Magyarország vízrajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok félkörétől körülvéve. Az országban nincs lefolyástalan terület, minden felszíni víz a déli középpont felé gravitál, és onnan a Dunán, a Vaskapu-szoroson keresztül a Fekete-tengerbe jut. Az egész terület a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik.

Folyók

Magyarország területének egynegyede eredetileg ártér, azaz vízjárta terület volt az ember által végzett folyószabályozások előtt. Ezen él a lakosság fele, itt épült a települések 30%-a, az út-és vasútvonalak fele. Ezt a négyzetkilométernyi területet mintegy négyezer kilométernyi földtöltés védi az áradásoktól. A 19. század vízgazdálkodásának nagyszabású folyószabályozásai és lecsapolási beavatkozásai előtt az erdős sztyeppvidékeket a rendszeresen kiöntő nagy vízhozamú folyók bonyolult kanyarulatai mentén kiterjedt mocsaras és láprétes vizes élőhelyek tarkították.Mesterséges intelligenciával rekonstruálták, hogy nézett ki az Alföld a 19. századi folyószabályozások előtt Bodnár Zsolt - Mesterséges intelligenciával rekonstruálták, hogy nézett ki az Alföld a 19. századi folyószabályozások előtt (qubit.hu, 2025.07.09.) A 21 ezer négyzetkilométernyi vízjárta területből mára mindössze 640 négyzetkilométer maradt.Stéger Dávid - Eltűnik a víz Budapest egyik utolsó mocsarából (National Geographic, 2026.04.11.)

Magyarországon 9800 vízfolyás szerepel a vízügyi nyilvántartásban, amelyek közül csak 1031 vízfolyás vízgyűjtő területe haladja meg a 10 négyzetkilométert, melyek együttes hossza 18 800 kilométer. Az összes vízfolyás együttes hossza Magyarországon 52 355 kilométer. Vízrajzilag Magyarország területe két részre osztható, a Duna és a Tisza vízgyűjtőjére.

A folyók jelenlegi hálózata a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején alakult ki, amikor a Pannon-tenger a Vaskapu-szoroson át visszahúzódott a medencéből.

Általában a nyár végén, ősz elején érik el legalacsonyabb vízszintjüket, ritkábban a tél folyamán.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai alapján az ország vízháztartásának mérlege a korábbi pozitívról negatívba fordult át. A országhatárokon érkező belépő víztömeg 15 év alatt 114-ről 98 köbkilométerre csökkent a folyóinkon. Évente számottevő vízmennyiség, megközelítőleg 100 milliárd m³ hagyja el az országot dél felé. Ennek csupán 10%-át adja a csapadék, a többit a környező területekről érkező, folyamatosan csökkenő vízhozamú folyók hozzák. A párolgás az 1980-as évek óta - különösen a nyári hónapokban és az Alföldön - a duplájára emelkedett. A csapadék és a belső utánpótlás arányaiban nem elegendőek a felhasználás szükségleteinek fedezésére.Thüringer Barbata - Nem érti, hogy miért éppen az aszállyal foglalkozik elsőként Magyar Péter kormánya? (Telex.hu, 2026.05.14.)

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyója a Volga után; magyar szakasza 417 km hosszú, ebből 140 km a magyar-szlovák határ egy szakaszát alkotja, Oroszvár és az Ipoly torkolata között.

Az ősi Duna először a mai Kisalföld területét töltötte fel, és onnan délre haladt, majd a mai Dráva medrén keresztül egy belső tó-rendszerbe torkollott, amely a Kárpát-medence déli részén alakult ki. A Dunántúl térszínének emelkedése miatt kényszerült az ősfolyam a visegrádi szorosba, amelyet alaposan kimélyített - erről a Dunakanyar 2-300 méter mély teraszos völgye tanúskodik.

A szoros elhagyása után az ős-Duna szétterült a Nagyalföldön, nagyban hozzájárulva annak mai szintre történő feltöltődéséhez törmelékkúpok kialakításával. A folyam mai medervonala a pleisztocén késői szakaszában szilárdult meg.

A klímaváltozás aszályt okozó hatásai előtt évente általában két jelentős árhullám vonult le a Dunán és a Tiszán. Az egyik a tavaszi jeges ár, a másik pedig a kora nyári zöldár volt. Az első a hegyekben felhalmozódott hó olvadásának eredménye, és különösen veszélyes lehet, ha a folyókat még jég borítja. A szabályozások óta ez a veszély kisebb, emellett hideg teleken kis jégtörő-flottilla is készen áll a jégtorlaszok kialakulásának megakadályozására. Az általában nagyobb vizet hozó zöldárat a nyár eleji esőzések táplálják. A környező hegyvidékeken kialakuló rendkívüli esőzések azonban szinte az év bármely időszakában okozhatnak jelentős árvízveszélyt.

