Hazslinszky Frigyes Ákos (1890-től hazslini Hazslinszky Frigyes Ákos) (Késmárk, 1818. január 6. – Eperjes, 1896. november 18.) magyar botanikus. Életműve úttörő jelentőségű a magyarországi moszatok (algológia), gombák (mikológia), zuzmók (lichenológia) és mohák (briológia) feltárásában, leírásában és növénytani feldolgozásában. 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1872-től rendes tagja volt. Hazslinszky Bertalan (1902–1966) mikrobiológus, botanikus nagyapja és Hazslinszky Tamás barlangkutató dédapja.

Élete Hazslinszky Tamás és Ruchta Zsuzsanna fia. Középiskoláit szülővárosa, Késmárk főgimnáziumában végezte el, majd ugyanott teológiát és filozófiát tanult. Ezt követően, 1838–1839-ben a sárospataki református kollégiumban jogot, 1842–1843-ban a debreceni kollégiumban növénytant és kémiát tanult. 1839–1841 között alma materében, a késmárki főgimnáziumban volt helyettes tanár, eközben 1841-ben gyalogszerrel bejárta az országot és botanizált Késmárk és Fiume között. 1842-ben a debreceni református kollégiumban helyezkedett el nevelőként. 1845-ben a bécsi műszaki egyetemre iratkozott be, s egy tanéven át a botanika mellett geológiát, ásványtant, paleontológiát, kémiát és fizikát tanult. 1846-ban az eperjesi evangélikus kollégium természetrajz–matematika tanára, később, 1846 és 1893 között megszakításokkal tizenegy tanéven keresztül az intézmény rektora, 1884–1885-ben és 1886–1887-ben igazgatója volt. Pedagógusi munkája mellett a magyarországi flóra kutatásának szentelte idejét.

Munkássága Pályája elején főként a virágos növények magyarországi előfordulásával és kutatásával (florisztika) foglalkozott, emellett vizsgálta a termőhelyek növényökológiai tulajdonságait is. Felvidéki – tátrai, szepességi és Árva vármegyei – botanikai gyűjtőútjainak köszönhetően jelent meg az első tudományos növényhatározó 1864-ben. Ezt követte az 1872-ben kiadott, Magyarország teljes virágos flóráját leíró füvészeti kézikönyve. Az 1860-as évektől figyelme a telepes növények, de főként a gombák feltárása felé fordult. A nagygombák mellett a mikroszkopikus gombákkal – például az üszög- és rozsdagombákkal – is foglalkozott. Magyarországon elsőként használt mikroszkópot a – korabeli rendszertani kategóriával élve – virágtalan növények vizsgálatához. Emellett elsőként írt összefoglaló áttekintéseket Magyarország zuzmó-, illetve mohaflórájáról. Algológiai tanulmányaiban kísérletet tett a moszatflóra leírására is, de csak a kovamoszatok áttekintéséig jutott. Mindemellett foglalkoztatta a növényrendszertan, továbbá a magyar nómenklatúra kérdései. Növénypreparátum-gyűjteménye részben a Magyar Nemzeti Múzeumba, részben a budapesti tudományegyetem növényrendszertani tanszékéhez került.

Tudományos eredményei elismeréseként 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1872-ben rendes tagjává választotta. 1888-ban a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tiszteletbeli tagja lett. Ezeken túlmenően számos külföldi tudományos társaság választotta tagjai sorába: 1852-ben a prágai Természettudományi Társulat (Naturhistorischer Verein) rendes, a Regensburgi Botanikai Társaság (Regensburgische Botanische Gesellschaft) levelező, 1855-ben az Osztrák Geológiai Társaság (Österreichische Geologische Gesellschaft) levelező, 1879-ben a Sziléziai Honismereti Társaság (Schlesische Gesellschaft für Vaterländische Kultur), 1885-ben pedig a Francia Mikológiai Társaság (Société micologique de France) tagja lett. A Hazslinszkya kéregzuzmónemet (mai nevén Melaspilea) róla nevezték el, de több ősnövény- és ősállatfaj is őrzi a nevét.

Hazslinszky Frigyes az eperjesi evangélikus kollégium igazgatója 1890. november 16-án magyar nemességet és a "hazslini" nemesi előnevet szerezte meg adományban I. Ferenc József magyar királytól.K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 279. oldal

Emlékezete 2023-ban tiszteletére emléktáblát avattak Eperjesenszmat.sk

Főbb művei Éjszaki Magyarhon viránya, Kassa, 1864 Besztercebánya vidékeinek moszat-viránya, Pest, 1867 Magyarhon és társországai moszatviránya, Pest, 1867 Adatok Magyarhon zuzmóvirányához, Pest, 1869 Jelkulcs a magyarhoni edénynövények nemei meghatározására, Pest, 1870 Magyarhon edényes növényeinek füvészeti kézikönyve, Pest, 1872 Emlékezés Neilreich Ágostról Pest, 1872 A gombák jelleme, Pest, 1873 Jelentés az 1872-ben tett füvészeti kirándulásról, Budapest, 1873 Magyarhon hasgombái, Budapest, 1875 Egy felszinti hypogaeus, Budapest, 1876 A szőlő öbölye, Budapest, 1876 Magyarhon üszökgombái és ragyái, Budapest, 1877 Új adatok Magyarhon gomba-virányához, Budapest, 1878 Új adatok Magyarhon kryptogam virányához az 1878. évből, Budapest, 1879 Rendhagyó köggombák, Budapest, 1881 A magyar birodalom zuzmó-flórája, Eperjes, 1884 Előmunkálatok Magyarhon gombavirányához, Budapest, 1884 A Magyar Birodalom moh-flórája, Budapest, 1885 (Online) Magyarhon és társországai … szabályos Discomycetjei, Budapest, 1885 A magyarhoni lemezgombák elterjedése, Budapest, 1890 Magyarhon és társországainak sphaerái, Budapest, 1892 Magyarhon és társországai húsosgombái, Budapest, 1895

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar botanikusok Kategória:Magyar mikológusok Kategória:Magyar algológusok Kategória:MTA-tagok Kategória:Késmárkiak Kategória:Eperjesiek Kategória:1818-ban született személyek Kategória:1896-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar szakírók