hozzájárult a középkori zsidó irodalom kincseinek nyilvánosságra hozatalához és nyelvtani meg irodalmi szempontból való alapos kiaknázásához. Sok kisebb tanulmánya jelent meg a zsidó szaklapokban, elsősorban az Orient-ben és a Lőw Lipót szerkesztette Ben Chananja-ban.
Művei
Önálló munkái, amelyek nemcsak zsidó, hanem keresztény hebraista körökben is elismerésben részesültek, a következők:
Ehrensäulen und Denksteine zu einem künftigen Pantheon hebräischer Dichter (1837); Raschi über den Pentateuch in deutscher Übersetzung (1838); Moses ben Esra (1839); Rabbinische Blumenlese (1844); Die Sprache der Mischna (1846); Die ältesten hebraischen Exegeten, Grammatiker und Lexicographen (1844); Salomo ben Gabirol (1860); Philosophisches aus dem zehnten Jahrhundert (1868).
Jegyzetek
Források
Kategória:Bécsiek Kategória:Pozsonyiak Kategória:Magyar hebraisták Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar emigránsok Ausztriában Kategória:Talmudisták Kategória:1810-ben született személyek Kategória:1891-ben elhunyt személyek