bélyegkép|263px|Barabás Miklós: Zrínyi Miklós (1842) A Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566. évi elestéről, mely először 1651-ben jelent meg.
A mű eredeti címe Obsidio Szigetiana, a Szigeti veszedelem címet Kazinczy Ferenc adta neki.
Szigetvár ostromának és elestének történetét már Zrínyi előtt többen feldolgozták a 16. és 17. században. Mind Horvátországban mind pedig Magyarországon születtek különféle legendák, népdalok, műdalok, elbeszélések, egyházi énekek (amelyeket katolikus és protestáns keresztény szertartásokon is énekeltek!). Némelyiknek ismert a szerzője, vagy épp a feljegyzője. Ezekből a korábbi alkotásokból Zrínyi merített is a maga eposzához.
Zrínyi testvére, Zrínyi Péter röviddel a megjelenése után elkészítette a mű horvát nyelvű változatát, bár nem volt különösebb tehetsége a költészethez, ezért fordítása nem lett sikeres.
Megírásának körülményei A mű 1645–1646 telén keletkezett, valószínűleg nem nyugalmas körülmények között, hanem török zargatásai közepette. A költő azt írja: "soha meg nem corrigáltam munkámat",Szigeti veszedelem, Az olvasónak de kutatások szerint bizonyítható a versek javításának szándéka.Szigeti veszedelem, Utószó, Editorg Kiadó, 1991
Szerkezete és stilisztikai jellegzetességei A Szigeti veszedelem barokk eposz. 15 énekből áll, melyek összesen 1566 négysoros + 2 ötsoros versszakot tartalmaznak. Zrínyi minden versszakot megszámozott, kivéve az utolsó két ötsorosat, mivel így a számozott versszakok száma megegyezik a szigetvári ostrom évszámával (1566).
Motívumai Történelmi múlt (a magyarság bűnei) A szigetiek esküje (V. ének, Zrínyi buzdító beszéde, aminek célja a meggyőzés, történelmi körképet ad a humanista érvények kifejezésre jutnak: keresztényhaza, család, tisztesség) Főszereplők bemutatása (Zrínyi pozitív hős, athleta Christi, Szulimán pedig méltó ellenfélként bemutatott negatív hős, lásd II. ének 44-51. szakasz) Harcleírás Szerelmi motívum (Borbála és Deli Vid szerelme, együtt harcolnak, valamint Delimán és Kumilla (Mihrimah szultána) szerelme, Delimán később dühből és féltékenységből megöli Rusztánt (Rüsztem nagyvezírt) lásd. XI. ének 8-12. szakasz) Váratlan fordulat (postagalamb) Zrínyi mártíromsága (készül a halálra, mint keresztény vértanú) A barokk látomások
A barokk eposz jellegzetességeit viseli magán a mű: Költői képek, halmozások, zsúfolt körmondatok Patetikus megfogalmazás Mitológiai és alvilági elemek Eposzi kellékek használata: Propozíció (témamegjelölés) „Fegyvert s vitézt éneklek” Invokáció (fohász) „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt” Enumeráció (seregszemle, ellentétes erők felvonultatása, mennyiségi, minőségi különbségek, erkölcsi fölény) Epiteton ornans (állandó jelzők) deus ex machina – Istennek nem tetszett a magyarok viselkedése, ezért bogarat ültetett Szulimán fülébe, hogy rontsanak a magyarokra megtorlásképp. A mű végén angyalok serege viszi Zrínyit a mennybe. Ezzel az isteni beavatkozás keretet ad az eposznak.
Ezek a jellegzetességek és motívumok egyaránt felbukkannak a Zrínyi eposzát megelőző, a szigetvári ostromot feldolgozó műalkotásokban és népi énekekben.
Történelmi háttere bélyegkép|263px|Szigetvár vára I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi Miklós (a költő dédapja) ellenezte, hogy a törököknek sarcot fizessenek, ezért 1566-ban I. Szulejmán szultán hatalmas hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 fős horvátokból és magyarokból álló őrséggel védett. Augusztus 9-étől szeptember 8-áig tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt a szultán. Miután a védők hiába várták a felmentő császári sereget, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a belső várból. A törökök elfogták és lefejezték. Fejét megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári seregeknek.
Szereplői A mitológiai nevek Zrínyi szövegének megfelelően latinos alakban szerepelnek. A „Zr.” rövidítés azt jelenti, hogy a név csak Zrínyinél fordul elő.Szigeti veszedelem, Nevek magyarázata, Editorg Kiadó, 1991 A mű magyarokon és törökökön kívüli egyéb szereplői görög és latin mitológiai és bibliai, valamint költött alakok
Magyarok és horvátok Alapi Gáspár, Zrínyi nővérének fia, Szigetvár helyettes parancsnoka. Túlélte az ostromot, Zrínyi IV. György váltotta ki török fogságból. Badankovics Iván (Zr.), Badankovics Milos öccse, Embrulah apródot ölte meg. Badankovics Milos (Zr.), Badankovics Iván bátyja, Delimán ölte meg. Bajoni Iván, Istvánffynál Bajoni János nemesifjúként szerepel, a kirohanásnál esett el. Balázs (Zr.), esetleg azonos Balázs deákkal. Balázs deák, Istvánffynál Balázs diák „serény hadnagy”-ként szerepel, az ostrom 17. napján esett el. Borbála, Barbara (Zr.), Deli Vid török leányból lett felesége, törökül Haissen volt a neve. A magyar históriás énekekben a férjével együtt harcoló feleség példája. Schesaeus erdélyi költő latin kiseposzában is szerepel. Bata Péter, Istvánffynál „Báta mezővárosból való Péter” néven szerepel, az ostrom 17. napján esett el. Bika András, Istvánffynál mint „a nemes származású Bika András, Zrínyi kedvelt embere” szerepel. Szeptember 1-jén halt meg. Bosnyák, Istvánffynál Bosnyák Márton lovas katona néven szerepel, az ostrom 17. napján esett el. Bot Péter, Istvánffynál Botos Péter lovas katonaként szerepel, Bosnyák Mártonnal együtt esett el Cserei Pál (Zr.), az egyetlen szigetvári katona, aki megadta magát a törököknek. (A III. énekben Ibrahim pécsi olajbégnek, aki megölette) Csontos Pál (Zr.), szigeti ágyúmester Dandó Ferenc, Istvánffynál „veterán hadnagy”. Radovánnal együtt csapott ki a törökre, és halálos fejlövést kapott Deli Vid, Istvánffynál Zrínyi vitézeként szerepel egy bizonyos Stephanus Segovitius, aki 1544-ben vívott párviadalt egy Demirhám nevű törökkel. Nevét lehet olvasni Deli Vid Sarkovicsként egy ról szóló epigrammában is. A Segovics-Sarkovics azonosság valószínű, bár 1566-ban Segovics már nem élt, de gyerekeiről Zrínyi gondoskodott. Deli nevű személy több is szerepelt Zrínyi környezetében és szigetvár lakói között. Egy Deli Vidak nevű ember 1564-ben öt lovassal részt vett egy hadimustrán. A költő apjának is volt Deli nevű szolgája. Nádasdy Ferenc 17. századi kincstárában pedig őriztek egy ezüstkardot, amely a legenda szerint Deli Vidé volt. Farkasics Péter, Istvánnfy 1543-ból említi Farkasics Györgyöt, Péter apját, aki felépült egy sebesüléséből. Az apa Péterről elmondja, hogy már az ostrom első napján meghalt. A költő a két alakból gyúrta össze Péter alakját, némileg következetlenül, mert Farkasics Péter a III. énekben megsebesül a siklósi csatában, a IV. énekben "alig él", azonban az V. énekben már gyógyultan teszi le az esküt, majd a VII. énekben "régi betegségben" meghal. Az apát, Farkasics Györgyöt 1565-ben Zrínyi szabadította ki török fogságból Gerdei, Istvánffynál Gerdei János lovas katona, az ostrom 17. napján esett el Geréci Berta, Istvánffynál Gereci Bertalan néven szerepel. Az ostromot túlélte, később Zrínyi György váltotta ki török fogságból Golemi Stipán (Zr.), nagy erejű és testű horvát vitéz Guszics András, Zrínyi két alakból formálta ezt a szereplőt: Guzics András 1555-ben Konstantinápolyban volt rab, és a költő udvari kapitányát is így hívták Győri Mátyás, Istvánffynál „serény hadnagyként” szerepel, az ostrom 17. napján halt meg Hajdu Mátyás (Zr.), Demirhám ölte meg Haszanovics (Zr.), horvát vitéz, akit Demirhám ölt meg Hervoics (Zr.), Badankovics Milossal együtt „esztelenül” megnyitotta Szigetvár egyik kapuját, Delimán ölte meg Huszár (Zr.), csak vezetéknéven említett, Malkuch ölte meg Istvánfi, Istvánffy Miklós történetíró, 1622-ben megjelent latin nyelvű magyar története bőven tárgyalja Szigetvár ostromát Juranics Lőrinc, Istvánffy szerint a kirohanásnál „elöl vitte a zászlót Juranics Lőrinc, a serény ifjú”, ekkor ölték meg Károly, V. Károly német-római császár, aki 1556-ig uralkodott. Zrínyi szándékos anakronizmussal tette meg Szulejmán ellenfelének Kerecseni László, Kerecsényi László szigetvári majd gyulai kapitány, aki 1566-ban feladta Gyulát. A törökök kivégezték Klizurics Mikula (Zr.), a kapu feletti toronyból esett le Szvilojeviccsel együtt Kobács Miklós, Istvánffynál Kobak (Kobac) Miklós lovasparancsnok, aki a kirohanásnál esett el Maximilián, Miksa német császár és magyar király Medvei Benedek, Istvánffynál Medvei és Poki Gergely úgy hal meg, hogy ezt a két vitézt a janicsárok "vascsáklyákkal és hosszú hegyes rudakra erősített horgokkal magukhoz rántották, s gyorsan kegyetlenül megölték" Nagy Máté (Zr.), Demirhám ölte meg Novákovics Iván, Istvánffynál „Novák János, az erőteljes öreg, a puskás lovasok parancsnoka” Kecskés Györggyel együtt még a kirohanás után is órákig védte magát egy toronyban. A janicsárok golyózápora ölte meg. A költő szerint "Novák Debeljáknak nemzetiből való", népi énekek maradtak fenn róla Orostoni Péter, Istvánffynál Orosztonyi Péter néven szerepel. Korábban a Nádasdyak tiszttartója volt, fennmaradtak szép magyarsággal írt levelei. Az ostrom alatt vérhasban halt meg szeptember 1-jén Orsics (Orszics) István, fiatal apród, aki túlélte a kirohanást. Istvánnffy szerint „Orsics Istvánt Hasszán, egy siklósi török, akivel előbb mint fogollyal ő nagyon szelíden bánt, saját testével védte meg” Papratovics Farkas, lovasparancsnok, Istvánffynál Alapi Gáspárral együtt a siklósi csata hőse. A kirohanásnál halt meg Patatics Péter, Istvánffynál Patatics Péterként szerepel, veterán lovasparancsnok, aki a kirohnásnál halt meg Penezics (Zr.), horvát vitéz, Demirhám ölte meg Poki Gergely, Istvánffynál Medvei Benedekkel együtt halt meg Radivoj, egy horvát népi énekben szerepel. Malkocs bég kivégeztette, halálát a szigeti Zrínyi bosszulta meg. A költő valószínűleg őutána formálta meg Radivoj alakját Radován Andrián, Istvánffynál egy Radován Jakab szerepel. Már 10 éve szolgált Szigetben, tehetős birtokos és a gyalogosok vajdája volt. A "veterán hadnagy" Dandó Ferenccel együtt csapott ki a törökre, ekkor érte halálos ágyúlövés Sambucus, Zsámboky János történetíró, Szigetvár ostromának a történetét is feldolgozta Sas Fábián (Zr.), Nuh Mohacent ölte meg Szecsődi Máté, Istvánffynál Máté és Mátyás keresztnévvel is szerepel. Gyalogosparancsnok volt, sebesülten ölték meg az ágyában, kilenc gyerekét és feleségét rabságba hurcolták Szlamenovics (Zr.), horvát vitéz, Demirhám ölte meg Szvilojevics Antal (Zr.), a kapu feletti toronyból esett le, Delimán ölte meg Zrínyi (Zrini) György, a szigetvári hős fia, a költő nagyapja Zrínyi (Zrini) Miklós, a szigetvári hős, horvát bán, Sziget főkapitánya
Törökök Abaza (Zr.), Deli Vid öli meg Abdus Elam (Zr.), Singér bég fia, Deli Vid öli meg Abél (Zr.), Deli Vid öli meg Achmedani aga (Achmedán) (Zr.), Radován győzi le Aigas basa (Zr.), Zrínyi öli meg a XI. ének végén. Egy másik hasonló nevű szereplő is feltűnik a XII. énekben Ali bég (Zr.), Rustán barátja Alderán (Zr.), varázsló, Demirhám bátyja Ali (Zr.), Zrínyi öli meg Ali Portu (Ali Kurtog, Ali Kurt), Ali Portug, Szulejmán tüzérségének portugál származású főparancsnoka. Istvánffy szerint az ostrom során a Margit nevű ágyúból érte halálos lövés Arszlán, Arszlán Jahiogli budai basa, a kudarcba fulladt palotai kaland értelmi szerzője Arszlán (Zr.), Jovákovics Iván öli meg Aygas (Aigas) basa (Zr.), cserkesz vezér, ő fogja el Murtuzánt, akit tévedéből Zrínyinek hisz Bajazet, török vitéz, akit Zrínyi ölt meg Bajazit, I. Bajazid török szultán Balbazán (Zr.), Zrínyi ölte meg Balbazán (Zr.), Orszics István ölte meg (nem azonos az előzővel) Behludi Szal aga (Zr.), Zrínyi ölte meg Benavit (Zr.), Bosnyák Márton vágta le Bichir (Zr.), Bot Péter ölte meg Bicsir (Zr.), Novákovics Iván ölte meg Bilal (Zr.), Zrínyi ölte meg Buluk basa, Istvánffynál kétszáz janicsár parancsnoka, abban a csatában halt meg, amiben Radován is elesett Campson, Kanszu el Ghavi, (meghalt 1576-ban) I. Szelim által legyőzött mameluk Csebár (Zr.), Zrínyi ölte meg