Chrudinák Alajos (Budapest, 1937. március 29. – 2020. március 11.) magyar újságíró, televíziós, a Magyar Televízió külpolitikai műsorainak egykori főszerkesztője.
Élete A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett 1955-ben, majd Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) tanult 1955–56-ban. Ezután beiratkozott az ELTE BTK sémi filológia szakára. Az 56-os forradalom során Nagy Imre vonalával szimpatizált, ezért egy évre bebörtönözték, majd kitiltották az ország összes egyeteméről.
1957 és 1962 között óraadó, nyelvtanár volt a TIT József Attila Szabadegyetemen, majd dolgozott az Országos Fordító Irodában is. 1963-tól a Magyar Rádió munkatársa volt, egészen 1972-ig, majd innen a Magyar Televízióhoz került. 1965–68 között az ELTE BTK sémi filológiai tanszékén tanított. Az MTV Külpolitikai Szerkesztőségének helyettes vezetője 1972–77 között és a Panoráma, Nemzetközi Stúdió, Parabola, Szemtől szemben, Fórum stb. című műsorainak a főszerkesztője. Az MTV Közel-keleti tudósítója 1994–1998 között. Az MTV elnökségi tagja (1990. január-április), 1996–97-ben az MTV regionális elnökhelyettese, 1998–2004 között főmunkatársa. Élete utolsó éveiben a Mátranováktól 10 kilométerre lévő Mátracserpusztán élt.
Munkássága bélyegkép|200px|jobbra|Az MTV Panoráma című műsorában. A háttérben a szír hadsereg föld-levegő légvédelmi rakétaegysége bélyegkép|200px|jobbra|Réti Ervin, Heltai András, Hajdú János, Avar János az MTV Fórum című politikai műsorában, jobbra a műsorvezető, Chrudinák Alajos 1956 őszén (amikor Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult) Chrudinák Alajos és Molnár Árpád szervezői voltak a Moszkvai Magyar Nagykövetség előtti tüntetésnek. Ezért kizárták őket az ország összes felsőoktatási intézményéből.Szűrös Mátyás visszaemlékezése szerint: „56-ban az történt ugye, hogy – közismert – forradalom volt és szabadságharc Magyarországon és mi Moszkvában a diákok egy része – egyetemisták egy része – úgy gondoltuk hogy ez ellen tiltakozni kell – a kommunizmus fellegvárában. Úgy döntöttünk – és ennek főszervezője –, legalábbis egyik főszervezője Chrudinák Alajos volt – hogy ülősztrájkot rendezünk a Magyar Nagykövetség előtt, az ulica vorovszkaján.” Hetvenéves a magyar televíziózás Chrudinákja (Index videó, 01.28-tól, Hozzáférés: 2020. április 3.)Egy magyar diák moszkvai naplója 1956 őszéről (Nol.hu, Hozzáférés: 2020. április 3.)
Chrudinák igazán ismertté a Panorámával vált, akkoriban nálunk nagyon újszerű, oknyomozó stílusú újságíróként ismerték. Még a szocializmus idején bátran szembement Miért beteg a Panoráma ellenes kampány? A Chrudinák elleni támadások koncepciós jellege (In: Tarics Péter: Hazugságvizsgálat avagy az igazság ára – Magyarság és világpolitikai reflexiók, 1984–2014, Panoráma Világklub, Budapest, 2014, 202–217 oldalak) az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrák embertelenségéről. Az ő kiállásának köszönhető, hogy a Magyar Televízió 1989-ben leadta az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetítettek, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per filmfelvételeit. A Panoráma főszerkesztője lett, de saját műsorából is eltiltották, majd a közismert televízióst az akkori Horn-kormány jobbnak látta a távoli Jordániába helyezni.
A szocialista érában készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta, 35 ország vásárolta meg izraeli útifilmjét, Monte-Carlóban pedig Arany Nimfa díjjal ismerték el Háború a Szaharában című filmjét. Hatvanhét éves korában nyugdíjazták. Tarics Péter külpolitikai újságíró így értékelte Chrudinák Alajos életművét: Chrudinák Alajossal olyan újságíró-nemzedék ment el, amely világszerte megteremtette az igazságon alapuló, objektív, minden részletre kiterjedő tömegtájékoztatást. Ahogy ő maga is nyilatkozta többször: „A tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság.“ Tarics Péter: Chrudinák Alajos emlékezete – A Panoráma című műsor egykori főszerkesztője március 29-én lenne 83 éves (Körkép.sk, Hozzáférés: 2020. április 29.)
Nevezetes riportjai Jasszer Arafat, Menáhém Begín, Simón Peresz, Aríél Sárón, Abba Eban, Ehúd Olmert, Joszi Szárid, Jichák Rabin, Hailé Szelasszié, Mohammad Reza Pahlavi, Moammer Kadhafi, Kazem Shariat-Madari, Akbar Hásemi Rafszandzsáni, Szervátiusz Tibor, Václav Havel, Alexander Dubček, Tőkés László, Makovecz Imre, Csoóri Sándor, Sütő András, Antall József, Basir Dzsemajel.
Tagságai 1989–90-ben a Minisztertanács Nemzetiségi Kollégiumának tagja 1992-től a Magyar Újságírók Közössége tagja, 2000-től elnökségi tagja 1993 óta az Erdélyi Világszövetség tagja 1998–99-ben a Diplomatic Magazin főszerkesztője 1996–2000 között a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja
Filmjei Moszkva magyar diákszemmel (1970) Erdély (1973) Háború Ramadánkor (1973) Harcok a magányos cédrus országában (1975) Lesz-e béke az olajfák alatt? (1976) Hadüzenet nélküli háború Afrika szarván (1977) Háború a Szaharában (1979) Biszmillah (1979) Olajháború (1980) Ostromzár (1982) Volt egyszer egy ország (1983) Kutyaszorító (1984) Holtpont (1984) Invázió (1985) Éhe a kenyérnek, éhe a változásnak (1986) Mocsárháború (1987)Ha megdobnak kővel…(1988) Mikor Csíkból elindultam… (1988) Vasfüggöny (1989) Le kell rombolni a félelem falát: Tőkés László református lelkész (1989) A temesvári forradalom (1989) Mit ér az ember, ha magyar? (1991) Benes-dekrétum (1991) Zsidó extremisták (1996) Egy diktatúra anatómiája (1997) Arafat kontra Peresz (1997) Szamaritánusok (1998) Meghalt a király, éljen a király (1998) Trianoni tragédia (2001) A dákoromán ideológia (2001) Arabia Felix (2002) Velem vagy ellenem (2002) Kik a terroristák (2002) Háborúból háborúba (2003)
Könyv Chrudinák Alajos–Réti Ervin: A közelkeleti béke lehetőségei. Az arab világ és Izrael három háború után; Országos Béketanács, Bp., 1970
Díjak, kitüntetések Rózsa Ferenc-díj (1977) SZOT-díj (1979) Balázs Béla-díj (1982) A miskolci tv-fesztivál fődíjai (1976, 1978, 1980, 1982) Arany Nimfa-díj (Monte-Carlo, 1980) A lipcsei filmfesztivál különdíja (1981) Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1990) Opus-díj (1990) Széchenyi-emlékdíj (1991) 56-os Hősök Nagyjelvénye (2001)
Jegyzetek
Források Televíziós Művészek Társasága Chrudinák Alajos 70. születésnapját ünnepelte barikád.hu Chrudinák Alajos: Rágalmaznak mindhalálig Magyar Nemzet online Kitüntetettek névsora Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány
További információk Magyar szemmel – Ahogyan Chrudinák Alajos látta a világot, Médiaklikk, 2020. március 29. (25:56) Riportfilm Chrudinák Alajosról (Pesti Srácok, 2009) Miért beteg a Panoráma ellenes kampány? A Chrudinák elleni támadások koncepciós jellege, In: Tarics Péter: Hazugságvizsgálat avagy az igazság ára – Magyarság és világpolitikai reflexiók 1984–2014 Panoráma Világklub, Budapest, 2014, 202–217 oldalak
Kategória:1937-ben született személyek Kategória:2020-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar riporterek Kategória:Magyar rádiósok, televíziósok Kategória:Balázs Béla-díjasok Kategória:Rózsa Ferenc-díjasok Kategória:SZOT-díjasok Kategória:1956-os tevékenységük miatt bebörtönzött emberek