Ágner Lajos, írói álnevein: Dolyáni Gyula, Kárpássy Alajos, Nippon Dzsin, R. E., Rimóczy ElekGulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon. Budapest, 1978, Akadémiai Kiadó, 516. o. (Szécsény, 1878. február 16. – Budapest, 1949. április 30.) magyar irodalomtörténész, orientalista, pedagógiai író, középiskolai tanár.
Élete és munkássága Ágner Dániel cipész és Krausz Katalin fiaként született. Középiskolai tanulmányait a Losonci Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban végezte (1889–1897).Iskolai értesítők – Állami főgimnázium, Losonc, 1896/1897 A Budapesti Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát magyar irodalomból és nyelvészetből, majd tanári oklevelet magyar és latin filológiából (1901).
1901–1902-ben a szintén szécsényi születésű Velics Antalnál kezd japánul és kínaiul tanulni. 1902–1903-ban az állami ösztöndíjjal a Berlini Egyetemen foglalkozott a japán és kínai nyelvekkel. Japán stúdiumait Rudolf Lange, a kínai stúdiumait pedig Alfred Forke vezetésével végezte.
1902-től négy éven keresztül a jászberényi főgimnázium tanára volt. Itt kötött barátságot kollégájával, Pintér Jenővel, akivel 1911-ben közösen részt vett a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megalapításában. Jászberényben töltött évei alatt alapította meg a Jászkürt című helyi lapot.
1907-ben Budapestre helyezték át, ahol az Óbudai Árpád Gimnázium tanára volt egészen 1938-ig, a nyugdíjba vonulásáig. A gimnáziumi katedrát csak fél évre hagyta el: 1918 őszén az Országos Tanári Kongresszus kívánságára a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba rendelték, ahol a középiskolai ügyosztály személyi ügyeit intézte. 1919 tavaszától pedig tanári szolgálatra beosztott igazgatóként tevékenykedett tovább az Árpád Gimnáziumban.
Pályájának fontos részét képezte tudományos munkássága. Pedagógiai munkássága mellett kiemelkedő az orientalisztikai, kínai és japán tárgyú publikációi, fordításai. Részt vett a Magyar Irodalom Történeti Társaság megalapításában, amelynek évtizedeken át választmányi tagja volt. Tagja volt a Révai nagy lexikona szerkesztőségi bizottságának is.
Házastársa Darázs Aranka Erzsébet (1882–1911) óvónő volt, Darázs Péter és Facskó Alojzia lánya, akit 1906. május 31-én Budapesten, a Ferencvárosban vett feleségül. Gyermekük Ágner László István (1910–1976).
Tagságai Magyar Irodalomtörténeti Társaság Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Paedagogiai Társaság Magyar Néprajzi Társaság Wa-Doku-Kai (japán-német) Társaság Orientalische Gesellschaft (München)
Könyvei, tanulmányai thumb|220px|Ágner Lajos Száz kínai vers c. műfordításkötete (1937) Vachott Sándor élete és költészete (Budapest, 1901) Ferenczy Teréz emlékezete (Balassagyarmat, 1903) A japánság súlya és törekvése (Jászberény, 1905) Kölcsönös hatások a hazai nyelvek között (Budapest, 1905) Konfucius: Ta Hio (Nagy Tudomány; Jászberény, 1906) A kínai nevelés (Jászberény, 1907) A japáni szókincs európai elemei (Keleti Szemle, 1909. Vol. X. 153–155. o.) Kína és Japán kultúrviszonyainak kérdéséhez (Kultúra, Sopron, 1912) Az új Kína és a köznevelés kérdése (Magyar Pedagógia, 1915. vol. 15.: 361–364. o.) Japán művelődéspolitikai törekvései (Magyar Pedagógia, 1915) A kínai iskolák reformja (Magyar Pedagógia, 1913) Kínai diplomata javaslata a beteg Európa meggyógyítására (Nemzet, 1925) Száz kínai vers (műfordítások, Budapest, 1937) A legfőbb lényről és az erényről (Lao-ce: Tao te King, műfordítás, Budapest, 1943)
Jegyzetek
Források
Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány, Budapest, 2002. Mátyás Anna Rékaː Nemzeti nevelés Japánban – Ágner Lajos (1878–1949) hagyatékában, gépiratos formában fellelt monográfia bemutatása és elemzése. (BA Szakdolgozat, OTDK pályamunka). Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Budapest, 2021.
Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar sinológusok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Szécsényiek Kategória:1878-ban született személyek Kategória:1949-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Az Óbudai Árpád Gimnázium tanárai