A 18. századi csíksomlyói iskolai színjátszás jelentette a székelyföldi színjátszás kezdeteit. A magyarországi és erdélyi ferences iskolai színjátszás legkorábbi biztos adatai Csíksomlyóról valók, 1721-től kezdve tudunk rendszeres előadásokról. A szerzetesek nevelési rendszerében fontos szerepet játszottak a színielőadások. Az iskolai színjátszás sokáig szerves részét alkotta a csíksomlyói (ma a település Csíkszeredához tartozik) iskolai életnek. Hozzájárult a gimnáziumi oktatás színvonalának emeléséhez, ugyanakkor a székelységre tett kulturális hatása is jelentős, az erdélyi és magyar színjátszás történetében is kiemelkedő jelentőségű.A 18. századból fennmaradt csíksomlyói iskolai színjátékok az erdélyi kultúra archaikus rétegeit, gazdag székely tájnyelvét, szokásait őrizték meg az utókor számára.
A csíksomlyói dráma-hagyaték A ferences szerzetesek által a kolostor mellett alapított iskola, a későbbi csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium fontos szerepet játszott a népművelés terén is. A Csíksomlyói ferences szerzetesek iskolafenntartó működése négyszáz éven át, egészen a 19. század végéig jelentős formálója volt a székelyföldi régió kulturális arculatának. A csíksomlyói iskolai oktatás kezdeteit újabban a kutatók közvetett bizonyítékok alapján a 16. század végére teszik, a 17. század első feléből, 1626-ból már az iskola újjászervezéséről van írásos dokumentum. 1721-től kezdve tudunk rendszeres előadásokról Csíksomlyón, ezek gyakorlatilag megszakítás nélkül folytak egészen 1784-ig, erre az időszakra teszik a kutatók a csíksomlyói iskolai színjátszás virágkorát. Később már csak szórványosan voltak előadások.Az előadott színműveket évről évre a tanárok írták, vagy a mástól átvett darabokat átdolgozták és úgy kerültek előadásra. A darabok latin és magyar nyelvűek, verses formájúak. Az ismert előadások száma 99, az összes 137-ből. A fennmaradt teljes vagy hiányos szövegek száma 97 (az összes 104-ből).A csíksomlyói drámahagyaték egyedülálló, a fennmaradt szövegek mennyiségét tekintve, de tematikáját illetően is, 67 magyar nyelvű dráma közül 41 passiójáték.
A színjáték-szövegek 3 kötetben és mintegy 20 különálló kis füzetben maradtak fenn. A legjelentősebb kötetet 1774-ben, nagyrészt passiójátékokból másolták össze (Liber exhibens Actiones parascevicas – 48 szöveg), a másik két kötet 1776-ból való (Actiones Comicae, 7 szöveg, Actiones Tragicae, 6 szöveg). A mindhárom megnevezésben szereplő actio "cselekedetet", "téteményt" jelent, "játék" értelemben használták. Ez a címadás nagyon erősen utal arra, hogy a csíksomlyói darabok színjáték-szövegek, egyetlen funkciója az előadásban való létezés. Ezzel is magyarázható, hogy kinyomtatásukra, olvasmányként való megjelenésükre kísérletet sem tettek, sőt összegyűjtésükre és lemásolásukra is csak a rend elöljáróinak határozott utasítására került sor, miután egy részük már elkallódott vagy elveszett.A játszott darabok latin és magyar kéziratainak lemásolását néhány évtized után, 1774-ben a rendtartományfőnök rendelte el. Az elkészült kéziratos gyűjtemények a későbbi és a modern kutatások forrásai.
A darabokról először Bándi Vazul, a csíksomlyói gimnázium igazgatója (1891-1900) közölt címlistát, a gimnázium történetéről írt összegző monográfiájában, amely 1896-ban jelent meg.Bándi Vazul: A csíksomlyói róm. kath. Főgymnasium története. In: A csíksomlyói róm. kath. Főgymnasium értesítője az 1885–86. tanévről. Csík-Szereda, 1896.Ezzel egyidőben a szövegek kiadása is elkezdődött, Fülöp Árpád, Szlávik Ferenc és Alszeghy Zsolt a XIX. század végén és a XX. század elején ismertették és mentették meg az utókor számára a misztériumjátékok és iskoladrámák egy részét.Az 1751-es, 1752-es, 1759-es, 1766-os években írt színműveket Fülöp Árpád adta ki Budapesten 1897-ben, és az 1775–1776-ban írt misztériumjátékokat Alszeghy Zsolt és Szlávik Ferenc Budapesten 1913-ban.
