A fehértorkú denevér (Vespertilio murinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.
A Vespertilio emlősnem típusfaja.
Előfordulása A fehértorkú denevér keleti faj, legnyugatibb előfordulása szigetszerűen nyúlik Európába. Megtalálható Közép-, és Kelet-Európában, Skandinávia déli részén, Kelet-Franciaországban, Olaszország északi és Németország déli részén, valamint Szibériában, Afganisztánban, Iránban. Magyarországon ritka. Az Északi-középhegységben van a legjelentősebb állománya, de a Mecsekben és a Bakonyban is él. Néhány adat az alföldi ártéri területekről is ismert.Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 123. oldal.
Alfajai bélyegkép|balra|150px|Vespertilio murinus murinus alfajbeli hím
Vespertilio murinus murinus Vespertilio murinus ussuriensis
Megjelenése A fehértorkú denevér testhossza 5-6,3 centiméter, farokhossza 4-4,5 centiméter, magassága 0,8-1 centiméter, alkarhossza 4-4,7 centiméter és testtömege 12-14 gramm. Szőrzetének vége néha ezüstösen csillog. Fehéres torka és mellkasának felső tája erősen elüt a test többi részétől. A fülkagyló széles, erőteljes domborulattal, a fülfedő alacsony és nagy. A farok elég rövid, az utolsó csigolya szabadon lóg ki a vitorlából. A sarkantyú kissé hosszabb mint a lábszár, a farokvitorla szegélyének több mint a felét teszi ki. A sarkantyúkaréj gyengén fejlett.
Életmódja A fehértorkú denevér kedveli a hegyvidéki erdőket, de nem kerüli a nyílt, művelt területeket sem. Már kora este repül, gyorsan és egyenesen, rendszerint nagy magasságban. Éles hangja emberi füllel is jól hallható. Tápláléka lepkékből, tegzesekből, kétszárnyúakból, recésszárnyúakból áll.Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 42. oldal. Társas faj, fa- és sziklaüregekben, mindig nagy csoportokban telel át. Ősszel költözik. A legnagyobb ismert vándorlása 900 km. A hideget jól tűri, kevésbé védett helyeken is áttelel.Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 124. oldal.
Szaporodás A közepes méretű szülőkolóniák 30-50 egyedből állnak, melyben a nőstények évente két utódot hoznak a világra.
Rokon faj A Vespertilio denevérnem másik élő faja, a Vespertilio sinensis.
Jegyzetek
Források
Greenfo.hu Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)
További információk http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1744
Kategória:Vespertilioninae Kategória:Emlősfajok Kategória:A Kárpát-medence emlősei Kategória:Magyarország emlősei Kategória:Afganisztán emlősei Kategória:Albánia emlősei Kategória:Örményország emlősei Kategória:Ausztria emlősei Kategória:Azerbajdzsán emlősei Kategória:Fehéroroszország emlősei Kategória:Belgium emlősei Kategória:Bulgária emlősei Kategória:Kína emlősei Kategória:Horvátország emlősei Kategória:Csehország emlősei Kategória:Dánia emlősei Kategória:Észtország emlősei Kategória:Finnország emlősei Kategória:Franciaország emlősei Kategória:Grúzia emlősei Kategória:Németország emlősei Kategória:Görögország emlősei Kategória:Irán emlősei Kategória:Olaszország emlősei Kategória:Japán emlősei Kategória:Észak-Korea emlősei Kategória:Lettország emlősei Kategória:Liechtenstein emlősei Kategória:Litvánia emlősei Kategória:Luxemburg emlősei Kategória:Észak-Macedónia emlősei Kategória:Moldova emlősei Kategória:Mongólia emlősei Kategória:Montenegró emlősei Kategória:Hollandia emlősei Kategória:Norvégia emlősei Kategória:Lengyelország emlősei Kategória:Románia emlősei Kategória:Oroszország emlősei Kategória:Szerbia emlősei Kategória:Szlovákia emlősei Kategória:Szlovénia emlősei Kategória:Svédország emlősei Kategória:Svájc emlősei Kategória:Törökország emlősei Kategória:Türkmenisztán emlősei Kategória:Ukrajna emlősei Kategória:Az Egyesült Királyság emlősei Kategória:Üzbegisztán emlősei