Erős Ferenc (Zalaegerszeg, 1946. június 13. – 2020. február 9.) magyar szociálpszichológus.
Kutatási területe: az identitás szociálpszichológiája; a pszichoanalízis magyarországi története; előítélet és társadalmi diszkrimináció.
A Ferenczi Sándor jelentősége napjainkban: az életmű értelmezése történeti, elméleti és klinikai szempontból című OTKA-projekt témavezetője volt.
Életpályája Erős Rezső (1908–1971) és Fenyvesi Zsuzsanna (1910–1994) fiaként született kereskedőcsaládban. Anyai nagyapja Fenyvesi Simon (1873–1939), a Zalaegerszegi Kereskedelmi Bank Rt. igazgatója és a zalaegerszegi Chevra Kadisa elnöke volt. Családját a második világháború során deportálták, apja a theresienstadti koncentrációs táborból szabadult föl.
Az Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumba járt, itt érettségizett 1964-ben. Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte.
Az oktatók közül számára a legemlékezetesebb Putnoky Jenő volt, aki kísérleti pszichológiát és módszertant tanított. Az általános pszichológiát Barkóczi Ilona tartotta, Kardos Lajostól állatlélektant tanult. A szociálpszichológiai előadásaikat – ami akkor még teljesen új dolognak számított – Pataki Ferenc tartotta, Garai László külső előadóként adott elő – később az ő osztályán (Személyiséglélektani Osztályon) dolgozott az MTA Pszichológiai Intézetében.
1969-ben egyetemi pszichológus diplomát kapott. A Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutató Központjába került, ezen belül a pszichológiai osztályra. ’70-es években az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat közvélemény kutató részlegén dolgozott – ez egy kisebb közvélemény-kutató intézet volt. 1972-ben megvédte egyetemi doktori disszertációját, 1982-ben a pszichológia tudományok kandidátusa lett, 1996-ban a budapesti egyetemen habilitált, 2002-től az MTA doktora, DSc fokozat. 1992-ben egyetemi docensnek, 2002-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Főállásban az MTA Pszichológiai Kutatóintézetben dolgozik 1973 óta – elsősorban elméleti témákkal foglalkozik, szociálpszichológia és pszichoanalízis határvidékén.
A kutatói munka mellett folyamatosan oktatott budapesti (ELTE), szegedi és pécsi felsőoktatási intézményekben. 1992–1996 között félállásban a József Attila Tudományegyetem Pszichológiai Tanszékén oktatott, mint docens, sőt 1992/93-as és az 1993/94-es tanévekben tanszékvezető docens volt. Majd az MTA Pszichológiai Kutatóintézetben tudományos igazgatóhelyettes, osztályvezető, tudományos főmunkatárs és a Pécsi Tudományegyetem szociálpszichológiai tanszékének egyetemi tanára és a Pszichológiai Doktori Iskola elméleti pszichoanalízis programjának vezetője volt. A Pécsi Tudományegyetemen emeritálták.
Szakmai tapasztalatait bővítette és bővíti, tudományos kapcsolatait ápolta és ápolja tanulmányútjai, hazai és külföldi konferenciákon való részvételei során az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és Hollandiában.
A tudományos közéletben nagy szerepe van az általa szerkesztett Thalassa című szakfolyóiratnak (az 1990 és 2010 között működő Thalassa, későbbiekben Imágó Budapest című pszichoanalízissel foglalkozó folyóirat alapító főszerkesztője), további fontos szakmai folyóiratok szerkesztőbizottságaiban dolgozott, köztük Magyar Pszichológiai Szemle, INFO Társadalomtudomány.INFO-Társadalomtudomány. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1987-2002. Periodicitás: Negyedévente. ISSN 0864-8174 A BUKSZBUKSZ szerkesztősége c. folyóiratnak napjainkban is szerkesztőbizottsági tagja.
Számos pszichológiai témával foglalkozó könyvet írt. 2011-ben megjelent a Szágundelli csodái című önéletrajzi jellegű, szépirodalmi műve. Kötetszerkesztései (például Mérei-életmű i.m.), könyvsorozat szerkesztései (például Modern pszichoanalízis, ISSN 1785-3850), szakfordításai (például Aronson: A társas lény) szintén jelentősek. Megjelent egy verseskötete 1996-ban.
Mint szociálpszichológus gyakran foglalkozik politikai témákkal is. Már a ’70-es évek óta foglalkoztatja a kérdéskör. Psziché és hatalom (2016) könyve is arról szól, hogy az emberek miért engedelmeskednek vagy miért nem engedelmeskednek a hatalomnak.
