jobbra|bélyegkép|260px|Nagybarcsa környéke 1769-1773 között Nagybarcsa () falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése A Cserna jobb partján, Vajdahunyadtól északkeletre, Dévától délkeletre, Szentandrás és Kisbarcsa közt fekszik.
Nevének eredete Neve személynévi eredetű, amely Kiss Lajos szerint összefügghet a Barcs nevének alapjául szolgáló személynévvel. 1315-ben említették először az oklevelek Barcha néven, előtagja 1733-ban jelent meg (Nagy Bartsa).
Lakossága 1785-ben 331 lakója volt. Ugyanazon évben a vármegye 42, az ortodox főesperesség 83 ortodox családfőt írt össze, a rákövetkező évben a görögkatolikusok pedig négy hívőt vettek számba a faluban.Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet 1850-ben 232 lakosából 202 volt román, 16 magyar és 14 cigány nemzetiségű; 216 ortodox, 12 református és 4 római katolikus vallású. 1910-ben 363 lakosa volt, ebből 243 román és 118 magyar anyanyelvű; 212 görögkatolikus, 66 református, 43 római katolikus, 32 ortodox és 9 zsidó vallású. 2002-ben 413 lakosából 388 volt román, 12 cigány és 7 német nemzetiségű; 383 ortodox és 19 pünkösdista vallású.
Története Elsőként 1315-ben Ivánka fia Andrástól származó Sumurakusnak és fiainak, Oláhárkos (elpusztult falu Alsócsóra határában) birtokosainak származási helyeként találkozunk a faluval. 1380-ban a Pest megyei, Smaragd nemzetségbeli Ajnárdfi Zsámbokiak öröklött jogon birtokosok voltak a Hunyad megyei Arany, Tamáspataka és Tóti faluban, és valószínű, hogy a Sumurakus (~ Smaragd) nevet viselő Barcsaiak velük egy eredetűek. A család később a falu nevét nemesi előnévként vette föl és származási helyeként tartotta számon.
1382 és 1520 között itt működött Hunyad vármegye ítélőszéke.W. Kovács András: Megyeszékhelyek a középkori Erdélyben. In Pál Judit – Sipos Gábor (szerk.): Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 2010, 182–83. o. 1509-ben plébániája volt. Az újkor elején jelentős kisnemesi közössége lehetett. A Barcsay család által fenntartott udvari református lelkészségének 1634 körül Kisbarcsán köznépi tagjai is voltak. A gyülekezet 1690 körültől már csak leányegyházként szerepel.Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863-ra. Kolozsvártt, 1863, 15. o. Görögkatolikus egyházközsége 1824-ben létesült, és 1923-ig filiaként az itteni pap gondozta a dévai görögkatolikus híveket is.Maria Basarab: Istoricul Parohiei Române Unite cu Roma, Greco-Catolică, Deva. Deva, 2006, 22. o.
A szocializmus alatt lakói nagyrészt a vajdahunyadi kombinátban dolgoztak. 1971 óta a település határában börtön működik.
Jegyzetek
Források Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 3. (Budapest, 1987)
További információk A nagybarcsai börtön információs oldala
Kategória:Hunyad megye települései Kategória:Hunyad vármegye települései