Zalka Máté, született: Frankl Béla (Matolcs, 1896. április 23.Születése bejegyezve Matolcs állami akv. 47/1896. folyószám alatt. – Huesca, Spanyolország, 1937. június 11.) író, tábornok. bélyegkép|jobbra|Zalka Máté utolsó fényképe
bélyegkép|jobbra|150px|Zalka Máté sírja Budapesten. Kerepesi temető Mm. B. 20.
Élete
Frankl Mihály izraelita vallású kocsmáros és Weisz Fáni gyermekeként született Frankl Béla néven Matolcson, 1896. április 23-án, délelőtt 9 órakor. A később felvett Zalka Máté álnevet a szülőhelyéhez közeli Mátészalka város ihlette. Kispolgári családból származott, érettségi vizsgát a szatmárnémeti felsőkereskedelmi iskolában tett. Az első világháborúban a m. kir. 12. honvéd gyalogezredben szolgált,A Nemzetközi Vöröskereszt adatbázisában őrzött hadifogoly-karton szerint. https://grandeguerre.icrc.org/en/File/Details/5375536/4/2/ (Letöltés: 2020.08.12) először Doberdónál harcolt az olasz fronton, később átvezényelték az orosz frontra, ahol 1916 júniusában megsebesült és fogságba esett mint hadapródőrmester. 1919 őszén megszökött a krasznojarszki hadifogolytáborból (Szibéria), majd partizáncsoportot alakított, a Vörös Hadsereghez 1920 elején csatlakozott. Krasznojarszk elfoglalásában is részt vett, majd 1920-tól az oroszországi kommunista párt (bolsevik) tagja lett.
Miután a polgárháború véget ért, irodalmi tevékenységet folytatott Moszkvában. Első elbeszélése 1924-ben jelent meg, első kötete orosz nyelven látott napvilágot Moszkvában. Műveinek témái főként az első világháborúval és az orosz polgárháborús eseményekkel foglalkoznak.
1928–1936-ban Zalka Máté magyar író szinte minden nyáron ellátogatott a Poltava környékén fekvő Bilikibe.
1936-ban önként jelentkezett a spanyol köztársasági harcosok soraiba. A spanyol polgárháborúban Lukács Pál néven tábornoki rendfokozatban szervezte a nemzetközi brigádokat. 1937 nyarán esett el, amikor autóját tüzérségi tűz érte az Huesca alatti harcokban.
Művei
Doberdo (Moszkva, 1936, Budapest, 1947) (1979) Összes munkái (Moszkva, 1948) Válogatott elbeszélései (Budapest, 1952) Ivanov és más elbeszélések (Budapest, 1954) A bolygók visszatérnek (Budapest, 1966) Az éneklő börtön (Budapest, 1966)
Emlékezete Zalka Máté tér Kőbányán (ma Liget tér, a Liget tér 1. számú ház kapuja felett változatlanul olvasható a közterület rendszerváltás előtti neve) Honvéd Zalka Máté SE – Gyöngyös Zalka Máté Kollégium – Budapest Zalka Máté lakótelep – Dorog (ma Baross Gábor-lakótelep) Zalka Máté Szakközépiskola – Berettyóújfalu (ma Bessenyei György Technikum) Zalka Máté Általános Iskola - Budapest, Soroksár (ma Grassalkowich Antal Általános Iskola) Zalka Máté Gimnázium – Fehérgyarmat (ma Deák Ferenc Gimnázium) Zalka Máté Általános Gépipari Technikum – Miskolc, 1955-től, Zalka Máté Gépipari Technikum és Szakközépiskola 1969-től (ma Miskolci SZC Andrássy Gyula Gépipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája) Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola – Budapest, 1967-től 1991-ig (ma Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar) Zalka Máté Laktanya – Lillafüred (ma részben DVTK Szabadidőpark) Zalka Máté Laktanya – Szeged (később Török Ignác laktanya, ma Vadaspark lakópark) Zalka Máté utca Fonyód, ma Zichy Mihály utca Zalka Máté utca Budapest, III. kerület, Csillaghegy, ma Bocskai utca Zalka Máté utca Békésszentandrás, ma Melis György utca Zalka Máté utca Záhony Zalka Máté utca Eger, ma Malomárok utca Zalka Máté utca Siófok, ma Máté utca Zalka Máté utca Zajk Zalka Máté utca Csolnok Zalka Máté utca Mátészalka 1950-1990, 1990 után Széchenyi utca ( az utca évszázados neve eredetileg Felvég utca volt az 1784 - 85. évi katonai felméréseken is ez szerepel, 1906-ban kapta a Széchenyi utca nevet, az utca elején ekkor megnyílt Széchenyi István Állami Fiú Polgári Iskola is ahová 1906-10 között járt Zalka Máté is, Frankl Béla néven ) Zalka Máté utca Nyíregyháza 1950-2015, 2015 után Czuczor Gergely utca
Jegyzetek
Források
További információk
Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998. R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965. Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Kategória:Magyar írók Kategória:Csatában elesett magyar katonák Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek Kategória:A spanyol polgárháború magyar résztvevői Kategória:A Munkásmozgalmi Panteonban eltemetett személyek