A hadiállapot a hadviselő felek közti jogállapot. Háborús helyzet, háború. A hadiállapot a kihirdetésével kezdődik. A hadiállapot végének kihirdetésével zárul. A hadiállapot ideje alatt a polgári (béke) jogok egy része felfüggesztésre kerül. Azon különleges viszonyok összege, melyek valamely háború kitörésétől (hadüzenet) kezdve a hadakozó államok s ezek polgárai közötti érintkezésekben nyilvánulnak meg.
A Pallas nagy lexikonában A Pallas nagy lexikona »Hadi állapot« szócikk szövege:
A hadiállapot a magyar jogban A Magyar Köztársaság alkotmányában
A Magyar Köztársaság 2011. december 31-ig hatályos alkotmánya (1949. évi XX. törvény) 19. § (3) alapján az Országgyűlés dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről, illetve akadályoztatás esetén a köztársasági elnök jogosult kihirdetni a hadiállapotot. Azzal a kikötéssel, hogy az akadályoztatás megszűntét követően az országgyűlés felülvizsgálja a köztársasági elnök által hozott döntéseket, azok jogszerűségét.A Magyar Köztársaság Alkotmánya 19–19/A. §
Az alkotmány határozottan tiltotta, hogy hadiállapotról népszavazás útján döntsenek.A Magyar Köztársaság Alkotmánya 28/C. (5) §
Magyarország Alaptörvényében
Az Országgyűlés határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről.Alaptörvény 1. cikk (2) bek. f) pont
Nem lehet országos népszavazást tartani – többek között – hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításárólAlaptörvény 8. cikk (3) bek. h) pont
Az Alaptörvény „Különleges jogrend”-nek nevezi a rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályokat.Alaptörvény 48. cikk
Ennek a legfontosabb rendelkezései a következők: Az Országgyűlés
a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.Alaptörvény 48. cikk (1) bek.
A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.Alaptörvény 48. cikk (2) bek.
A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.Alaptörvény 48. cikk (3) bek.
A Büntető Törvénykönyvben Régi A 2013. június 30-ig hatályos „régi” Btk. külön esetként kezelte, a hadiállapot ideje alatt elkövetett hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatását és a kémkedés bűncselekményeit.1978. évi IV törvény a Büntető Törvénykönyvről 144–148. §
Új
Jegyzetek
Források
A Pallas nagy lexikona
Kapcsolódó szócikkek Hágai egyezmények Katonai kormányzat (sztratokrácia) Szükségállapot Statárium
Kategória:Alkotmányjog Kategória:Hadügy
en:State of war de:Kriegszustand