Nahtpaaton (nḫt-p3-ỉtn; „Aton erős”) vagy Naht ("erős") ókori egyiptomi vezír volt a XVIII. dinasztia idején, Ehnaton fáraó uralkodása alatt. Ahet-Aton városában lakott, ahol a déli lakónegyedben álló házát feltárták,, p.126 a nemesi sziklasírok közt a déli sírok közé tartozó EA12-es jelű volt az övé.Reeves, op.cit., p.136
Címei, melyeket házából és sírjából ismerünk: Örökös herceg, nemesember (iri-pat), pecséthordozó, a város felügyelője, vezír, Ahet-Aton építkezési munkálatainak felügyelője.Murnane, William J, Texts from the Amarna Period in Egypt, Society of Biblical Literature, 1995
Élete Úgy tűnik, Ramosze vezírt követte hivatalában, aki egészen a királyi udvar Thébából Ahet-Atonba költözéséig tölthette be a vezíri pozíciót. A fáraó 4.-5. uralkodási évében már Nahtpaaton volt a vezír.
Valószínűleg őt ábrázolják Mahu rendőrfőnök sírjában, abban a jelenetben, ahol Mahu egy vezírrel és egy Hekanefer nevű, alacsonyabb rangú hivatalnokkal találkozik munkája során.N. de G. Davies, The rock tombs of El-Amarna, Parts III and IV, 1905 (Reprinted 2004), The Egypt Exploration Society, Mahu három személyt vezet a vezír elé, kettejük szakállat visel. Ezt a három embert valószínűleg azzal vádolták, hogy engedély nélkül haladtak át a várost körülvevő sivatagos területen.
Háza Nahtpaaton a főváros déli részén élt, házát megtalálták a régészek.Nicholas Reeves: Akhenaten – Egypt’s False Prophet. London, Thames & Hudson, 2005. , p.126 Az épület távol állt a palotától, ahová Nahtpaatonnak naponta be kellett járnia.Kemp, Barry, The City of Akhenaten and Nefertiti: Amarna and its People, Thames and Hudson, 2012 A nagyméretű villa fogadótermekből, hálószobákból, irodákból, fürdőszobából, illemhelyből állt.Aldred, Cyril: Akhenaten: King of Egypt. Thames and Hudson, 1991,
A házat részletesen leírta többek között Leonard Woolley 1922-ben. A bejárati lépcső kisméretű helyiségekhez vezetett, ezeken túl egy nagyobb, fedett, oldalt a ház belseje felé nyitott terem (loggia) nyílt. A falakat fehérre meszelték, és színes festéssel díszítették. A mennyezet sötétkék volt.Woolley, C. Leonard, Excavations at Tell el-Amarna, The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 8, No. 1/2 (Apr., 1922), pp. 48-82 Az épület közepén álló oszlopos csarnok volt a ház fő fogadóhelyisége. Ez körülbelül 8×8 méteres volt, egyik oldalán egy téglából épült emelvény majdnem a fal teljes hosszán végighúzódott. A helyiség a magas mennyezet alatti ablakokból kapott fényt. A fogadóhelyiségből újabb loggia nyílt, egyik oldalán nagy ablakokkal; ezt lehetséges, hogy télen használták, amikor a nap felmelegítette. Ezt a helyiséget az Aton kártusait imádó Ehnaton ábrázolása díszítette. Egy falfülkében Naht címei és a Nagy Aton-himnusz szövege szerepel.
A fő csarnokból újabb fogadószoba nyílik. Ez privátabb jellegű hely volt, mint a fentebbi nagy fogadócsarnok. A közelben voltak Nahtpaaton és felesége hálószobái, ezek közelében fürdőszobaként és illemhelyként hasznáélt helyiségek. A fürdőben lépcsők voltak, hogy a szolgák vizet önthessenek a fürdőzőre.
Sírja A 12. számú sziklasírnak csak homlokzata és bejárata készült el. A központi helyiségben látszik, hogy megkezdték három oszlop kialakítását, de az építkezés ennél tovább nem haladt.
Jegyzetek
Fordítás
Külső hivatkozások Nahtpaaton házának alaprajza és rekonstruált képe
Kategória:Ókori egyiptomi vezírek Kategória:Amarna-kor Kategória:Az i. e. 14. században elhunyt személyek