Kerényi József Péter (Kispest, 1939. november 27. – 2016. március 10.) Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő (1980–1985).
Visszaemlékezései „Külvárosi gyerek voltam, a századfordulón munkások, tisztviselők számára épült, kispesti Wekerle-telepen nőttem fel. Emberhez méltó otthonok voltak ezek, lakásonként kertecskékkel, előttük fásított utcákkal. A világon is párját ritkította ez akkoriban. Akik itt éltek környezetüktől is megtanulták mások tiszteletét, s hogy nemcsak kertjük virágaira, bokraira, de a környék fáira is vigyázni kell. Abban a lakónegyedben tanultam meg szeretni egy életre magas házakon is a cseréptetőt."Idézet: Ember és Gondolat (KÖNYVHÉT 1998) Kerényi Józseffel beszélget Nádor Tamás cikkből
Életpályája Tanulmányait 1958-1963 között a BME Építész karán végezte. 1963-64-ben az OMF mérnöke, majd 1964-84 között a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat (BÁCSTERV) tervezője, később főépítésze volt. Nevéhez fűződik a kecskeméti főtéren álló, és a mai Kéttemplom közbe nyúló bazársor elbontása, a Kodály Intézet megvalósulása 1973-ban, a volt ferences kolostorépületben. Munkájának köszönhető, hogy ma a Tudomány és Technika háza megvalósult a volt Zsinagógában, megtartva az épület eredeti arculatát. Ő mentette meg a „Szalagház” mögötti Bánó házat, melyben ma a Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye kapott helyet a Kecskeméti Katona József Múzeum keretében. Jelentős eredményeként tekinthető a Széchenyi és az aradi vértanúk tiszteletére kialakított park is.
Ezen időben készítette el többek között Dunavecse községközpont (1968), Tiszakécske üdülőterület (1968), Kalocsa Meszesi Dunapart üdülőterület (1969), Lajosmizse községközpont (1972) településrendezési terveit és Kecskemét Homokdombi rész beépítési tervét is. 1980. június 8-án Bács–Kiskun megye 8. sz. választókerületében országgyűlési képviselői mandátumot nyert, 1985-ig parlamenti képviselő volt. 1984-87 között a Városépítési Tervező Intézetben irodavezető. 1987-től 1995-ig a Budapesti Műszaki Egyetemen a Lakóépület Tanszék docense, 1995-től, pedig egyetemi tanára.
1990-ben megalapítja a komplex környezettervezéssel foglalkozó Kerényi Stúdió Kft.-t. A történelem és az alföldi népi építészet megbecsülésén alapuló település- és épületmegújítási munkákat, és a hely szellemét tükröző új épület- és építészeti környezetterveket készít. 2000-ben tervezi a Budai Várnegyed keleti lejtőjén az Ybl Miklós által tervezett, a második világháborúban elpusztult villa – sok szakmai vitát kiváltott – „újraépítését” és hasznosítását, 2010-re.
1981-től színpadi játéktereket és díszleteket is készít Miskolcon, Pécsett, valamint Budapest több színházában. E tevékenysége is sikeres, 1985-ben elnyeri a Kritikusok díját a legjobb színpadtervéért.
1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1999-től a BME Építészmérnöki Kar Mestertestület elnöke és 2000-től Építőművészeti doktori iskola vezetője.
„Kerényi József is nagy utat tett meg az organikus építészetben történt munkálkodásától a mai napig. Többször is hangsúlyozta, hogy az ő e körben való jelenléte annyiban különbözik Csete György és Makovecz Imre építészek irányvonalától, hogy neki első és legfontosabb szempont a tájba, az épített környezetbe való illesztés, illeszkedés tudatos felvállalása. S valóban, látható, hogy kiváló építészeti megformálásain túl számára, a terület, a település, az egész környezet jelent olyan organikus egységet, amely megszabja az egyes épületek formavilágát, léptékviszonyait, stb. Példa erre Kecskemét városfejlesztési koncepciója, melynek kialakiásában Kerényinek igen nagy, döntő szerepe volt.”Idézet: Dr. Gáborjáni Péter építész, cimzetes egyetemi tanárnak az ÉPÍTÉSZ ÉVKÖNYV 2000 88-95. oldalán megjelent „Organikusok és nem organikusok” című tanulmányából
„Természetes és épített környezetünk nem választható szét. S nem mindegy, hová kerül az épület: az Alföldre, ahol egyetlen fa fontosabb, mint máshol egy egész erdő, vagy, mondjuk, nagyváros foghíjas telkére. Korunkban egyébként majd mindenki harsogni akar, nagyot akar mondani.”Idézet: Ember és Gondolat (KÖNYVHÉT 1998) Kerényi Jozseffel beszélget Nádor Tamás című cikkből.
Díjai, elismerései Bács-Kiskun megye Művészeti Díja (1974) Ybl Miklós-díj (1975) Pro Urbe Kecskemét-díj (1984)A Kecskemét Város Közgyűlése a Pro Urbe kitüntető cím adományozásával ismeri el azon magyar vagy külföldi állampolgárságú személyiségek érdemeit: a) akik munkásságukkal a város gazdasági, társadalmi, tudományos vagy művészeti életében kiemelkedő érdemeket szereztek, vagy maradandó értékű tevékenységet végeztek. b) akik jelentős szerepet játszottak a város értékeinek hazai és külföldi megismertetésében, valamint Kecskemét hazai és nemzetközi kapcsolatainak gazdagításában, ápolásában elévülhetetlen érdemeket szereztek.” Sir Robert Matthew-diploma, Párizs (1985) Kritikusok díja (1985) Az év díszlettervezője (1986) Pro Merito, Városépítési Tervezőiroda (1987) Kossuth-díj (1992) Az Amerikai Építészeti Intézet „Nagydíja” (International Architectural Design Award, Washington 1992) Prima Primissima díj (2005) Kada Elek-díj (2007)A Kada Elek-díjat – a kecskeméti Közgyűlés állandó bizottságainak véleményezését követően – évente egy személy, vagy munkacsoport részére, a város fejlesztése, Kecskemét javainak gyarapítása, műemlékeinek védelme, vonzó arculatának megőrzése és alakítása, valamint a város polgárosodása, általános jólétének növelése érdekében végzett maradandó értékű tevékenységéért adományozható. Bács-Kiskun Megyei Prima-díj jelölt (2008)2005-ben a VOSZ megyei szervezetei is létrehozták a Területi Príma Díjakat, s ehhez a kezdeményezéshez Bács-Kiskun megye vállalkozói is csatlakoztak
MűveiÖsszes műve * "Kerényi József publikációs listája" cím alatt van felsorolva 1967-1971. Bácsalmási Művelődési Ház 1968-1970. Nagykőrösi konzervgyár 3000 adagos konyha 1969-1971. Baja 10 tantermes iparitanuló iskola 1969- Kecskemét, Pannónia Rajzfilmstúdió 1971-1973. Felsőszentiván. Gyermekotthon 1971-1974. Kunadacs. Kápolna 1971-1973. Kecskemét. Szobrász műteremház 1972. Kecskemét. 1971-ben, repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) országos, Bács-Kiskun megyei és tanácsi küldöttei síremléke 1972-1974. Bugac. Pásztormúzeum 1972-1975. Kiskunfélegyháza. 16 tantermes általános iskola 1973-76-82 Kecskemét, Kápolna u. 13. Keramikus lakóház és stúdió 1975. Kiskunhalas. Három tavasz – felszabadulási emlékmű 1977. Kecskemét. Kodály Intézet Könyvtár 1978-1980. Pusztavacs. Jeltorony 1978-1980. Lakitelek. Üdülő 1979-1982. Kiskunmajsa. Ravatalozó 1979-1982. Kecskemét, Gáspár András u. 1. Játékmúzeum 1979-1982. Kecskemét, Liszt Ferenc u. 11. (a volt Hankovszky-ház felhasználásával) Rajzfilmstúdió 1984. Cegléd. Magyarok Nagyasszony római katolikus kápolna és környezete 1982-1985. Szank Béke u. 40/B. Képtár és gyermekkönyvtár
Meglévő épületek korszerűsítése és hasznosítása 1965-1974. Kecskemét. Rákóczi út 2 (volt zsinagóga korszerűsítése és átalakítása) Tudomány és Technika háza 1965-1974. Kecskemét. Kéttemplomköz 1 (volt ferences kolostor korszerűsítése és átalakítása) Kodály Intézet 1971-1976. Kecskemét (volt Nyomda utca) Kéttemplomköz sétálóutca 1973-1976. Kecskemét, Gáspár A. u. 11. Naiv Művészek Háza (volt Bánó ház) A provinciális barokk, népi lakóház 1730 körül épült. Itt kapott helyet a Magyar Naiv Művészek Múzeuma 1974-1977. Kalocsai Művelődési ház. (volt Nagyszeminárium épületének korszerűsítése és átalakítása) 1980-1984. Szekszárd. Szent István tér 10. (volt Zsinagóga korszerűsítése és átalakítása. 1890. Tervezte: Hans Petschnigg grazi műegyetemi tanár ) Babits M. Művelődési ház és Művészetek Háza 1981-1984. Majk. (volt kammalduli szerzetesek cellalakásainak hasznosítása) Üdülőházak 1995-2010. Budapest, I. Csónak utca 1-3. (volt Lónyai-, később Hatvany-villa. Tervezte: Ybl Miklós 1871) Rendezvény központ. (2008. Módosított építési engedély Képzőművészeti Galéria és étterem.)
Látvány- és díszlettervei 1983. B. Vian: Mindenkit megnyúzunk. (Miskolci Nemzeti Színház) 1983. Kardos G. György: Villon és a többiek. (Miskolci Nemzeti Színház) 1984. B. Brecht: Koldusopera. (Miskolci Nemzeti Színház) 1984. Czako Gábor: Karcsi (Kecskeméti Katona József Színház) 1984. Vándorfy L: Lukács Evangéliuma. (Kecskeméti Katona József Színház) 1985. W. Shakespeare: Ahogy tetszik (Miskolci Nemzeti Színház) 1985. Füst Milán: Negyedik Henrik király (Miskolci Nemzeti Színház) 1985. Gáli József: Daliás idők. (Miskolci Nemzeti Színház) 1986. Weöres Sándor: A kétfejű fenevad. (Miskolci Nemzeti Színház) 1987. K. Büchner: Danton halála (Miskolci Nemzeti Színház) 1988. Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon. (Miskolci Nemzeti Színház) 1988. G.B.Shaw: Pygmalion. (Egri Gárdonyi Géza Színház) 1989. Osztrovszkij: Tehetségek és tisztelők. (Egri Gárdonyi Géza Színház) 1992. W. Shakespeare: A velencei kalmár (Pécsi Nemzeti Színház) 1992. Bond: Kinn vagyunk a vízből. (Pécsi Nemzeti Színház) 1993. Boris Vian: Medúzafő. (Miskolci Nemzeti Színház) 1995. Arrabal: Az építész és az asszír császár (Budapesti Katona József Színház) 1995. Osztrovszkíj. Erdő. (Budapesti Nemzeti Színház) 1996. Swajda Gy: Mari. (Pécsi Nemzeti Színház) 1998. Fábián L.: Levéltetvek. (Miskolci Nemzeti Színház) 1998. Andrejev: Aki a pofonokat kapja. (Miskolci Nemzeti Színház) 1998. Miller A.: Pillantás a hídról. (Győri Kisfaludy Színház) 2001. Szophoklész: Oedipus király (Budapesti Katona József Színház) 2007. Shakespeare előadóest. (Szolnoki Szigligeti Színház) 2008. Gogol: A revizor. (Székesfehérvári Vörösmarty Színház)
Publikációi
A kecskeméti főtér. (Művészet ‘76 évkönyv Budapest, 1977) „Recycling” Eine der gut Bewährten theoretischen und praktischen Methoden der Umweltgestaltung des Menschen, (Szófia Építészeti Szeminárium. 1978) Haus der Wissenschaft und Technik in Kecskemét (Bauten der Kultur, 1978/3 Berlin) Jeltorony, Pusztavacs (Művészet ‘78 évkönyv, Budapest, 1979) Musikpädagogisches Istitut „Zoltán Kodály” in Kecskemét. (Bauen der Kultur, 1997/4 Berlin) Stadterinnerung in Kecskemét Beispiel einer „Sichtbaren Stadtgeschichte” des Bauende Menschen, (Neue Heimat, 1981/5. West-Berlin)
Képgaléria Új épületek:
Meglévő épületek korszerűsítése és hasznosítása:
További információk Ki kicsoda (Kossuth Könyvkiadó, 1981, 354. old.)
Román A.: Élő város – élő műemlékek. (Építés és Építészet-tudomány X/1-4) Nádor T.: Mesterek és múzsák. (Budapest, 1984) Vámossy F.: Architecture and Society (1986/1) Bognár B.: Szórakaténusz Toy Museum. (Architectur and Urbanism, 1990/3) H. Meyer: Who Where the Wise? 199 International Architectural Design Awards (Faith & Form, 1993, USA) Tallózás az Interneten: Kecskemét Kodály Intézet Tudomány és Technika Háza, Kecskemét Tudomány Technika Háza, az egykori Zsinagóga Bugac. Pásztormúzeum Művészetek háza. Szekszárd Ybl Villa a vár oldalában. ÉPÍTÉSZFÓRUM DLA. Doktori iskola a BME-n Bács-Kiskun Megyei Príma Díj 2008 – Kerényi József /építész
Források
Az *-csillaggal jelöltek Bajkó Ferenc fotói www.magyartemplomok.hu (Engedély a képek vitalapján) Faludy Judit: Kerényi József (ARTPORTAL) Kerényi József Péter (Magyar Művészeti Akadémia Kerényi József Péter Schéry Gábor: Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953–1994. (ÉTK Kft., 1995) Kerényi József. Vallomások (Kijárat Kiadó, 1998, Architektúra sorozat) Schéry Gábor: Magyar tervezőirodák története. (ÉTK. Kft. 2001. BÁCSTERV 31-38. oldal) Építész évkönyv 2000. 88-95. oldal.
Kategória:1939-ben született személyek Kategória:2016-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar díszlettervezők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Kispestiek Kategória:Ybl Miklós-díjasok Kategória:Prima díjasok Kategória:Országgyűlési képviselők (1980–1985) Kategória:Kecskemétiek