Almásmálom, 1910-ig Málom () falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Nevének eredete Neve a korábban valószínűleg helyben is elterjedt tudós magyarázat szerint a latin malum ('alma') szó nyílt ejtéséből, valójában a malom szó nyelvjárási változatából való. Első fennmaradt okiratos említései: Malom (1305), Malon (1368) és Maalom (1503). Évszázadok óta virágzó almatermesztése motiválta viszont nevének a helységnévrendezéskor kapott előtagját.
Fekvése A Mezőség északi részén, Bethlentől tíz kilométerre délre fekszik.
Népesség A népességszám változása Népessége a 20. század folyamán még úgy is majdnem felére apadt, ha figyelembe vesszük az időközben kivált Nyírmezőtanya és Hegymegett adatait. Etnikai és vallási megoszlás Nemzetiségi/anyanyelvi megoszlás Almásmálom lakosságának nemzetiségi/anyanyelvi összetétele (1850–2002) Év Román lakosság Magyar lakosság 1850 (n)Nemzetiség szerint. 401 404 1881 (n)Anyanyelv szerint. 391 422 1890 (a) 388 480 1900 (a) 412 530 1910 (a) 440 527 1920 (n) 439 481 1930 (a) 514 501 1941 (a) 496 542 1966 (a)Időközben kivált belőle Nyírmezőtanya és Hegymegett. 349 345 1976 (n) 366 319 1992 (n) 277 257 2002 (n) 275 216 Vallási megoszlás A modern népszámlálások időszakában magyar lakossága túlnyomó többségében református vallású volt. Román lakói 1948-ig a görögkatolikus egyházhoz tartoztak, akkor átkényszerítették őket az ortodox egyházba. Az 1930-as évekig jelentősebb zsidó közösség is lakta, amelynek tagjait előbb német, illetve magyar anyanyelvűként, majd zsidó nemzetiségűként írták össze. 1880-ban 838 lakosából 424 volt református, 384 görögkatolikus és 29 zsidó vallású. 2002-ben 492 lakosából 246 volt ortodox, 210 református, 19 pünkösdi, hat görögkatolikus és hat adventista vallású.
Története bélyegkép|jobbra|260px|A templom szószéke Első említésétől a 16. századig a Bethlen család birtoka volt, akiket málomi földjük és jobbágyaik sűrűn kevertek konfliktusba a bálványosi várnagyokkal. 1407-ben határában egy bizonyos Endrevárat említettek. A 17. század elején birtokosai között feltűnnek a Haller, a Bánffy és a Wesselényi családok. A 19. század elején számos földesúr osztozott rajta, a legtöbben a Bethlen családból. Ezenkívül néhány köznemesi család is lakta.
A középkor óta gyümölcs-, különösen almatermesztő falu. 1603-ban Géczi András hajdúi, majd a kuruc háborúk idején a hadak járása pusztította népességét. Reformátussá lett magyar lakói mellé ortodox románok költöztek, akik később görögkatolikus hitre tértek. 1750-ben 26 jobbágy, 52 zsellér, tizenöt kóborló, öt egytelkes nemes és egy szabados lakták családjukkal, valamint hat özvegy. Református egyháza 1766-ban száz férfiból és 131 nőből állt. 1876-ig Belső-Szolnok, majd Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott. 1956 előtt kivált belőle Nyírmezőtanya.
Látnivalók Református temploma 1912–13-ban épült.
Kultúra Almavirág Hagyományőrző Csoport (2002 óta)Romániai magyar kulturális intézmények adatbázisa
Jegyzetek
Források
Janitsek Jenő – Hints Miklós: Az erdélyi Melles-völgy helynevei. Bp., 1992
További információk Fehér galamb szállt a házra (Vajda Árpádné Gergely Anna előadásában, Kallós Zoltán felvétele 1969-ből)
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Beszterce-Naszód megye települései Kategória:Szolnok-Doboka vármegye települései