A csonkafülű denevér vagy vörhenyes egérfülű-denevér (Myotis emarginatus) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.
A kipusztulás közvetlen veszélyébe került, pedig már 1901-től törvényes védelmet kapott. 1974-ben, majd 1982-ben érvénybe lépett természetvédelmi jogszabályok alapján védett.Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 53. oldal, kép: 3-as. .
Előfordulása Az európai-turkesztáni faunatípusba tartozik. Főleg Európa déli tájain terjedt el, az Ibériai-félsziget nagy része kivételével mindenhol előfordul. Kelet felé Turkesztánig és Iránig, dél felé Izraelig terjed, valamint a Kaukázus egyes részein található meg, bizonyos területekről kipusztult. Magyarországon a Bükk, a Gerecse és a Mecsek hegységekben, a Tornai-karszton, valamint Budapest környékén fordul elő, főként az erdős területeken, de városok külső kertes részeire is behúzódik. Téli szállása, barlangokban, bányákban, de olykor pincékben is. Szórványosan előforduló, veszélyeztetett faj.Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 52-53. oldal, kép: 3-as. .
Alfajai
Myotis emarginatus emarginatus Myotis emarginatus desertorum Myotis emarginatus turcomanicus
Megjelenése Testhossza 4,4-5 centiméter, farokhossza 3,9-4,4 centiméter, magassága 0,85-0,9 centiméter, alkarhossza 3,6-4,2 centiméter és testtömege 7,5-10 gramm. Hasonlít a bajuszos denevérre, de nagyobb és sötétebb színű. A horgasszőrű denevértől annak kevésbé erőteljes vörös színezete, valamint a farkvitorla szabad szegélyén lévő kampós szőrszálak alapján különíthető el. Füle külső szegélyén félmagasságban szögletes kimetszés található, amely nagyjából a fülfedő végződésénél kezdődik, és a fülhossz felére terjed ki. Innen ered a neve. Csak a farokcsúcs legvége ér túl a farokvitorlán. Lába viszonylag kicsi.
Életmódja Kora estétől késő reggelig vadászik. Mezők és vizek fölött, alacsonyan vagy közepes magasságban repül. Mint a legtöbb más denevér is, előnyben részesíti a ritkás erdőket, parkokat, a bokrokkal és facsoportokkal tarkított, művelt területeket. Tápláléka rovarok. A csonkafülű denevér leginkább magányosan, néha kis csoportokban, barlangok mélyén telel át.
Szaporodása Szaporodása hasonlít a többi denevéréhez. Nagyobb kölykezőkolóniái meleg barlangokból és tágas, régi csűrökből ismertek. A nőstények a szaporodás idején épületeken vagy barlangokban, más fajok társaságában érkeznek, de kisebb-nagyobb elkülönülő csoportokban gyülekeznek, majd júniusban kölykeznek.
Védelme Csak néhány olyan telep ismert Magyarországon, ahol szaporodik is, állományának nagyságát nem ismerjük. Bükk hegységi állománya az egyes barlangrészletek idegenforgalmi hasznosításával jelentős károkat szenvedett, így Miskolc-Tapolcán a barlangfürdő kiépítésével e fajnak is a legjelentősebb ismert hazai telepe pusztult el. Védelme érdekében a téli időszakban szüneteltetik a feltáró munkát azokban a barlangszakaszokban ahol a mikroklimatikus viszonyok miatt telelnek az állatok. Nyári költőhelyein a teljes zavartalanságát próbálják biztosítani.
Képgaléria
Jegyzetek
Források
Greenfo.hu Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)
További információk https://web.archive.org/web/20160304094739/http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1975
Kategória:Myotinae Kategória:Emlősfajok Kategória:A Kárpát-medence emlősei Kategória:Magyarország emlősei Kategória:Afganisztán emlősei Kategória:Albánia emlősei Kategória:Algéria emlősei Kategória:Andorra emlősei Kategória:Örményország emlősei Kategória:Ausztria emlősei Kategória:Azerbajdzsán emlősei Kategória:Belgium emlősei Kategória:Bosznia-Hercegovina emlősei Kategória:Bulgária emlősei Kategória:Horvátország emlősei Kategória:Ciprus emlősei Kategória:Csehország emlősei Kategória:Franciaország emlősei Kategória:Grúzia emlősei Kategória:Németország emlősei Kategória:Görögország emlősei Kategória:Irán emlősei Kategória:Izrael emlősei Kategória:Jordánia emlősei Kategória:Kazahsztán emlősei Kategória:Kirgizisztán emlősei Kategória:Libanon emlősei Kategória:Luxemburg emlősei Kategória:Észak-Macedónia emlősei Kategória:Monaco emlősei Kategória:Montenegró emlősei Kategória:Marokkó emlősei Kategória:Hollandia emlősei Kategória:Lengyelország emlősei Kategória:Portugália emlősei Kategória:Románia emlősei Kategória:Oroszország emlősei Kategória:San Marino emlősei Kategória:Szaúd-Arábia emlősei Kategória:Szerbia emlősei Kategória:Szlovákia emlősei Kategória:Szlovénia emlősei Kategória:Spanyolország emlősei Kategória:Svájc emlősei Kategória:Szíria emlősei Kategória:Tádzsikisztán emlősei Kategória:Tunézia emlősei Kategória:Törökország emlősei Kategória:Türkmenisztán emlősei Kategória:Ukrajna emlősei Kategória:Üzbegisztán emlősei Kategória:Olaszország emlősei Kategória:Omán emlősei Kategória:A palearktikus ökozóna élővilága Kategória:Magyarországon fokozottan védett állatok