Vajda Mihály András (Budapest, 1935. február 10. – Budapest, 2023. november 27.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkásságát elsősorban a fenomenológia, a 20. századi német filozófia és a totalitariánus társadalmak elmélete terén fejtette ki. 1996 és 2000 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Filozófiai Intézete, 2005 és 2009 között az MTA Filozófiai Kutatóintézet igazgatója.
Életpályája
Vajda Marcel (1893–1962) bankhivatalnok és Nasser Magdolna (1907–1978) fiaként született. Testvére Vajda Ágnes statisztikus, sógora Babarczy László színházrendező. 1953-ban érettségizett, majd a Lenin Intézetben kezdte meg felsőfokú tanulmányait. 1956-ig tanult ott, azután 1957-től 1960-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karának filozófia–német szakára járt és szerzett diplomát. Lukács György tanítványai közé fogadta; a budapesti iskola köréhez tartozott.
Egyetemi tanulmányainak befejeztével általános iskolai tanárként dolgozott, majd 1961-ben a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa lett. 1967-ben védte meg a filozófiai tudományok kandidátusi értekezését. Fokozatosan távolodott el a marxista eszmétől, illetve 1973-ban a budapesti iskolában betöltött szerepe miatt politikai alkalmatlanság címén elbocsátották az intézettől és szabadúszóvá vált: fordítóként, valamint nyelvtanárként dolgozott. 1977-ben Brémában lett vendégprofesszor, egészen 1980-ig tartott előadásokat. Az 1980-as években többször volt New Yorkban vendégprofesszor. 1991–92-ben Siegenben, 1994-ben Kasselban is tanított. balra|bélyegkép|Sírhelye 1989-ben rehabilitálták, majd 1990-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) filozófia tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. 1992-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. 1994-ben az MTA közgyűlési képviselője, 2000-ben az MTA Filozófiai Bizottsága elnöke lett, majd 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben pedig annak rendes tagjává. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 2005-ben emeritálták. Szintén 2005-ben az MTA Filozófiai Kutatóintézet igazgatójává nevezték ki. Az intézetet 2009-ig vezette.
2023. december 3-án helyezték örök nyugalomra az Óbudai Zsidó Temetőben.
Munkássága
Kutatási területe pályafutása elején a 20. századi fenomenológia, Edmund Husserl és Max Scheler munkássága volt, később a társadalomelmélet felé fordult.
Az ebben az időszakban a fasizmusról írt könyvét 1995-ig nem jelentethette meg magyarul. Az 1970-es évek felé marxizmuskritikus műveket írt, melyeket többségében szintén nem jelentethetett meg. A rendszerváltás után a posztmodern filozófia lehetőségének vagy lehetetlenségének kérdése foglalkoztatta. Továbbá foglalkozott filozófiatörténettel és politikai filozófiával.
Több mint nyolcvan publikációja jelent meg, ezeket elsősorban magyar, angol és német nyelven adja közre.
A filozófusok elleni lejáratókampány 2011 elején a Magyar Nemzet cikksorozatban foglalkozott egy korábbi, 2004–2005-ös, hat pályázattal összesen csaknem félmilliárd forint kifizetésével Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta filozófusi kör számára.Heller Ágnes: Ezek a pénzek mentek valamire A Magyar Filozófiai Társaság elnöksége állásfoglalásban tiltakozott a filozófusok meghurcolása ellen,Állásfoglalás és több konzervatív tudós is megszólalt a szóban forgó filozófusok védelmében.Újabb feljelentések születhetnek a filozófusok ellen (HVG/MTI) Az ügyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján nyomozás zajlott.„Nincs semmilyen hálózatom” – Heller Ágnes a jobboldali vádakról A nyomozást bűncselekmény hiányában 2012 májusában megszüntették.Heller Ágnes: Ezzel most miért nincs tele a sajtó? (Stop.hu, 2012. május 18.)Árnyékra vetődött Budai Gyula, felmentették a filozófusokat (HVG, 2012. május 24.)Megalapozottan nem nyomoznak a filozófusok ellen (Index, 2012. július 11.)
Családja
Nős, egy fiú- és egy leánygyermek (Vajda Júlia – klinikai szakpszichológus, szociológus) édesapja, két unokája van: Gábor Sámuel és Gábor Sára.