Művei (válogatás) Tanulmányok Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus. Budapest : Gondolat, 1986. 259 p. A pszichoanalízis recepciója a két világháború közötti magyar irodalomban és publicisztikában. In Tanulmányok a magyar pszichológia történetéből/ összeáll. Kiss Sándor.vagy Kiss György. Budapest : Akadémiai K., 1991. pp. 56–78. (Pszichológiai műhely, 7) "Freudomarxista" volt-e József Attila? In "Miért fáj ma is" : Az ismeretlen József Attila / szerk. Horváth Iván és Tverdota György. Budapest : Balassi ; Közgazdasági és Jogi Kvk., 1992. 502 p. A válság szociálpszichológiája. Budapest : T-Twins, 1993. 250 p. (2. jav. bőv.kiad. 1994.) Authoritarianism and the ideological spectrum in Hungary. Enyedi Zsolttal, Fábián Zoltánnal. Budapest : Collegium Budapest – Institute for Advanced Study, 1997. 38 p. (Discussion papers / Collegium Budapest Institute for Advanced Study, Collegium Budapest – Institute for Advanced Study, ISSN 1217-5811 ; 40) Ferenczi Sándor. Budapest : Új Mandátum, 2000. 289 p. Testhatárok és énhatárok : Az identitás változó keretei. Csabai Mártával. Budapest : Jószöveg Műhely, 2000. 189 p. (Jószöveg könyvek, 1417-9121) 100 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézete. Szerző és szerkesztő Farkas Andrással. (Magyar és angol nyelven). Budapest: MTA Pszichológiai Kutatóintézet, 2002. 48 p. Kultuszok a pszichoanalízis történetében : egy Ferenczi-monográfia vázlata. Budapest : Jószöveg Műhely, 2004. 176 p. (Jószöveg Könyvek, 1417-9121) Élmény és hálózat. Mérei Ferenc a magyar szociálpszichológia történetében.(2006) In Mérei – életmű. Mandátum Kiadó, Budapest. Trauma és történelem : Szociálpszichológiai és pszichoanalitikus tanulmányok. Budapest : Jószöveg Műhely, 2007. 203 p. (Jószöveg könyvek, 1417-9121) Pszichoanalízis és kulturális emlékezet; Jószöveg Műhely, Budapest, 2010 Pszichoanalízis és forradalom. Ferenczi Sándor és a budapesti egyetem 1918/19-ben. Tanulmány és dokumentumok; Jószöveg Műhely, Budapest, 2011 Szágundelli csodái. Szellemtörténetek; Jószöveg Műhely, Budapest, 2011 Nemzetpolitikai lélektantól tudományos fajelméletig : A magyar pszichológia történetének szürke zónája. SOCIO.HU, 2015 (2). pp. 67-85. Psziché és hatalom. Tanulmányok, esszék; Pesti Kalligram, Budapest, 2016
Kötetszerkesztés Filozófusok Freudról / (Heidegger, Wittgenstein et al.) szerk. Szummer Csabával. Budapest : Cserépfalvi, 1993. 225 p. Ferenczi Sándor /vál., sajtó alá rend., a bevezetést és a jegyzeteket írta –. Budapest : Új Mandátum, 2000. (Magyar panteon, 1585-3098 ; 7.) Test-beszédek : Köznapi és tudományos diskurzusok a testről / szerk. Csabai Mártával. Budapest : Új Mandátum Könyvkiadó, 2002. 211 p. (Ser. Szöveg és lélek, ISSN 1588-3310) Mérei élet-mű : Tanulmányok/ szerk. Borgos Annával, Litván Györggyel. Budapest : Új Mandátum Könyvkiadó, 2006. 307 p. ill. Megismerés, reprezentáció, értelmezés. 10 éves a PTE Pszichológiai Doktori Iskolája; szerk. Erős Ferenc; Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézete, Pécs, 2008 Typus Budapestiensis. Tanulmányok a pszichoanalízis budapesti iskolájának történetéről és hatásáról; szerk. Erős Ferenc, Lénárd Kata, Bókay Antal; Thalassa, Budapest, 2008 Ferenczi Sándor levelezése Ernest Jonesszal és Georg Groddeckkal; szerk. Erős Ferenc, Kovács Anna Székács Judit, ford. Bottka Petrik, Dobos Elvira; Thalassa Alapítvány–Imágó Egyesület, Budapest, 2010 Sándor Ferenczi–Ernest Jones. Letters 1911–1933; szerk. Erős Ferenc, Székács-Weisz Judit, Ken Robinson; ford. németből Beate Schumacher; Karnac, London, 2013 (The history of psychoanalysis series)
Fordítások Isaiah Berlin: Négy esszé a szabadságról (Four essays on liberty). Ford, Berényi Gáborral [az utószót írta Dénes Iván Zoltán]. Budapest : Európa Könyvkiadó, 1990. 575 p. A fiatal Luther és más írások / Erik H. Erikson. Ford. többekkel. Budapest : Gondolat, 1991. 497, p. (Társadalomtudományi könyvtár 0324-2463) Elliot Aronson: A társas lény (The social animal) Első magyar kiadás az angol 10. kiadás (2008) alapján Budapest : Akadémiai, . 504 p. Ill. (Tankönyv, magyar nyelvű fordításának első kiadása 1978)
Tudományos tisztségek (válogatás) OTKA Társadalomtudományi Kollégium (1993–1995) MTA Pszichológiai Bizottság tagja, s a Doktori Tanács pszichológiai szakbizottságának tagja.
Társasági tagság (válogatás)
Magyar Pszichológiai Társaság szociálpszichológiai szekció vezető Ferenczi Sándor Egyesület (Sándor Ferenczi Society) alapító- és választmányi tagja, 1989– Internat. Association for Experimental Social PsychologySzegedi egyetemi almanach i.m. CHEIRON Society
Díjai, elismerései
Széchenyi professzori ösztöndíj (1997)
Származása +Erős Ferenc családfájaErős Ferenc(Zalaegerszeg, 1946. jún. 13.–2020. febr. 9.)Apja:Erős Rezső(Budapest, 1908. febr. 5.–Budapest, 1971. máj. 15.)kereskedőApai nagyapja:Erős Arnold1904-ig Ehrenfeld ArnoldAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 45028/1904(Allios, 1873. aug. 5.–Budapest, 1924. máj. 13.)kereskedőApai nagyapai dédapja:Ehrenfeld VilmosApai nagyapai dédanyja:Pollák Fanni(kb. 1845–Budapest, 1908. dec. 16.)Apai nagyanyja:Somogyi Teréz1897-ig Schwarcz TerézAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 25381/1897(Városhídvég–Rebecpuszta, 1882. jún. 6.–Budapest, 1951. dec. 3.)Apai nagyanyai dédapja:Somogyi Pál1897-ig Schwarcz LipótgazdatisztApai nagyanyai dédanyja:Wessel KarolinaAnyja:Fenyvesi Zsuzsanna(Zalaegerszeg, 1910. dec. 4.–Budapest, 1994. jan. 1.)Anyai nagyapja:Fenyvesi Simon1882-ig Grünbaum SimonAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 36581/1882(Zalaegerszeg, 1873. júl. 7.–Zalaegerszeg, 1939. ápr. 21.)kereskedő, bankigazgatóAnyai nagyapai dédapja:Fenyvesi Miksa1882-ig Grünbaum Miksa(Zalaegerszeg, 1842–Zalaegerszeg, 1925. dec. 13.)rövidáru kereskedőAnyai nagyapai dédanyja:Rágendorfer Fáni(kb. 1849–Zalaegerszeg, 1933. júl. 31.)Anyai nagyanyja:Steiner Margit(Tapolca, 1881. nov. 10.–Budapest, 1971. dec. 11.)Anyai nagyanyai dédapja:Steiner Ferenc(Káptalantóti, kb. 1845–Tapolca, 1906. ápr. 15.)borkereskedőAnyai nagyanyai dédanyja:Neumann Paula(kb. 1855–Tapolca, 1937. okt. 16.)
Jegyzetek
Források Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1996. Erős Ferenc lásd. 111. o. Ki kicsoda 2000 : magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter. 1. köt. Budapest : Greger-Média Kft., 1999. Erős Ferenc lásd 449-450. o. ISSN 1215-7066 Erős Ferenc az MTA honlapján Erős Ferenc önéletrajza az MTA honlapján
További információk Erős Ferenc: Pszichoanalitikus regények dr. S.-től Muo doktorig, Műút, 2009 Thalassa online A Thalassa különszáma Erős Ferenc 60. születésnapjának tiszteletére Csak szociálpszichológus ne legyen a kormányfő, interjú Erős Ferenccel, 2008. október 30.
Kapcsolódó szócikkek Szegedi Pszichológiai Intézet
Kategória:1946-ban született személyek Kategória:2020-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar pszichológusok Kategória:Magyar szociálpszichológusok Kategória:Magyar professor emeritusok Kategória:Zalaegerszegiek Kategória:A Charta ’77 aláírói Kategória:A budapesti Apáczai diákjai Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek