A büntethetőséget kizáró okok kimerítő (taxatív) felsorolása a magyar Büntető törvénykönyv 15. §-ában található:Büntető Törvénykönyv: 15. §
Története A büntethetőséget kizáró okok a korábbi Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény) általános részének III. fejezetében (A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai), az I. címnél voltak felsorolva.
Büntethetőségi akadályrendszer A büntethetőség a bűncselekmény elkövetése miatti büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét jelenti. A büntethetőség érvényesülését különböző körülmények akadályozhatják. A büntethetőség alapvető feltétele egy bűncselekmény megvalósulása. A bűncselekmény létrejöttének is vannak feltételei: a cselekmény társadalomra veszélyessége, a törvény által büntetni rendeltsége (tényállásszerűség), illetve az elkövető bűnössége. Ezeknek a feltételeknek a hiánya kizárja a bűncselekmény megállapítását, így a felelősségre vonás lehetőségét is.
A büntethetőségnek további akadályai is vannak. Ezekben közös a következményük: fennállásuk esetén kizárt a felelősségre vonás lehetősége; jogi természetük különböző, ezért különböző csoportokba soroljuk őket: büntethetőséget kizáró okok, büntethetőséget megszüntető okok és büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok.
Elsődleges büntethetőség kizárása Elsődleges büntethetőséget kizáró okokról beszélünk, amikor magának a bűncselekménynek a tényét zárjuk ki. Ezek az okok két fő kategóriára oszthatók: Jogellenességet kizáró okok: Jogos védelem Végszükség Fenyítő jog Sértett beleegyezése Indokolt vagy megengedett kockázat Engedély Hivatásbeli kötelezettség teljesítése Bűnösséget kizáró okok: Gyermekkor (14 év alatt) Beszámítási képességet kizáró okok: Belső ok: kóros elmeállapot Külső ok: kényszer, fenyegetés (súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen) Tévedés (kizárja a szándékosságot) Elvárhatóságot kizáró okok (senkitől nem várható el, hogy önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolja)
Másodlagos büntethetőségi akadályok Másodlagos büntethetőségi akadályokról beszélünk, amikor a cselekmény bűncselekménynek minősül, de valamiért nem büntethető. A büntetőjog ebben az esetben is két fő kategóriát különböztet meg: Másodlagos büntethetőséget kizáró okok: Cselekmény társadalomra veszélyességének elkövetéskori csekély foka: kis tárgyi súlyú bűncselekménynél nem büntetik meg az elkövetőt, hanem megrovásban részesítik. Magánindítvány hiánya: olyan bűncselekmények esetén, amiknek csak magánindítványban lehet kérni a büntetését. Magánindítvány: sértett azon igénye, melyben kifejezésre juttatja, hogy kívánja az elkövető megbüntetését. Lehet magánvádas (a sértett képviseli a vádat) és lehet közvádas (az ügyész képviseli a vádat). Az elkövető kilétéről szerzett tudomástól számított 30 napon belül kell benyújtani a törvényben meghatározott esetekben. Egyéb aktusok hiánya: ha a legfőbb ügyész úgy nyilatkozik, hogy a külföldön meghozott ítéletet nem kell itthon folytatni (a Btk.-ban általában meg van határozva, hogy mikor kell, ha nincs, akkor dönthet az ügyész), kívánat: ha diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy a sértett és vele szemben rágalmazást vagy becsületsértést követtek el, akkor csak a sértett kívánalmának benyújtása után lehet elfogni, büntetni az elkövetőt, meghatározott szerv feljelentése: pl.: hamis vád, vagy hamis tanúzás esetében meg kell várni, hogy az alapeljárás (az az ügy, amiben hamisan vádolt vagy tanúskodott) befejeződjék, kivéve, ha az a hatóság, amelyik előtt történt az alapeljárás befejezését megelőzően megteszi a feljelentést. Másodlagos büntethetőséget megszüntető okok: Elkövető halála (kivéve a vagyonelkobzás ítéletét). Elévülés: időmúlás következtében szűnik meg a büntethetőség: a büntethetőség felső határának megfelelő idő, de minimum 3 év, van olyan bűncselekmény, aminek nem évül el a büntethetősége (pl.: emberiség elleni bűncselekmény). Kegyelem: köztársasági elnök jogosult adni: egyéni kegyelem, közkegyelem, eljárási kegyelem: a büntetőeljárás alól is mentesül az elkövető, végrehajtási kegyelem: a végrehajtás alól kap mentességet az elkövető. Cselekmény társadalomra veszélyességének elbíráláskori megszűnése vagy csekéllyé válása. Egyéb okok: a Btk. általános és különös része is szabályozza (pl.: próbára bocsátás).
Jegyzetek
További információk buntetojog.info
Kategória:Büntetőjog