Pau város Franciaország déli részén, Új-Aquitania régióban, Pyrénées-Atlantiques megye székhelye.
Egykor királyi székváros, később kedvelt szubalpin üdülő, ma jelentős ipari és turisztikai központ. Pau a Pireneusok északi oldalán a legnagyobb város és egyben egy tájegység, a valaha önálló feudális állam, Béarn székhelye. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
Története
A Pireneusokból lerohanó két hegyi folyó, az Aspe és az Ossau, valamint a kissé keletebbről érkező Pau mentén már a IX. században önálló báróság jött létre, igaz a feudális uraknak a XI. században meg kellett adniuk a kiváltságos jogokat a keményfejű hegylakóknak. A XIII. század végén került Béarn Foix grófjainak birtokába. A fénykora a XVI. században következett be, az akkori uralkodó ugyanis I. Ferenc testvérét, Angoulême-i Margit hercegnőt vette feleségül, és a család hatalma ekkor már kiterjedt Foix és Béarn mellett a navarrai királyságra is. A Béarni Algrófság székhelye és a navarrai királyok kedvenc tartózkodási helye, Pau ekkor a mai Franciaország egyik legfontosabb kulturális központja lett, művészek, tudósok sereglettek a rendkívüli műveltségű királyné udvarába. Lánya, III. Johanna vette fel a protestáns hitet és gyermekét, Navarrai Henriket is ebben a hitben nevelte. Navarrai Henrik II. Henrik francia király lánya, Valois Margit férje lett, és ő volt, akitől a híres mondás származik: Párizs megér egy misét, és IV. Henrik néven lépett a trónra.
Béarn vidékét, a navarrai királyságot XIII. Lajos helyezte véglegesen a francia királyság uralma alá. Pau városa akkor lett jelentős településsé, amikor ide helyezték át a királyi székhelyt.
Demográfia Év Lakosság 1793 8 756 1800 8 465 1806 9 293 1821 11 444 1831 11 285 1841 13 841 1846 16 170 1851 16 196 1856 18 671 Év Lakosság 1861 21 881 1866 24 563 1872 27 300 1876 28 908 1881 29 971 1886 30 624 1891 33 111 1896 33 012 Év Lakosság 1901 34 268 1906 35 044 1911 37 149 1921 35 665 1926 37 711 1931 38 962 1936 40 451 1946 46 158 Év Lakosság 1954 48 320 1962 59 937 1968 74 005 1975 83 498 1982 83 790 1990 82 157 1999 78 732 2006 83 903 2010 81 166
Látnivalók thumb|left|150px|IV. Henrik szobra Lovagvár - Angouléme-i Margit idején alakították át reneszánsz palotává. Később meglehetősen leromlott állapotba került, de a 19. században előbb I. Lajos Fülöp király, majd III. Napóleon császár is megkedvelte, ők alakították újjá. A királyi lakosztály, az appartements berendezése és belső díszítése a XIX. századból származik, de számos nagy értékű műkincset, köztük rendkívüli szépségű faliszőnyegeket hoztak ide. A konyha a XVI. századból maradt fenn, mellette van a bankett-terem, ahol száz vendég ülhetett egyszerre asztalhoz. A királyi hálószoba ágya XIII. Lajos korából származik. Legkülönösebb kiállítási tárgy IV. Henrik bölcsője, egy óriásteknős páncélja. A palotában helyezték el a Musée béarnais kiállítását. Parc National – a várhegy oldalában, I. Napóleon utasítására kialakított park. IV. Henrik szobra Musée des Beaux-Arts – a kis gyűjtemény festészeti és numizmatikai anyagot tartalmaz. A Navarrai Parlament egykori épülete
Testvérvárosok - Zaragoza, 1970 - Mobile, 1975 - Pistoia, 1975 - Setúbal, 1981 - Kófu, 1977 - Swansea, 1982 - Göttingen, 1983 - Daloa, 1984 - Xi'an, 1986
Híres személyek Pau-ban születtek Albret Anna navarrai régensnő (1492)I. Katalin navarrai királynő és III. János navarrai király elsőszülött gyermeke. Albret Károly navarrai királyi herceg (1510)I. Katalin navarrai királynő és III. János navarrai király legkisebb fia. IV. Henrik francia király, III. Henrik néven navarrai király (1553) XIV. Károly János svéd király, Jean-Baptiste Bernadotte néven francia marsall (1763)
Pau-ban hunytak el I. Ferenc Phoebus navarrai király (1483)
Jegyzetek
További információk A város hivatalos honlapja
Kategória:Pyrénées-Atlantiques megye települései Kategória:Prefektúrák Franciaországban