A Duna vízhozama Budapestnél a legmagasabb vízállás idején 10 000 m³/sec, a legalacsonyabbnál 600 m³/sec. A legmagasabb és legalacsonyabb vízszint közötti különbség 6-8 méter is lehet.„AZ ELŐZETES ÁRVÍZI KOCKÁZATBECSLÉS, VESZÉLY- ÉS KOCKÁZATI TÉRKÉPEK, A KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEK ELSŐ FELÜLVIZSGÁLATA” / Összefoglaló tanulmány BUDAPEST FŐVÁROS - VIZITERV Environ Kft. 2021 / vizeink.hu Az árvízvédelmi rendszerek kielégítőek, de csúcsközeli vagy azt meghaladó áradásokkor rendre veszélyes helyzetek is keletkeznek.„ÁRVÍZI KOCKÁZATI TÉRKÉPEZÉS ÉS STRATÉGIAI KOCKÁZATKEZELÉSI TERV KÉSZÍTÉSE” / Összefoglaló KÖZÉP-DUNA TERVEZÉSI TERÜLET - ÁKK 2014 Konzorcium, 2016 / Országos Vízügyi Főigazgatóság A folyam partjai mentén magyar területen 1,25 millió hektár áradástól védett terület található, kb. 1200 kilométer gát mögött.

A folyamot már a 19. században szabályozták. Magyar szakaszán végig hajózható, a két méteres hajózó vízmélységet általában sikerül biztosítani. A bős-nagymarosi vízlépcső részleges megvalósítása a Duna kisalföldi szakaszán sok szempontból új helyzetet teremtett.

A Duna jobbparti mellékfolyói Magyarországon nem hoznak jelentős víztömeget. A legnagyobbak a Lajta, a Rábca, Rába (aminek a teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 211.3 km), Marcal és a Sió-csatorna (aminek a teljes hossza 120.8 km) ami a Balatonból eredő vizeket veszi föl, illetve a Siót táplálja a Kapos, valamint a Sárvíz.A legjelentősebb jobb oldali mellékfolyója a Dunának a térségben a Dráva, (teljes hossza: 749 km) amely egy hosszabb szakaszon egyben magyar-horvát határfolyó is, de a Dráva már a magyar határon túl csatlakozik a Dunához.

A Duna balparti mellékfolyója: az Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212,4 km, magyarországi (pontosabban a magyar–szlovák határon folyó) szakaszának hossza 143 km.

A klímaváltozás következtében a jelentősen lecsökkent átlagos csapadékmennyiség és a gyakoribb aszályos időszakok hatására, a 2015-2025 közötti időszakban a Duna éves vízhozamának tíz százalékos csökkenését mérték a vízügyi szakemberek.Móra Ferenc Sándor - 1700 milliárd forintos vízpótlási programot indíthatnak a Homokhátságon, de még több a kérdés, mint a válasz (Telex.hu, 2025.01.27.)Borbás Barna - Nem a száraz tavasz a legnagyobb baj – öt ábra Magyarország kritikus vízhelyzetéről (Válasz Online, 2025.05.05.)

Tisza

Magyarország második legfontosabb folyója, egyben a Duna leghosszabb mellékfolyója a Tisza. A Kárpát-medence keleti felére kiterjedő vízgyűjtő területéből 45.000 km² van hazánk területén. A 19. századi szabályozás előtt teljes hossza 1.419 km volt, ebből 955 km az ország mai határain belül. A szabályozás ezeket az adatokat 977, illetve 597 km-re csökkentette.

A szabályozás ellenére kimondottan középszakasz-jellegű folyó maradt, meanderekkel, természetesen lefűződött vagy átvágással keletkezett holtágakkal, morotvákkal, homokpadokkal kiterjedt ártéri erdőkkel. Magyarországi szakasza lassú sodrású, alacsony esésű. Szabályozása előtt rendszeresen elöntött mintegy két millió hektárt. A Tiszán a tavaszi és a nyár eleji nagyvizen kívül volt egy kisebb őszi áradása is. Legalacsonyabb vízállása télen mutatkozott. A Duna és a Tisza tavaszi árvizeinek időbeli egybeesése a Tisza alsó szakaszát visszaduzzasztotta, ami különösen katasztrofális árvizeket tudott okozni (például a szegedi árvíz 1879-ben). A gátjainak hossza Magyarországon meghaladja a 4000 km-t. A szabályozások során lefűződött holtágak medreit keskeny és mély csatornákká alakították, hogy a belvizeket el-, az öntözővizeket pedig a szántóföldekhez vezessék. Szabályozták az áramlásuk irányát és a vizük mennyiségét. Az aszályos időszakokban csapolják a talajvizet.

A jelenlegi medre geológiailag nagyon fiatal, a pleisztocén legvégén alakult ki; előtte a Nyírséget délről kerülte meg. Mellékfolyóival együtt hatalmas, de lapos hordalékkúpokat épített fel a Nagyalföld peremén.

A jobbparti mellékfolyói közül jelentős a Bodrog (teljes hossza 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km), amelynek a torkolata Tokaj közelében az idők folyamán gyakran változtatta helyét. Erről tanúskodnak a közeli holtágak, árterek.A következő nagyobb jobb oldali mellékfolyó a Sajó (teljes hossza 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125.1 km), amely felveszi a Bódva és a Hernád (teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118,5 km) vizét is.Tiszafüred alatt folyik a Tiszába az Eger-patak, Szolnoknál pedig a Zagyva (teljes hossza 180 km), amely addigra már begyűjtötte a Galga és a Tápió vizeit.Ettől délre már nincs jelentős jobb oldali mellékvize a Tiszának; a Duna–Tisza köze viszonylag száraz hátságáról csak száraz völgyek (aszók) vezetnek a Tiszába.

A balparti mellékfolyói közül hazánk területén az első két jelentősebb a Szamos (hossza Déstől 250 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 51,5 km) és a Kraszna (teljes hossza 193 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 46 km).A következő jelentős folyó a Körös – amit Hármas-Körösnek is neveznek, mivel már magába fogadta a Fehér-Körös (teljes hossza 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km), a Fekete-Körös (teljes hossza 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km) és a Sebes-Körös (teljes hossza 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km), valamint a Berettyó (hossza 167 km) és a Hortobágy folyó vizeit. A 19. század nagy szabályozásai előtt ez az egész vidék egy végtelen tőzegláp volt, ma öntözőcsatornák szabdalják a tájat.Az utolsó és egyben legnagyobb mellékfolyója a Tiszának Magyarországon a Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 49,5 km).

A Tisza kisebb hajók számára hajózható Dombrádig. A Tiszántúlon jelentős területeket öntöznek a vizével.

Csatornák bélyegkép|jobbra|300px|Magyarország topográfiai térképe A nagy folyószabályozások idején nem csak árvízvédelmi, hanem részben vízi közlekedési céllal is építettek csatornákat Magyarországon. A Dunántúl legfontosabb ilyen műve a 100 kilométeres Sió csatorna, amely a Balatont és a Dunát köti össze.

A Hansági-főcsatorna a Fertő és a Duna között tőzeglápot tette termőterületté. A 97 km-es Keleti-főcsatorna, amelyet csak 1945 után fejeztek be, a tiszántúli száraz területek öntözését szolgálja.

Az összes magyarországi belső vízi út és öntözőcsatorna hossza 26 000 km körül van.

Állóvizek

bélyegkép|jobbra|250px|A Balaton régebbi kiterjedése Magyarországon 3805 tavat és vizes területet tartanak nyilván, amelyből közel 3500 állóvíznek számít, és ezeknek a medre sem régebbi, mint a pleisztocén, és maguk a tavak mindössze néhány tízezer éve alakultak ki. Igazán mély tó nincs az országban. A sekély tavak vize nyáron gyorsan felmelegszik, és ez fürdőzésre különösen alkalmassá teszi azokat. Tavaink 75 százaléka mesterséges tó. A magyarországi állóvizek összes területe 1685 négyzetkilométer, amely mintegy 2 százaléka az ország területének.

A magyarországi tavakat keletkezésük szerint a következő módon lehet osztályozni:

szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak (például a Balaton és a Velencei-tó), elgátolt medencét kitöltő tavak: (pl. a folyami hordalékkúpokkal elrekesztett Fertő tó, a csuszamlással elgátolt Arlói-tó Ózd környékén), lefűződött folyókanyarulatokban kialakult morotvatavak (pl. a Kalocsa környéki Szelidi-tó), alföldi mélyedéseket, homokhátak közti laposokat megülő szikes tavak (pl. a szegedi Fehér-tó, ami egyben jelentős természetvédelmi terület is, a Nyíregyháza melletti Sóstó), langyos vagy meleg vizű forrástavak (a Hévízi-tó, a miskolctapolcai forrástó), dolinatavak (a Vörös-tó az Aggteleki-karszton),