bélyegkép|270px| Pécs. Vargha Damján u. 4. Itt laktak a Pécsi Tudományegyetem bölcsészprofesszorai. Halasy-Nagy József, születési nevén Nagy József (Ercsi, 1885. május 2. – Hajdúszoboszló, 1976. május 6.) magyar filozófus, filozófiatörténész, műfordító, egyetemi tanár, dékán, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora.
Anyja Tóth Lídia, apja pedig Nagy József uradalmi bognármester volt. Szülei hatodik gyermekeként született, de ő volt az első, aki megérte a felnőttkort. Utána még két testvére született. A gimnázium nyolc osztályát három helyen végezte el, családja anyagi nehézségei okozták az iskolaváltásokat, végül 1903-ban a debreceni református kollégiumban színjeles eredménnyel érettségizett. A budapesti Pázmány Péter egyetemre jelentkezett, eredetileg a német szakot választotta, de magyar-latin-görög szakra irányították át. Az első évben az Eötvös Kollégiumban fél tandíjas lett. Ebben az időszakban voltak a kollégium tagjai Szekfű Gyula, Szabó Dezső, Balázs Béla és Kodály Zoltán is. Az első év után sikertelenül folyamodott ingyenes helyért, így meg kellett válnia a kollégiumtól, s egyben a magyar szakot is leadta. A második évben házitanítóként tartotta fenn magát, majd 1905-ben pályázat útján elnyerte a kiskunhalasi református gimnázium helyettes tanári állását. Egy év múlva véglegesítették, így az egyetemet a harmadik évtől távhallgatóként végezte el. Érdeklődése szinte teljesen a filozófia felé fordult, amit az is tanúsít, hogy 1907-ben doktori értekezését is filozófiából írta. 1908-tól rendes tanárrá nevezték ki a kiskunhalasi gimnáziumban. Ekkor kezdte írni könyvismertetéseit és cikkeit, amelyek sorra jelentek meg az Irodalomtörténeti Közleményekben, a Budapesti Szemlében és az Athenaeumban. Pauler Ákos pozitív hangú bírálatot írt értekezéséről, Alexander Bernát pártfogását is élvezve magántanári habilitációt tervezett az ambiciózus fiatalember, aminek feltétele egy nagyobb lélegzetű munka volt. A kötet kiadása a háború kitörése miatt késett, így csak könyve megjelenése után, 1916-tól szerzett egyetemi magántanári képesítést a budapesti egyetemen A francia filozófia története az újkorban c. tanulmánya alapján. Filozófiával, filozófia történettel és filozófiai művek fordításával foglalkozott. Egyszerre volt az antik bölcselet tudós kutatója, Arisztotelész műveinek fordítója és a modern filozófiai áramlatok (Immanuel Kant és az újkantiánus filozófia) közvetítője, értelmezője, magyarázója.
Élete 1903 és 1907 között a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem görög-latin szakán tanult, majd 1907-ben tanári oklevelet és filozófiai doktorátust szerzett. 1905-től 1919-ig Kiskunhalason a református főgimnázium tanára volt. 1919-től 1921-ig az Erzsébet Nőiskola Polgári Iskolai Tanárképző Intézetben a pedagógiát és a filozófiát tanított. A Budapesti Tudományegyetemen „a francia filozófia az újkorban” témakörben habilitált 1916-ban. 1921 és 1940 között a m. kir. Erzsébet Tudományegyetemen filozófia tanszéken tanított. Az egyetem rektora (1923/1924-es egyetemi tanév), majd a Bölcsészet, Nyelv-, és Történettudományi Kar dékánja (1927/1928-as egyetemi tanév) volt. 1932-ben Halasy-Nagy József-re változtatta a nevét (felesége kiskunhalasi születésű volt).
1940. október 19-étől 1948. december 31-éig a szegedi m. kir. Horthy Miklós Tudományegyetemen a Filozófia Tanszéket vezette. Közben 1942 és 1943-ban a Bölcsészettudományi Kar dékánja, illetve 1942 és 1944 között az egyetem felsőházi képviselője is volt. 1948 után megfosztották egyetemi tisztségeitől, és kényszer nyugdíjazták. Internálás és kitelepítés elől Hajdúszoboszlóra „menekült”. 1948 után fordítással foglalkozott, hozzátartozói a rendszerváltás óta adják ki kéziratban maradt munkáit.
Alelnöki tisztséget viselt a Magyar Filozófiai Társaságnál és a Debreceni Református Kollégium tanulószövetségénél is. Az Országos Felsőoktatási Tanács, az Országos Közoktatási Tanács, a Pécsi és Szegedi Tanárképző Intézet Igazgatótanács, az Athenaeum és a Pannonia című folyóiratok szerkesztőbizottságának, a Magyar Paedagogiai Társaságnak, a Dugonics Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Pszichológiai Társaságnak is tagja volt. Szerkesztője volt a Pantheon (1947) című filozófiai tanulmányokat közlő (szegedi kiadású) lapnak; publikált a Délvidéki Szemlében.
