Tiszaszirma település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése Nagyszőlőstől közvetlen délnyugati szomszédja, a Tisza jobb partján, Tiszasásvár, Szőlősvégardó és Nagyszőlős közt fekvő település.
Nevének eredete A település eredeti Szirma nevének eredete ismeretlen. Egy legenda szerint a Szirmai család ősei a magyarok bejövetelekor a Szerémségben telepedtek le – innen vették előnevüket –, majd később Ugocsa vármegyében letelepedve tőlük kapta a nevét a település. Valójában a település ekkor már létezett ezen a néven, így nagy valószínűséggel a család vette a nevét a településről.
Története A falut 1251-ben említik először „Zirma” néven. A Szirmay család később, 1295-1300 körül tűnt fel Ugocsa vármegyében. A családi legenda szerint a Szirmay család borsodi ágából származó I. Istvánnak Miklós nevű fiát említik, aki Ugocsa vármegye főispánja, és Ugocsa várnagya volt. Valójában a család borsodi és ugocsai ága nem áll tényleges rokoni kapcsolatban, ezt csak a nemességi származás eredeztetése miatt próbálták bizonygatni. Ettől függetlenül Szirmay Miklós neve még 1352-ben is szerepelt az oklevelekben. Miklós három fia: II. István, I. Mihály és I. János volt, kik közül János 1404-ben Szirma helységből Szirmay Erzsébet részére fizetett ki leánynegyedet.
Szirmay Miklósnak I. Mihály nevű fiától való unokái II. János és Dénes voltak. 1413-ban Dénes Ugocsa vármegye szolgabírája volt. 1427-ben „Zyrma” formában említik a települést.
1447-ben a Szirmay családból való II. János unokái (I. László és Simon) közül Simon Ugocsa vármegye követe volt, akit Kálos-nak is neveztek, mely máig élő családok őse lett.
1500-1505 között a Szirmay családból III. János unokája, Bernát Ugocsa vármegye alispánja címet viselte, kinek felesége Zovárdffy Klára volt. Lajos nevű fiuk ecsedi kapitányként szolgált, 1564-ben Bódy Borbálát vette nőül, és ő kapta Báthory Miklós országbírótól Szatmár vármegyében Szárazberek települést.
A falu nevét 1680-ban „Szirma” alakban írják. 1717-ben Szirmát és a környező településeket is krimi tatárok pusztították el. Később ruténekkel települt újra.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZIRMA. Magyar, és orosz falu Ugocsa Várm. földes Ura Szirmay Uraság, egygy ága Calvustól Kálosnak neveztetett, lakosai egygyesűltt katolikusok, és reformátusok, fekszik Sásvártól 1/4, Szőlőstől 1, Sz. Vég Ardótól két órányira; határja 3 fordúlóra míveltetik, ’s leginkább búzát, és kukoritzát terem, rozsot, és zabot kevesebbet, térsége a’ Tisza partyánál van, földgye agyagos, és fövenyes, erdeje, fája, legelője, szőleje nints, itten a’ Tiszán rév vagyon, piatza Huszton, és Újlakon.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szirma, magyar-orosz falu, Bereg-Ugocsa vmegyében, a Tisza partján: 52 romai, 294 görög kath., 83 ref., 40 zsidó lak., ref. anyatemplommal. Kövér földje szép buzát terem; rétje kevés; erdeje nem nagy F. u. a Szirmay nemzetség, melly még az Ásiából kiköltözött magyar vitézektől vette nevezetét, s melly már IV. Béla idejében virágozván, egész a mi korunkig egy szélesen kiterjedt, sok jószágokat biró családot képez. Ut. p. N.-Szőlős.”
A falu neve 1908-ban, az országos helységnévrendezés során kapta a Tisza- előtagot, ami a folyó mellékére utal.
A trianoni béke előtt Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. Az 1946-tól hivatalos ukrán „Дротинці” (jelentése: drót) a történelmi névvel nincs kapcsolatban. Valószínűleg tévesen a régi magyar szirma = aranyfonal főnévből képezték a fordítást. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége Az 1910-es népszámláláskor 580-an lakták, ebből 90 magyar, 59 német, 430 rutén, melyből 30 római katolikus, 458 görögkatolikus, 65 izraelita volt.
Források Szirmay Antal: Ugocsa vármegye Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857-1868. A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története
Jegyzetek
Kategória:A Beregszászi járás települései Kategória:Ugocsa vármegye települései