Díjai, elismerései
Alföld-díj (1993) Deák Ferenc-díj (1997) Széchenyi-díj (1998) Csokonai-díj (2000) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005) Hevessy József-díj (2008)
Főbb publikációi
Zárójelbe tett tudomány. A husserli fenomenológia tudományfelfogásának bírálatához, Akadémiai, Budapest, 1968 A mítosz és a ráció határán. Edmund Husserl fenomenológiája, Gondolat, Budapest, 1969 Fascism as a Mass Movement (1976) Sistemi sociali oltre Marx (1980) The State and Socialism (1981) A sztratokrácia közép-kelet-európai szemmel, AB Független Kiadó, Budapest, 1982 Orosz szocializmus Közép-Európában (1989) Marx után szabadon, avagy miért nem vagyok már marxista? (1990) Russischer Sozialismus in Mitteleuropa (Orosz szocializmus Közép-Európában), németre fordította: Maria Anna Dessewffy, Passagen, Wien, 1991, (Passagen Politik) Változó evidenciák. Útban a posztmodern felé, Cserépfalvi–Századvég, Budapest, 1992, (Filozófia) A történelem vége? Közép-Európa – 1989 (1992) A posztmodern Heidegger (1993) Orosz szocializmus Közép-Európában, sajtó alá rend. Gyurgyák János, 2. jav. kiad., Századvég, Budapest, 1994, (Politika) Mit lehet remélni? Esszék Fehér Ferencről, Határ Irodalmi Alapítvány, Debrecen 1995, (Határ könyvek) A fasizmusról. Politikai-szociológiai tanulmány, Osiris, Budapest, 1995 Nem az örökkévalóságnak. Filozófiai (láb)jegyzetek, Osiris, Budapest, 1996, (Horror metaphysicae) Meditaţii anticarteziene, románra fordította, utószó Alexandru Polgár, szerk. Ciprian Mihali, Casa Cărţii de Ştiinţă, Cluj, 1999, (Diaphora) Tükörben (2001) Ilisszosz-parti beszélgetések (2001) Mesék Napnyugatról (2003) "Az aszketikus pap", MTA, Budapest, 2005, (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián) Sisakrostély-hatás. Kísérteteim, Kalligram, Pozsony, 2007 Ethics and heritage. Essays on the philosophy of Ágnes Heller, szerkesztők: Boros János, Vajda Mihály; Brambauer, Pécs, 2007, (Kortárs magyar filozófusok) Szókratészi huzatban (2009) A lét hangoltsága – Tanulmányok a tudás sokféleségéről, szerkesztők: Gábor György, Vajda Mihály; Typotex Kiadó, Budapest, 2010, (Saeculum könyvek) Túl a filozófián. Typotex Kiadó, Budapest, 2013, A szellem és a szellemek, MTA, Budapest, 2014, (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián) Utam Marxtól, Kalligram–Pesti Kalligram, Pozsony–Budapest, 2015, (Vajda Mihály válogatott művei) Rejtekutak a posztmodernben, Kalligram–Pesti Kalligram, Pozsony–Budapest, 2015, (Vajda Mihály válogatott művei) Vajda Mihály–Kardos András: Kérdő evidenciák. Beszélgetések, szerk. Fehér Ildikó, Kardos András, Dupress–Líceum–Kalligram, Debrecen–Eger–Budapest, 2015 Meine Gespenster – Essays zur Zeitgeschichte (Sisakrostély-hatás), előszó Esterházy Péter, németre fordította: Heike Flemming, Passagen, Wien, 2016 A személyes emlékezet filozófiája, Pesti Kalligram–EKF Líceum, Budapest–Eger, 2016, (Vajda Mihály válogatott művei) Szög a zsákból, Magvető, Budapest, 2017 (Tények és tanúk, 130.) Emlékezet – Idegenség – Zsidók és más idegenek, Múlt és Jövő, Budapest, 2018 Babarczy Eszter–Vajda Júlia–Vajda Mihály: Emlékfonatok. Egy budapesti (zsidó) család szövegalbuma; L'Harmattan, Bp., 2025 Ember a transzcendentális otthontalanságban. A Budapesti Iskola utolsó tagja a Múlt és Jövőben; szerk., fotó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2024 Vajda Mihály: Szembesülés. Beszélgetés Lukács György Budapesti Iskolájáról; interjú Kardos András, közrem. Nagy Jenő, szerk., jegyz. Szűcs László Gergely; BFL, Bp., 2025 (Budapesti Iskola Archívum)
Jegyzetek
Források
MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 1148. old., ISSN 1787-288X Életrajz a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézete honlapján (lásd Vajda Mihály menüpont) Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, publikációs listával A Magyar Tudomány írása Vajda levelező taggá választásakor
További információk
Majdnem nem lehet másként – Tanulmányok Vajda Mihály 60. születésnapjára, szerkesztő: Fehér Ferenc, Kardos András, Radnóti Sándor, Cserépfalvi, Budapest, 1995 Megkerült dilemmák. Vajda Mihály hatvanadik születésnapjára – debreceni tanítványaitól, szerkesztő: Gulyás Gábor, KLTE, Debrecen, 1995 Nagyerdei megálló – Tanulmányok Vajda Mihály 70. születésnapjára, szerk. Orosz László, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2005 Negatív küldetés. Esszék Vajda Mihály filozófiájáról, szerk. Boros János, Heller Ágnes, Brambauer, Pécs, 2008, (Kortárs magyar filozófusok), +DVD Az aligtól a túlig. Bevezetés Vajda Mihály gondolkodásába. Pszeudo-szótár, szerkesztők: Széplaky Gerda, Valastyán Tamás; Dupress–Líceum–Kalligram, Debrecen–Eger–Budapest, 2015 Sümegi István: Talpalatnyi remény – Portrék Vajda Mihályról, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, Veszprém, 2015
Kategória:1935-ben született személyek Kategória:2023-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar filozófusok Kategória:Budapesti iskola Kategória:Magyar professor emeritusok Kategória:Széchenyi-díjasok Kategória:MTA-tagok Kategória:A kommunizmus üldözöttei Magyarországon Kategória:Alföld-díjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei