A Hezbollah ([ˌhɛzbəˈlɑː]; arabul: حزب الله – Ḥizbu'llāh, Isten Pártja) libanoni székhelyű, síita iszlamista politikai és katonai-ellenállási szervezet, amely szociális jóléti és hitoktatási szolgáltatásokat is nyújt. A félkatonai szárnya az ún. Dzsihád Tanács.Levitt, Matthew (2013). Hezbollah: The Global Footprint of Lebanon's Party of God. Hurst Publishers. p. 15. . ... the Jihad Council coordinates 'resistance activity'. Ghattas Saab, Antoine (15 May 2014). A Dzsihád Tanács (Jihad Council) politikai szárnya a „Lojalitás az Ellenállási Koalícióhoz” párt a libanoni parlamentben. Az arab világ népei között gyakran ellenállási mozgalomként tekintenek a Hezbollahra. Az Arab Liga hivatalos képviselői, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Ausztrália, Kanada, Hollandia és Izrael a csoportot terrorista szervezetnek tekintik. Az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Új-Zéland kizárják a szervezet katonai szárnyát és a politikai oldalt erről leválasztva, külön kezelik. Oroszország törvényes szociopolitikai szervezetként tartja nyilván. Kína semleges nézőpontot képvisel.[20
A Hezbollahot az 1980-as évek elején alapították azon iráni erőfeszítések részeként, amelyek célja a militáns libanoni síita csoportok egyesítése volt egy egységes szervezetbe. A Hezbollahot a muzulmán imámok alapították és Irán finanszírozta elsősorban Izrael terrorizálására. Vezetői Khomeini ajatollah követői voltak, és erőit egy 1500 fős Forradalmi Gárda kontingens képezte ki és szervezte meg, akik Iránból érkeztek a szír kormány engedélyével, amely akkoriban megszállva tartotta Libanont. A Hezbollah 1985-ös nyilatkozata úgy határozta meg a céljait, hogy „az amerikaiak, a franciák és szövetségeseik vonuljanak ki Libanonból, és vessenek véget minden gyarmatosító tevékenységnek a földünkön", a falangisták-at idézzék az »igazságszolgáltatás hatalma« elé, és állítsák őket bíróság elé a muszlimok és keresztények ellen elkövetett bűncselekményeik miatt, lehetővé téve »népünk minden fia számára«, hogy kiválassza a kívánt kormányzati formát, miközben felszólította őket, hogy válasszák az iszlám kormányt.”
A Hezbollah gerillaháborút folytatott Dél-Libanonban, ennek eredményeképpen Izrael 2000. május 24-én kivonult Libanonból, a Dél-Libanoni Haderő (SLA, South Lebanon Army) összeomlott. A Hezbollah önkénteseket szervezett, akik a bosnyák háború alatt a boszniai oldalon harcoltak. A Hezbollah katonai ereje annyira jelentősen megnőtt, hogy félkatonai szárnyát erősebbnek tekintik, mint a libanoni hadsereget. A Hezbollahot „államon belül államnak” nevezték, és olyan szervezetté nőtte ki magát, amely székhelye a libanoni kormányban van, rendelkezik saját rádióval és műholdas TV-állomással, képes szociális szolgáltatások nyújtására és katonái alkalmazására/intervencióra Libanon határain túl is. A Hezbollah a libanoni „március 8-i szövetség” része, szemben a „március 14-i szövetséggel”. A Hezbollah továbbra is erőteljesen támogatja a libanoni síitákat, míg a szunniták nem értettek egyet a csoport politikájával. A Hezbollah támogatásra talál Libanon egyes keresztény területein is. A Hezbollah katonai kiképzést, fegyvereket és pénzügyi támogatást kap Irántól, valamint politikai támogatást Szíriától. A Hezbollah és Izrael harcoltak egymással a 2006-os libanoni háborúban.
A 2006–2008-as libanoni tiltakozások és összecsapások után 2008-ban nemzeti egységkormány alakult, amelyben a Hezbollah és ellenzéki szövetségesei tizenhárom – harminc kabinethelyet kaptak, ami elegendő ahhoz, hogy vétójogot biztosítson számukra. 2008 augusztusában a libanoni új kabinet egyhangúlag elfogadta annak a politikai nyilatkozatnak a tervezetét, amely elismerte Hezbollah fegyveres szervezetként való létezését, és garantálja a megszállt területek felszabadításának vagy visszaszerzésének jogát (például a Shebaa gazdaságok). 2012 óta Hezbollah segített a szír kormánynak a polgárháború során az ellenzék elleni küzdelemben, amelyet Hezbollah cionista cselekménynek és „vahhabita-cionista összeesküvésnek” nevezett arra, hogy elpusztítsák az Asszad-rezsim Izrael elleni szövetségét. A Hezbollah bevetette milíciáját Szíriában és Irakban harcolni, vagy kiképezni a helyi erőket az Iszlám Állam (ISIL) elleni harcra. A Hezbollah-ot az arab világ nagy részében ellenállási mozgalomnak tekintették, de az imázst, amelyre a csoport legitimitása is támaszkodott, súlyosan megsértette a szíriai polgárháborúba való beavatkozása.
Abbász al-Múszavi 1992-es meggyilkolását követően Haszan Naszr Alláh vette át a szervezet vezetését. Mindkettővel az izraeli légierő végzett.
Története Alapítása Az 1982-es invázió után Izrael elfoglalta a dél-libanoni határsávot, amelyet a dél-libanoni haderő (SLA) irányított, egy, az Izrael által támogatott milícia. A Hezbollah-ot a muzulmán imámok alapították és Irán támogatta elsősorban az izraeli megszállás ellen. Vezetői Khomeini ajatollah követői voltak, és erőit egy 1500 fős Forradalmi Gárda kontingens képezte és szervezte meg, akik Iránból érkeztek a szír kormány beleegyezésével, amely akkoriban megszállta Libanont.
A szakértők nem képviselnek egységes álláspontot abban a kérdésben, hogy mikor alakult a Hezbollah különálló szervezetté. Különböző források a csoport hivatalos megalakulását már 1982-re teszik, míg Diaz és Newman azt állítják, hogy a Hezbollah 1985-ig egészen az erőszakos síita-szélsőségesek egyesülése volt csak. Egy másik változat szerint Sheikh Ragheb Harb, az Izrael által 1984-ben meggyilkolt déli síita ellenállás vezetőjének támogatói alakították ki. Függetlenül attól, hogy a nevét hivatalosan is használták, számos síita csoport csak lassanként asszimilálódott a szervezetbe, például az Iszlám Dzsihád, a „Földön elnyomottak szervezete” és a „Forradalmi Igazság Szervezete”. Ezeket a szervezeteket az Amerikai Egyesült Államok, Izrael és Kanada a Hezbollah szinonimájának tekinti.
Az 1980-as évek A Hezbollah Dél-Libanonban alakult ki a síita milíciák konszolidációja során, mint a régebbi Amal Mozgalom riválisa. A Hezbollah jelentős szerepet játszott a libanoni polgárháborúban, az amerikai erőkkel szemben 1982–83-ban, valamint Amal és Szíria ellen az 1985–88 közötti háborúban. A Hezbollah első célja a dél-libanoni izraeli megszállás megszüntetése volt, ami Izrael 1982-es invázióját és Bejrút ostromát követte. Amal, a legerősebb libanoni síita politikai csoport gerillaharcot kezdeményezett. 2006-ban, Izrael volt miniszterelnöke, Ehud Barak kijelentette: "Amikor beléptünk Libanonba... nem volt Hezbollah. Illatos rizzsel és virágokkal fogadták őket a dél-siíták. A jelenlétünk teremtette meg a Hezbollah-ot".
A Hezbollah aszimmetrikus háborút folytatott öngyilkos támadásokkal az Izrael Védelmi Erők (IDF) és Libanonon kívüli izraeli célok ellen. A Hezbollah az első iszlám ellenállási csoportok közé tartozik a Közel-Keleten, amely az öngyilkos robbantások, merényletek és a külföldi katonák elrablásának taktikáját használták, valamint gyilkosságokat és repülőgép-eltérítéseket. A Hezbollah hagyományos katonai harcmodort és fegyvereket is alkalmazott, nevezetesen a sorozatvető-rakétákat és egyéb (házilagosan készített) rakétákat is. Az 1990-es libanoni polgárháború végén, annak ellenére, hogy a Taif-megállapodás megkövetelte az összes libanoni és nem libanoni milícia feloszlatását, Szíria, amely akkoriban Libanont irányította, megengedte, hogy a Hezbollah fenntartsa fegyveres arzenálját és ellenőrizze a síita területeket az izraeli határon.
Az 1990-es évek Az 1990-es években Hezbollah forradalmi szervezetből politikai szervezetté alakult át, egy folyamatban, amelyet a Hezbollah „libanonizáció”-jának neveznek. Az 1980-as évek kompromisszumok nélküli forradalmi álláspontjával ellentétben a Hezbollah már rugalmasan állt a libanoni államhoz.
1992-ben a Hezbollah úgy döntött, hogy részt vesz a választásokon, és Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője jóvá is hagyta azt. Subhi al-Tufayli, a Hezbollah volt főtitkára megtámadta ezt a határozatot, amely a szakadáshoz vezetett a Hezbollah-ban. A Hezbollah megszerezte mind a tizenkét helyet, amelyek szerepeltek a választási listáján. Az év végén Hezbollah párbeszédet kezdett a libanoni keresztényekkel. Hezbollah a kulturális, politikai és vallási szabadságot Libanonban alapvető jognak tekinti, bár nem terjeszti ki ezeket az értékeket az Izraellel együttműködő szervezetekre.
1997-ben a Hezbollah megalakította az izraeli megszállás elleni küzdelemben részt vevő, több vallású libanoni dandárokat az Izrael elleni ellenállás újjáélesztése céljából, ezzel jelölve az ellenállás "libanonizációját".
21. század 2023. október 8-án a Hezbollah irányított rakétákat és tüzérségi lövedékeket lőtt ki Izraelre a kirobbant Izrael–Hamász háború során. Izrael dróncsapásokkal és tüzérségi tüzekkel válaszolt a Hezbollah állásaira a Golán-fennsíkon és a libanoni határ közelében. A támadások azután történtek, hogy a Hezbollah támogatását fejezte ki és dicsérte a Hamász Izrael elleni támadását.
2024 szeptemberében Izrael több ezer kézi személyhívót (csipogó) és több száz, a Hezbollah által használt kézi adó-vevőt (walkie-talkie) robbantott fel egyidejűleg, ezzel rengeteg áldozatot és sérültet okozva a szervezetnek.
2024 szeptembere során az izraeli légierő precíziós bombázásokkal a szervezet vezetőjét, Haszan Naszr Alláht és több más alvezetőjét, a lehetséges utódját is likvidálta. A muszlim világban tiltakozások törtek ki, Izrael és az Egyesült Államok elleni szlogeneket skandálva. A nyugati világban is szolidaritási tiltakozásokat tartottak és Izrael ellen tüntettek, Netánjáhút gyilkosnak tartva, népirtásnak minősítve a gázai és libanoni helyzetet.
Az Iszlám Dzsihád Szervezete (IJO) Még vitatott, hogy az Iszlám Dzsihád Szervezete (IJO) a Hezbollah által használt „háborús elnevezés” volt-e vagy egy különálló szervezet. Bizonyos források szerint az IJO-t pusztán fedőnév volt, amelyet az érintettek használtak a valódi identitásuk álcázására. A Hezbollah állítólag egy másik nevet, az „iszlám ellenállás”-t (al-Muqawama al-Islamiyya) is használta az Izrael elleni támadásokhoz.
Egy 2003. évi amerikai bírósági határozat megállapította, hogy az IJO-t használja a Hezbollah Libanonban, a Közel-Kelet és Európa egyes részein az elkövetett támadásaihoz. Az Amerikai Egyesült Államok, Izrael és Kanada az „Iszlám Dzsihád Szervezete”, „a Földön Elnyomottak Szervezete” és a „Forradalmi Igazság Szervezete” elnevezéseket egyszerűen csak a Hezbollah fedőneveinek tekinti.
A Hezbollah ideológiája Az 1980-as években a Hezbollah ideológiája radikális volt, amelyet az 1985. évi nyilatkozatukban mutattak be. Az első cél az amerikai és izraeli imperializmus, a megszállt Dél-Libanon és az összes többi megszállt terület felszabadítása volt. A második cél az összes muszlim összegyűjtése az „ummah”-ba; így Libanon folytatná az 1979. évi iráni forradalmat. Azt is kijelentették, hogy megvédik az összes libanoni közösséget, kivéve azokat, amelyek együttműködtek Izraellel, és támogatják az összes nemzeti mozgalmat – legyen az muszlim vagy nem az – az egész világon. Ezt az ideológiát azonban látszólag megváltoztatták, és a Hezbollah ma egy olyan politikai szervezet, amely propagandájának középpontjában a társadalmi igazságtalanságok megszüntetése áll.
A Hezbollah ideológiáját az alábbiakban foglalhatjuk össze: – síita radikalizmus;
– Hezbollah követi az iszlám síita ideológiát, amelyet Ruhollah Khomeini ajatollah, iráni vezető írt le. A Hezbollah alapjában Khomeini ajatollah követői segítségével alakult meg az 1980-as évek elején az iszlám forradalom terjesztése érdekében és az iszlám siíta ideológia („Valiyat al-faqih”, vagy az iszlám bírák gyámsága) különféle változatát követi. Ruhollah Khomeini ajatollah, az iráni "Iszlám Forradalom" vezetője.
Noha a Hezbollah eredetileg Libanon formális „Faqihi Iszlám Köztársaság”-gá történő átalakítását tűzte ki célul, ezt a célt elhagyták a befogadóbb megközelítés érdekében.
Az 1985-ös nyilatkozat