A modern kutatások, Pintér Márta Zsuzsanna, Kilián István és Medgyesi-Schmikli Norbert kutatásai, megjelent dolgozatai jelentősen hozzájárultak a csíksomlyói iskolai színjátszás történetének feltárásához, valamint a darabok értelmezéséhez.Egy válogatott szövegkiadás a passiójátékokból 2003-ban jelent meg, Nap, Hold és csillagok, velem zokogjatok: Csíksomlyói passiójátékok a XVIII. századból címmel Demeter Júlia szerkesztésében, Pintér Márta Zsuzsánna előszavával.
A csíksomlyói színjátékok műfaja Az iskoladrámáknak azon formáját, amikor a színmű témája vallásos tárgyú volt és az üdvtörténethez kapcsolódott, misztériumdrámának nevezték. Különösképpen a jónak és a rossznak harca testesült meg ezekben a színjátékokban, amelyre a megváltó Krisztus tette fel a koronát, amikor megváltói kereszthalálával végképpen letörte a Gonosz hatalmát és megváltotta az embert.A passiójátékok a nagypénteki misztériumok, amelyeket Húsvét nagyhetén, rendszerint nagypénteken tartottak. A dramatikus prédikációkból és laudákból kifejlődött passiójáték a ferencesek jellegzetes műfajává vált, a szenvedéstörténet drámai ábrázolása, amely évszázadokig az egyik legfontosabb ferences műfaj maradt Európa-szerte.
A színielőadásokon a misztériumok mellett más műfajok is helyet kaptak, különösen a 18. század második felétől: moralitások, allegóriák, bibliai, ószövetségi drámák, és világi témák is előfordultak: történelmi drámák, társadalmi drámák, elvétve szatírák, pásztorjátékok is.
Mikor és hol adták elő az iskolai színjátékokat?
1721-től kezdődően váltak rendszeressé Csíksomlyón az iskolai színielőadások.Csíksomlyó zarándokhely volt, ezért az előadásokat nagyrészt az egyházi ünnepek idején tartották:nagypénteken, pünkösd szombatján, Szent Antal ünnepén, Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) és úrnapján. Az iskola védőszentjének, Szent Adalbertnek az ünnepén (április 23.) is. 1782-ben vízkereszt napján, január 6-án volt a bemutató, az új iskolaépület felszentelésekor.
Napjainkban ismét rendszeresen előadják a Passiót. Az iskoladrámák előadási alkalmai közt Csíksomlyón is túlnyomó helyet foglalt el a nagypéntek.A csíksomlyói búcsú alkalmával, pünkösd szombatján kilenc ismert alkalommal volt előadás. 1742-ből való az első adat a pünkösd szombati előadásról. Az előadásokat a búcsú körmenete után mutatták be a Kissomlyó oldalán elhelyezett szabadtéri színpadon. Kezdetben az egykori csíksomlyói iskola nagyterme volt az előadások színhelye (a ma is álló, volt csíksomlyói gimnázium épülete helyén). Később, az 1740-es évektől már az iskola mellett épített deszkaszínben játszottak, amelynek szélesre tárható ajtói voltak. Amikor a nézőközönség nem fért be a terembe, kinyitották az ajtókat és kívülről is láthatták az előadást. Voltak szabadtéri előadások: A Kissomlyó-hegy aljában, a mostani keresztúton (Jézus hágóján), a két Somlyó-hegy közötti nyeregben, vagy a templom előtti téren. A hagyomány azt tartja, hogy olyan hűen és élményszerűen játszották a diákok a misztériumdrámát, hogy egy alkalommal a nézősereg – felháborodásában – kövekkel dobálta meg a Krisztust kínzó és keresztre feszítő zsidókat alakító diákokat.
A színjátékok szerzői, rendezői, szereplői A csíksomlyói darabokat az ott tanító fiatal szerzetes tanárok írták, és a diákokkal játszatták el. Nem sokat tudunk róluk, mivel a régebbi passiójátékoknál nem másolták bele sem a címet és az előadás idejét, sem a szerző nevét a passióskötetbe. Csak az 1770 utáni drámaszerzők tüntették fel a nevüket.A 18. század első feléből a passiójátékok szerzői közül Potyó Bonaventura István, OFM (Csíkkozmás, 1706.- Kolozsvár, 1756. október 26.) ferenc-rendi szerzetes, gimnáziumi tanár neve maradt fenn.Csíksomlyón 1739. március 27-én nagypénteken adták elő Via Crucis (Keresztút) című magyar nyelvű passiójátékát, a szerzői utasításokból ítélve a Kálváriához vezető úton. Csíksomlyón 1738-tól jött szokásba a Kálvária stációinak végigjárása, mivel ennek még nem volt hagyománya, a szerző a Prologusban elmagyarázza a híveknek a búcsú lényegét. A darab a Liber Exhibens Actiones parascevicas című passió-gyűjteményben található. A drámát közölte a “Nap, Hold és csillagok, velem zokogjatok!” Csíksomlyói passiójátékok a 18. századból című kötet (szerk. Demeter Júlia, Budapest, Argumentum, é. n.).
A 18. század második felének csíksomlyói iskoladráma-szerzői közül Szentes Antal Regináld neve vált ismertté.Csíksomlyói iskoladrámák. Kiad., bev. és jegyz. : Alszeghy Zsolt, Szlávik Ferenc. Budapest, MTA, 1913. Szentes Antal Regináld (Madéfalva, 1747 – Székelyudvarhely, 1806. június 25.) ferenc-rendi szerzetes, tanár a csíksomlyói ferences gimnáziumban a poétika és retorika tanára, majd a székelyudvarhelyi rendház főnöke volt. Iskoladrámái közöl a Rusticus Imperans című a legjelentősebb (1780), amely Jacob Masenius egyik latin bohózatának átdolgozása magyar nyelvre. Másik ismert műve a Zápolya János és Bebek című dráma, amelyet Kolozsvári Pál latin nyelvű műve alapján alkalmazott a csíki viszonyokhoz. Jóízű humora, nyelvének népies zamata miatt nagyon népszerű volt.
A csíksomlyói előadások rendezői az iskola szerzetes-tanárai voltak, szereplői az iskola tanulói, 10-18 éves fiúk, akik általában a környékbeli falvakból kerültek a csíksomlyói gimnáziumba, ők játszották el a női szerepeket is, legfeljebb a prológust, vagy az epilógust mondta el az előadást rendező tanár.
A közönség általában a nagypénteki áhítatra, vagy a pünkösdi búcsúra érkező sok száz, vagy sok ezer környékbeliből állt, az 1773-ból fennmaradt darab prológusa így szólítja meg őket: “Nemes Csík és távolabb eső helységeknek főfő rendei, díszes tagjai, minden renden, akármely néven nevezendő, érdemes , tiszteletre méltó számos hívei!”A szerzők a közönségtől nem a szokványos befogadói magatartásformákat várták el, hanem az aktív részvételt az előadásban, például együtt kellett énekelniük a szereplőkkel bizonyos jelenetekben.Pintér Márta Zsuzsánna: Utószó. In: Demeter Júlia (szerk.): “Nap, Hold és csillagok, velem zokogjatok!” Csíksomlyói passiójátékok a XVIII. századból. Argumentum, Budapest, 2003.
Hivatkozások
Források Antal Imre: Tisztesség adassék. Csíkszereda, 1994 Bándi Vazul: A csíksomlyói róm. kath. Főgymnasium története. In: A csíksomlyói róm. kath. Főgymnasium értesítője az 1885–86. tanévről. Csík-Szereda, 1896 Csíksomlyói iskoladrámák. Kiad., bev. és jegyz. Alszeghy Zsolt, Szlávik Ferenc. Budapest, MTA, 1913 Demeter Júlia (szerk.): “Nap, Hold és csillagok, velem zokogjatok!” Csíksomlyói passiójátékok a XVIII. századból. (Utószó: Pintér Márta Zsuzsanna). Argumentum, Budapest, 2003 Demeter Júlia: Műfaj és funkció összefüggései a csíksomlyói ferences színpadon. In: Őze Sándor–Medgyesi Schmikli Norbert (szerk.): A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára. I-II. Kötet. Piliscsaba-Budapest, PPKE BTK – METEM, 2005 Fülöp Árpád: Csíksomlyói misztériumok. In: A csíksomlyói római kath. Főgymnasium értesítője 1891-92. Csíkszereda, 1893 Fülöp Árpád: Csíksomlyói nagypénteki misztériumok. (Régi magyar könyvtár 3.), Budapest, 1897 Mohay Tamás: A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány. L' Harmattan, Budapest, 2009 Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei, Bp-Kolozsvár, é. n. Sávai János: A csíksomlyói és a kantai iskola története. Agapé Kft., Szeged, 1997 Szlávik Ferenc: Kéziratos iskolai drámák. In: A csíksomlyói római katolikus gymnázium értesítője az 1906-1907 és 1907-1908 tanévről. Csíkszereda 1907, 1908
Kategória:Csíkszereda magyar kulturális élete Kategória:Romániai magyar színházművészet Kategória:Romániai magyar oktatás