Munkássága Számos összefoglaló filozófiai tanulmánya, fordítása, összefoglaló vagy ismeretterjesztő írása született, közel 269 közleménye jelent meg. A 20. század első fele filozófiai irányzatainak bemutatása az egyik fő érdeme. Több filozófiai diszciplína, köztük etika, pszichológia, logika, ismeretelmélet, filozófiatörténet területein volt megkerülhetetlen. Tankönyveivel és írásaival nagy hatást gyakorolt a kortárs gondolkodókra. Elsők közt volt, aki a politikai tudomány kérdéseivel is foglalkozott. A szó legjobb értelmében vett rendszerező gondolkodó.Csejtei Dezső - Laczkó Sándor - Novák Éva: Filozófia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 125-134. p.
Munkái (válogatás) A görög atomista fizikusok filozófiájának alapvonalai. Budapest, 1907 Condillac paedagogiája. Budapest, 1913 Taine: a 19. század pozitivizmusa. Budapest, 1922 A mai filozófia főirányai. Budapest, 1923 Az ethika alapvonalai. Pécs-Budapest, 1925 Két filozófus : Platon és Kant. Budapest, 1925 Gondolkodók. Budapest, 1926 A filozófia egyetemi tanulmányozása. Pécs, 1927 A psychologia főkérdései. Pécs, 1927 A modern gondolkodás . Budapest, 1927 A filozófia története. Budapest, 1927 A filozófia nagy rendszerei. Budapest, 1929 Surányi Miklós. Budapest, 1932 Pauler Ákos. Budapest, 1933 A filozófiai műveltség Európában. Budapest, 1934 Madách bölcsessége. Budapest, 1934 Korunk szelleme. Budapest, 1936 A művelt ember. Győr, 1936 A filozófia kis tükre. Budapest, 1937 A világnézet. Budapest, 1938 Politika és erkölcs. Budapest, 1939 Magyar önismeret: politikai olvasókönyv önmagukat kereső magyarok számára. Budapest, 1939 Ember és világ. Budapest, 1940 Magyar hivatás. Budapest, 1940 Emlékezés Császár Elemérre. Szeged, 1942 A politikai tudomány kezdetei: Platon és Aristoteles. Budapest, 1942 Táj és egyetem. Szeged, 1942 Történeti bevezetés a filozófiába. Budapest, 1942 Az ember lelki élete. Budapest, 1943 Sík Sándor „esztétiká”-ja. Szeged, 1943 Aristoteles „Etiká”-ja. Pécs, 1943 A filozófia. Budapest, 1944 Életeszményeink változásai. Szeged, 1948 Summa vitae. Önéletrajzi vázlat. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. Szeged, 1999. 207-237. John Locke: Levél a vallási türelemről / ford. Halasy-Nagy József, latin eredeti alapján kiigaz. Gecse Gusztáv; tanulm., jegyz., bibliogr. Reisinger János. Budapest : Bibliaiskolák Közössége, 1992, Terjedelem: 88 o. Aristoteles: Metafizika. Az Akadémia filozófiai könyvtára 9., Budapest, 1936. 412 o. Aristoteles: Metafizika: segédanyag az I=IV. és V. éves filozófia szakosok számára. Ford. Halasy-Nagy József. Budapest, 1957. 380 p.Újra kiadták 1992-ben. Az erkölcsi élet. (Benne: Te meg Én. A szerelem lélektana; Summa vitae). Szerk. és s.a.r.: Deák T., Laczkó S., Varga P. Kolozsvár–Szeged: Pro Philiosophia, 2002. (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai 7.) MEK Íme az ember! = Voilá l' homme! : a francia aforizma mesterei. Vál., ford. Halasy-Nagy József ; [a francia szöveget gond. Újfalusi Németh Jenő]. Szeged: Lectum, 2004. 179 o. Te meg Én. Szeged: Quintus, 2010
Jegyzetek
Források Gáspár Gabriella: Halasy-Nagy József, a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora, tudományszervező filozófus. Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám) 2008 / 2. szám. Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Mérei Gyula lásd 164. p. Lengyel András és Karikó Sándor: Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról, Lectum Kiadó 2004
További információk Szegedi Egyetemi Könyvtár, évfordulós emlékcsarnok Halasy-Nagy életmű-bibliográfia – Összeállította: Deák Tamás, Klukovitsné Paróczai Katalin, Ráczné Mojzes Katalin és Szabó Éva – In: Halasy-Nagy József: Az erkölcsi élet – szerkesztette és a kéziratokat sajtó alá rendezte: Deák Tamás, Laczkó Sándor, Varga Péter – Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Tanszék és a Szegedi Tudományegyetem Társadalomelméleti Gyűjtemény, Kolozsvár–Szeged, 2002, 405–429. o. – (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai VII, Pro Philosophia) – . Somos Róbert: Az etika munkása – Jelenkor, 2003, 46. évfolyam, 12. szám, 1239. o. – Hozzáférés: 2013. október 19. Scientia potestas. Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról – szerkesztő: Szabó Tibor; társszerkesztő: Deák Tamás, Varga Péter – Lectum, Szeged, 2004. 190 o. – – (A filozófus Halasy-Nagy József – világszemlélete, történetfilozófiai elvei, kultúrkritikája, politikai nézetei; Halasy-Nagy és kortársai; A tudományszervező tanár)
Halasy Nagy Jozsef Kategória:Ercsiek Kategória:Magyar rektorok Kategória:Pécsi egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Kiskunhalasiak Kategória:Hajdúszoboszlóiak Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1976-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek