Benedek Jenő (festő, 1906–1987)

Fia, ifjabb Benedek Jenő festőművész.

Pályafutása Édesapja Benedek József lakatosmester, édesanyja Németh Julianna, testvérei: József, Jolán, Miklós, Károly, István, Margit, Elek, Árpád voltak. 1925-ben érettségizett a kecskeméti Főreáliskolában. Lakatos szakmát tanult, felszabadult lakatos segédként került kapcsolatba a festészettel. 1925-1926-ban a kecskeméti művésztelepen Révész Imre irányítása alatt kezdte tanulmányait. 1926-tól egy vas- és rézbútorgyárban dolgozott napi tizennégy órában. 1927-ben nyert felvételt a Képzőművészeti Főiskolába. Mesterétől, Benkhard Ágosttól a nagybányai iskola szellemiségét vette át. Az 1930-as években (megszakítva évfolyamát a főiskolán) több tanulmányutat tett, főként Olasz- és Németországban, ahol az expresszionizmus és az olasz metafizikus festészet hatott rá. Egy ideig Berlinben élt, festésből, rajzolásból tartotta fent magát, de a főiskola befejezéséért és rajztanári diplomája megszerzéséért hazatért. 1932-ben rajztanárként dolgozott Nagykőrösön, 1933-ban Sárbogárdon, majd 1935-1938-ig Tokajban és 1938-1942-ig Csongrádon.

Az 1930-as évek végén megnősült, feleségével, Andorkó Laurával 1939-ben egy gyermekük született, ifjabb Benedek Jenő.

Első fővárosi, egyéni bemutatkozó kiállításának megnyitója 1944. március 19-én volt az Ernst Múzeumban. A Farkas István és Petrovics Elek támogatásával berendezett bemutató nagy sikerű nyitánya nem folytatódhatott, ugyanis e napon történt Magyarország német megszállása. Később a kiállított képek nagy része egy bombatalálat során megsemmisült, illetőleg több elveszett közülük.

1944-től 1953-ig a Szolnoki Művésztelepen élt, miután beválasztották a tagok közé. A művésztelep egyik jelentős egyéniségévé vált. Párhuzamosan rajzot is oktatott a szolnoki Verseghy Ferenc gimnáziumban (1947-től tagja volt a Verseghy Körnek), majd a rajztanári státus megszüntetése után egy szolnoki általános iskolában tanított.

Tagja volt az 1945-től 1949-ig létező Rippl-Rónai Társaságnak. 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, többek között Csáki-Maronyák Józseffel, Csók Istvánnal, Konecsni Györggyel, Lyka Károllyal, Kodály Zoltánnal együtt.

1953-ban Budapestre költözött és a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium művésztanára lett. Itt tanított 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig. Nyaranta még néhány évig a szolnoki művésztelepen, majd később a Balatonnál, Fonyódligeten dolgozott.

Egyéni kiállításai

1926 – Kecskemét 1944 – Ernst Múzeum, Budapest 1948 – Fényes Adolf Terem, Budapest 1948 – Tisza Szálló, Szolnok 1958 – Nemzeti Szalon, Budapest 1961 – Villamos és Kábelgyár Kultúrháza, Budapest 1972 – Képcsarnok, Zalaegerszeg 1977 – Csók Galéria, Budapest 1977 – Bács-Kiskun Megyei Művelődési Központ, Kecskemét 1978 – Ferenczy Terem, Pécs 1978 – Csongrád 1981 – Munkácsy Terem, Békéscsaba 1984 – Ernst Múzeum, Budapest 1984 – Csók Galéria, Budapest 1985 – Liszt Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét 1987 – Csók Galéria, Budapest 2001 – Hyatt Galéria, Budapest 2002 – Vigadó Galéria, Budapest 2005 – Ráday Galéria, Budapest

Válogatott, csoportos kiállításai 1944 – Ernst Múzeum, Budapest 1946 – Rippl-Rónai Képzőművészeti Társaság Kiállítása, Budapest 1947 – Kéve, Nemzeti Szalon, Budapest 1947 – Megyeháza, Szolnok 1947 – Vidéki művészek, Ernst Múzeum, Budapest 1948 – Magyar Valóság, Fővárosi Képtár, Budapest 1951 – A magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest 1953 – Párizs 1958 – Antwerpen 1965 – Helsinki 1971 – Aba Novák Terem, Szolnok 1972 – Szolnoki Művésztelep, Szolnoki Galéria, Szolnok 1972 – Medgyessy Terem, Debrecen 1972 – Egry József Terem, Nagykanizsa 1972 – Rudnay Terem, Eger 1972 – Vaszary Terem, Kaposvár 1973, 1974 – Csontváry Terem, Pécs 1975, 1977 – Festészet '77, Műcsarnok, Budapest 1979 – Frankfurt 1980 – Dési Huber Terem, Veszprém 1981 – Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár 1983 – Szeged 1984 – Eger 1984 – Szolnok 1992 – A Szolnoki Művésztelep története, Erdős Renée Ház, Budapest 1997 – Önarcképek, Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét. 2008 – MODEM - Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen

1950-1953, 1959-1965, 1968 között rendszeresen részt vett az 1., 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11. Magyar Képzőművészeti kiállításon, Műcsarnok, Budapest Műveiből

Az 1930-as, 1940-es években egyszerűbb, figurális és tájképeket készített. A szocialista-realista tematikájú kompozíciói szigorú szakmai igényességgel készültek. Az 1960-as években újból eszköztárába vonta a neoklasszicista és expresszív elemeket. Élete utolsó korszakára realista tájképei mellett sokalakos szürrealista hangulatú festményei és tollrajzai jellemzőek. Alföldi táj Fonyódliget Vöröshajú akt (1930-ban a Szinyei Társaság kiállításán kitüntető oklevéllel jutalmazták). Mit láttam a Szovjetunióban? (Munkácsy Mihály-díj) Rákosi Mátyás (életn. olaj, mellkép) Partizánok (A magyar katona a szabadságért című tárlatra) Berlini utca, 1931 Viharos Balaton Önarckép, 1936, olaj Fonyódligeti ház Nyár Idegen, 1982, olaj

Művei a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a Szolnoki Képtárban, a debreceni Déri Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, a Tokaji Galériában és a Kecskeméti Képtárban is megtalálhatók.

Díjai

1950 – Munkácsy Mihály-díj 1952 – Kossuth-díj 1984 – a Művészeti Alap Nívódíja 1986 – a Magyar Népköztársaság Csillagrendje

bélyegkép|középre|800px|Tisza, kb. 1983, olaj, 40x60 cm

Jegyzetek

Források Szocreál képek az Emlékpontból a MODEM-be – Sajtótájékoztató 2008 Idősebb Benedek Jenő festményei a VirtuArtnet honlapján.

Idősebb Benedek Jenő honlapja Feledy Balázs: Benedek Jenő rajzi álmai, 2002.

Irodalom

Kárpáti Klára: Műteremlátogatás. In: Kortárs, 1947. 12. szám D. Fehér Zsuzsa: Benedek Jenő 60 éves. In: Művészet, 1966. 5. szám Kecskemét jelesei, Kecskemét, 1968. 17. oldal Heltai Nándor: Benedek Jenő. In: Petőfi Népe, 1974. 5. oldal Egri Mária: A szolnoki művésztelep, 1977. Pogány Ö. Gábor: Az 1984. évi Műcsarnokban rendezett kiállításának katalógusa és bevezető tanulmánya. Budapest, 1984. Podhorányi Zsolt: A rajzoló álma a gyermekkorról - Kultúra rovat. In: Népszava, 2002. szeptember 2. 13. oldal Feledy Balázs: Rajzolók (rajzok, technikák) feledésben. In: A rajzolás természete. Szerk.: Butak András, Kiad. Magyar Grafikusművészek Szövetsége, Budapest, 2003. illusztrált, 51 p. Faur Zsófi: Benedek Jenő. Egy elfeledett klasszikus (2005. szeptember 12. - október 4. között). Kiállítás a Ráday Galériában.

Kategória:Magyar festők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Kecskemétiek Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:1906-ban született személyek Kategória:1987-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek

Benedek Jenő (festő, 1906–1987)

Źródło i licencja