thumb|250px|Németország politikai felosztása tartományokra, kormányzati kerületekre, járásokra és járás jogú városokra Németország járásai (németül Kreis vagy Landkreis, többes számban (Land)Kreise) önkormányzati és közigazgatási egységek Németországban, illetve a korábbi Poroszországban és néhány más egykori német államban. A közigazgatás középső szintjén állnak, a tartományok (Land, német tagállamok) és a községek (Gemeinde) között. Nem keverendők össze a nagyobb kormányzati kerületekkel (Regierungsbezirk), melyek csak a tartományok egy részében léteznek.
A német járások az Európai Unió regionális statisztikai rendszerében a NUTS harmadik területi szintjére vannak besorolva a magyar vagy francia megyékhez hasonlóan, bár átlagos népességük jóval kisebb ezekénél.
Típusai thumb|Németország járásainak térképe (2016. október 31-ig) A német járások többsége ún. vidéki járás (németül Landkreise), ezekből 294 van. A több, mint százezer lakosú városok (és egyes tartományokban az ennél kisebbek is) általában nem tartoznak járáshoz, hanem maguk látnak el járási típusú feladatokat, a járási jogú város a világban sokfelé alkalmazott koncepciójának megfelelően. Ezekből a járási jogú városokból (németül Kreisfreie Städte / Stadtkreise) Németországban 2017-ben 107 volt. Így a német járások száma összesen 401.
Észak-Rajna–Vesztfáliában vannak százezres lélekszámúnál nagyobb városok, amelyek mégsem járási jogú városok, például Iserlohn, Recklinghausen, Siegen, Paderborn, Bergisch Gladbach, Witten és Neuss. Ezek a városok azonban, bár járásokhoz tartoznak, maguk is rendelkeznek bizonyos járási jogokkal. Például az alsó-szászországi Hannover korábbi vidéki járását és a várost 2001-ben egyesítették és az új Hannoveri régió mintegy egymillió lakosú. Hasonlóan különleges státusú még az Aacheni városrégió és a Saarbrückeni regionális társulás is.
Feladataik A járások a következőkért felelősek: A szövetségi és regionális törvények szerint: a „B” utak építése és fenntartása egyéb, több község területét érintő építkezések a nemzeti parkok fenntartása szociális ellátások ifjúsági ellátások kórházak építése és fenntartása állami középiskolai intézmények építése és fenntartása a háztartási szemét begyűjtése és tárolása gépkocsi-regisztráció a Landrat, a járás elnökének megválasztása a helyi törvények szerint (minden régióban különbözőek) a kultúra pénzügyi támogatása járdák és kerékpárutak építése iskolák támogatása közkönyvtárak építése és fenntartása a gazdaság, a turizmus ösztönzése az állami felnőttoktatási intézmények (Volkshochschulen) felügyelete
Mindezeket a feladatokat az együttműködő községek végzik. A városjárások mindezeket, illetve a községi feladatokat is intézik.
A járási tanács A járási tanács (a Kreistag) a járás önkormányzati testülete. Ötévente választják (kivéve Bajorországot, ahol hatévente).
A járási adminisztráció feje a Landrat. Az adminisztráció neve Landratsamt illetve Kreisverwaltung.
A járások tartományonkénti megoszlása Jelenleg Németországban 294 járás található, melyek tartományonként a következő módon oszlanak meg: Baden-Württemberg: 35 Bajorország: 71 Brandenburg: 14 Hessen: 21 Mecklenburg–Elő-Pomeránia: 6 Alsó-Szászország: 37 (beleértve Hannover régiót is) Észak-Rajna-Vesztfália: 31 (beleértve Aachen városrégiót is) Rajna-vidék–Pfalz: 24 Saar-vidék: 6 (beleértve Saarbrückeni regionális szövetséget is) Szászország: 10 Szász-Anhalt: 11 Schleswig-Holstein: 11 Türingia: 17 A 106 járás jogú városról (kreisfreie Städte) lásd még: Németország járási jogú városainak listája.
A járások listája