Krencsey Marianne névvariáns: Krencsei Mariann (Rákoscsaba, 1931. július 9. – New York, 2016. március 30.Meghalt Krencsey Marianne . Klubradio.hu. 2016. március 31.http://24.hu/belfold/2016/03/31/meghalt-krencsey-marianne/) magyar színésznő, színházi rendező.
Családja Szülei Krencsey Vilmos és Lackner Anna. Apja id. nemes Krencsey Vilmos és Vitkó Júlia negyedik gyermeke, a vívó Krencsey Géza unokatestvére volt. Marianne-nak született egy bátyja is, Iván. Első férje Sallós Gábor (1924–2011) Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Miskolci Nemzeti Színház későbbi igazgatója és örökös tagja volt, de házasságuk válással végződött.Kalmár Tibor a Hogy volt?! Krencsey Marianne emlékére c. műsorban beszélt erről, amely műsor először a Duna Televízión 2016. október 30-án, 17:00 órai kezdettel került először adásba, majd a Duna World csatornán 2016. október 31-én, 20:00 órai kezdettel ismételték meg, hiszen Krencsey Marianne az első házasságáról nem tesz említést életrajzi könyvében.Sarlós Gábor felesége lett később Virágh Ilona színésznő, aki tragikus hirtelenséggel hunyt el 1973-ban, mikor a férjével autóbalesetet szenvedtek. Másodszorra Makk Károly filmrendezőhöz ment feleségül, de a kapcsolatuk csak három évig tartott: (1957–1960), végül harmadjára Nemes Gyula nőgyógyászhoz ment férjhez, akivel 1962-től a művésznő haláláig éltek együtt. Harmadik férjétől 1967. szeptember 1-jén, New Yorkban világra jött a fiuk, Nemes Vince, akitől született egy unokája is.
Pályája bélyegkép|265px|(Egyiptom, 1962)A felvétel az Egyiptomi történet című film forgatása alkalmával készült. 1950-ben érettségizett a II. kerületi Állami Gizella Leánygimnáziumban, és felvételt nyert a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–könyvtár szakára, de csak egy szemesztert végzett el, mert 1951-ben csere útján a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői főtanszakára Krencsei Mariann néven,Színház- és Filmművészeti Egyetem/Színházrendező (régi, 4 éves) (1950-1954) (Hozzáférés: 2015. február 2.) ahova szintén jelentkezett előző évben, csak nem vették fel. 1954-ben a vizsgarendezésének napján otthagyta a debreceni színházat, és Budapestre ment. A darab Alekszandr Kornyejcsuk: A nagy műtét (Platon krecsit) című szovjet orvosdrámája volt, de nem a témaválasztás miatt döntött így. Erről így vallott a Hazalátogató magyarok című műsorban: „1954 nyarán került sor Debrecenben a vizsgarendezésemre. Én akkor úgy láttam, hogy a főrendező Vámos László »átrendezte« a darabomat és azt hittem, hogy ez azt jelenti, hogy nem kapom meg a diplomát. Azután kiderült, hogy mindenkinek átrendezték a darabját, de senki nem sértődött meg. Én a bemutató napján otthagytam a színházat és két évvel később szereztem meg a diplomát Budapesten, a József Attila Színházban.”Hazalátogató magyarok – Krencsey Marianne színésznő, 2011. január 18. (Hozzáférés: 2015. február 2.)
Budapesten Makk Károly felkérte a Liliomfi női főszerepére, a Rómeó és Júlia színpadi változatának fordításán Debrecenben dolgozó, egyúttal a Liliomfi forgatókönyvírójaként is alkalmazásban álló Mészöly Dezső javaslatára. A sikeres próbafelvétel az addig rendezőnek készülő fiatal lány életét teljesen más irányba terelte; színművész lett, de nemcsak filmekben, hanem a színpadon is. A Liliomfi 1955-ben részt vett a cannes-i filmfesztiválon is, de díjat nem nyert. A Magyar Televízió vele kezdte meg próbaadásait is, 1955-ben. A diplomarendezését végül két évvel később, 1956. április 25-én abszolválta Prosper Mérimée A művésznő hintaja című darabjának megrendezésével a József Attila Színházban, azonban a diplomáját csak negyven évvel később, 1996. december 17-én New Yorkban, a magyar konzulátuson, Huszti Péter rektor aláírásával vehette át. Így vall erről könyvében: „Tíz évvel később, menekülésünk után jutott eszembe, hogy jó lenne emléknek. Barátomat, Palotai Borist kértem meg, hogy juttassa ki nekem valahogy… Boriska felment a Főiskola titkárságára, ahol közölték vele, hogy megvan, de disszidensnek nem adják ki. 1989 után újra próbálkoztam, de hét évig packáztak velem, mire eljutottam az ígéretig. Először megígérték másolat formájában, aztán azt mondták, hogy elveszett, megint megtalálták, megint elveszett. Aztán »meglepetésként« tervezték átadni jogos tulajdonomat, amolyan »kegyet« gyakorolva.”Lásd Krencsey (2001:389–390.). (Palotai Boris író Bacsó Péter filmrendező édesanyja volt.)
Utolsó rendezői munkája Csehov Sirályának segédrendezése volt Hegedűs Tibor mellett, szintén 1956-ban. 1958 és 1962 között a kecskeméti Katona József Színházban, a Vígszínházban,Akkori nevén a Magyar Néphadsereg Színházában. a szolnoki Szigligeti Színházban és a Pécsi Nemzeti Színházban is játszott. 1963–64-ben a budapesti József Attila Színház tagja volt. 1954 és 1966 közöttről olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Gábor diák, a Szegény gazdagok és Az aranyember.
Idegenben 1966. augusztus 2-án férjével együtt emigrált. Londonon és Reykjavíkon keresztül jutottak ki az USA-ba, és véglegesen ott telepedtek le. Könyvében azzal magyarázza az ország elhagyását, hogy Aczél GyörgyAczéllal személyesen kétszer találkozott, de Aczél (Appel) György az unokaöccsén, Appel Andráson (André Appel) keresztül még itthon, 1965-ben megkörnyékezte a magyar filmsztárt. Appel 1990-ben Amerikában is felkereste Krencseyt a már visszavonult politikus nevében. megkeserítette életét, nem kapott már szerepeket, bevonatta az útlevelüket, amelyeket csak egy Aczéllal egyenrangú pártvezető segítségével – akit csak H. AndriskaAndriskának a felesége nevezte, akinek az életét K. M. orvos férje mentette meg, és ezért a magas rangú pártfunkcionárius csak a „háláját” rótta le nekik. Valószínűleg Hegedüs András egykori miniszterelnök lehetett, aki csak az 1968-as Prágai tavasz leverése elleni tiltakozása után lett kegyvesztett a pártban. néven emleget – kaptak vissza, s aki kinyilvánította azt is, hogy ezért a jövőben „szívességet” várnak el tőlük. 1966-ban ennek tulajdonítja utolsó filmszerepét A férfi egészen másban, melynek a bemutatóján már nem vett részt. 1968. április 16-án 2‑2 évi szigorított büntetés-végrehajtási munkahelyen letöltendő szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték őket a haza elhagyása miatt. Öt évvel később, 1973. szeptember 11-ei hatállyal tettüket elévültnek nyilvánította a bíróság, de mindkét ítélet csak a rendszerváltás után jutott tudomásukra, amikor kárpótlási igényüket benyújtották az elkobzott öröklakásukra. Végül az ellenük hozott ítéletet 1994. március 31-én megsemmisítette a bíróság.
1971. december 27-én megkapták az amerikai állampolgárságot. Fia, Vince 16 évesen, 1983-ban járt először Magyarországon szülei nélkül. A színésznő húsz év elteltével, 1986-ban járt újra hazájában, hogy meglátogassa súlyosan beteg édesanyját. 1989-ben már az egész család, férje és fia kíséretében látogatott haza. Azóta többször is járt itthon. Kint is vállalt fellépéseket, de hivatásszerűen már felhagyott a színészkedéssel, pedig főiskolás korában még a következő fogadalmat tette, melyről így nyilatkozik könyvében: „Megfogadtam, hogy mindent vállalok, csak irodai alkalmazott nem leszek, aztán mégis több mint húsz évet dolgoztam bankban, nyugdíjintézetben, végül pedig orvosi rendelőben Amerikában.”Lásd Krencsey (2001:36–37.). 2009 júliusában férjével újra hazalátogatott Magyarországra.Krencsey Marianne Vásárhelyen járt (2009. július 13., hétfő) (Hozzáférés: 2015. február 2.)
Halála Utolsó éveiben Alzheimer-kórban szenvedett, és miután már teljesen elhatalmasodott rajta a betegség, férje gondozta haláláig. Végső akarata az volt, hogy majd a hamvait a szülőhazájában helyezzék örök nyugalomra, de előtte még az utolsó napjait otthonában tölthesse, és ne kórházban kelljen meghalnia, valamint, hogy temetésénél ne legyen pap.Kalmár Tibor a Hogy volt?! Krencsey Marianne emlékére c. műsorban beszélt erről, amely műsor először a Duna Televízión 2016. október 30-án, 17:00 órai kezdettel került először adásba, majd a Duna World csatornán 2016. október 31-én, 20:00 órai kezdettel ismételték meg.
New Yorkban, 2016. március 30-án hunyt el. Családja, barátai, tisztelői június 20-án vettek tőle végső búcsút a Farkasréti temetőben (Képek az özvegyéről, fiáról és unokájáról)
Színházi szerepei Színészként William Shakespeare: A makrancos hölgy....Bianca Lev Tolsztoj: Anna Karenina....Anna Shakespeare: Szentivánéji álom....Hermia Lope de Vega: A kertész kutyája....Diána Ábrahám Pál: Bál a Savoyban....La Tangolita Beaumarchais: Figaro házassága....Cherubin majd grófnő Molnár Ferenc: Olympia....Olympia Szomory Dezső: II. József....Hercegnő Huszka Jenő: Mária főhadnagy....Draskóczy Ilona Kertész Imre: Cyrano házassága....Magda Szomory Dezső: II.József....Lichtenstein Eleonóra hercegnő Szergej Mihalkov: Vidám álom....Tortácska Kállai István: Majd a papa....Éva Csorba István–Abay Pál: A Balaton szépe....Virágh Éva Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit....Betty Balázs Sándor: Érettségi után....Eta Kállai István: Kötéltánc....Éva Pavel Kohout: Ilyen nagy szerelem....Lida
Rendezései Alekszandr Kornyejcsuk: A nagy műtét Prosper Mérimée: A művésznő hintaja
Filmjei Játékfilmek Liliomfi (1954) (Krencsei Mariann néven) A 9-es kórterem (1955) Az eltüsszentett birodalom (1956) Gábor diák (1956) Két vallomás (1957) Külvárosi legenda (1957) Bolond április (1957) Éjfélkor (1957) Fekete szem éjszakája (1958) – Laura Szegény gazdagok (1959) (Krencsey Mariann néven) Gyalog a mennyországba (1959) Két emelet boldogság (1960) Fapados szerelem (1960) A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) (Krencsey Mariann néven) Az ígéret földje (1961) Próbaút (1961) Az aranyember (1962) (Krencsey Mariann néven) Egyiptomi történet (1963) Isten őszi csillaga (1963) Meztelen diplomata (1963) (Krencsey Mariann néven) Germinal (1963) Miért rosszak a magyar filmek? (1964) A Tenkes kapitánya kétrészes mozifilm (1965) A férfi egészen más (1966)
Tévéfilmek A Tenkes kapitánya 1-13. (1963-1964) Szilveszter 1965A Magyar Televízió 1965-ös szilveszteri műsora (Hozzáférés: 2015. február 2.) Marinka (1998-portréfilm) Krencsey Marianne 70 éves (2001)
Szinkronszerepek Filmbeli szinkronszerepei) Cím A film elkészülte Magyar változat (szinkron) Szerep A szinkronizált színész Diplomácia, óh! 1959 1960 Ilyena hercegnő Luciana Paluzzi
Díjai A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2008)
Jegyzetek
Könyve Krencsey Marianne: Equinox ‑ 2001 ‑ 35 év Budapesten ‑ 35 év New Yorkban, Glória Kiadó, 2001
Források (Hozzáférés: 2015. február 2.)
További információk
HMDB (Hozzáférés: 2015. február 2.) Enciklopédia (Hozzáférés: 2015. február 2.) Színházi adattár (Hozzáférés: 2015. február 2.)
Kategória:1931-ben született személyek Kategória:2016-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar színésznők Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Rákosmentiek Kategória:Magyar szinkronszínészek Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei