Molnár Ákos, született Mandel (Budapest, 1893. december 10. – Budapest, 1945. február 12.)A halálozás bíróilag lett megállapítva. Budapesti I-III. kerületi járásbíróság Pk. III. 5382/5/1946-4. sz. végzés magyar író.

Élete Kispolgári, izraelita vallású családban született. Szülei Mandel Károly bankbizományos és Pollák Kornélia (1872–1921) voltak. Hegedűművésznek készült, azonban az első világháborúban elveszítette egyik karját és idegsokkot kapott. Ezután egy ideig bankhivatalnokként dolgozott, majd teljesen az írói hivatás felé fordult.

1918. július 1-jén a Terézvárosban nőül vette Keller Vilmos és Taussig Janka lányát, Erzsébetet.

Művei többnyire a kispolgárság életéről szólnak, saját tapasztalatait vagy történelmi eseményeket dolgozott fel. Stílusa élénk és könnyed. 1929-ben Végre egy jó házasság című regényét Mikszáth-díjjal jutalmazták. Publikált a Nyugatban és a Népszavában is (A börtön – 1926. 8. szám). Kivételt képez mind témájában, mind stílusában A császár dajkája című regénye, mely az 1848 előtti erdélyi parasztmozgalom vezetőjéről, Varga Katalinról (1802–1852) szól. Legtöbb kiadást Magyarországon Szerencsés Imréről írott életrajzi regénye, A hitehagyott élt meg. Műveit lefordították francia, portugál és német nyelvre.

1945 februárjában német katonák hurcolták el feleségével együtt otthonából, majd kivégezték őket.

Halála után – sokak szerint méltatlanul – elfeledte a közönség. Jóslat című kötete még 1963-ban ismét megjelent, de művei csak a Múlt és Jövő Kiadó 2005-ben indított sorozatával kezdtek újra elérhetővé válni. Ezekhez a kötetekhez Kőbányai János írt utószót.

Főbb művei Gyereknek lenni (elbeszélések, Budapest: Genius, 1926, 1930) Végre egy jó házasság (regény, Budapest: Pantheon, 1929, Az új magyar regény) Mikszáth-díj újabb kiadás: Múlt és Jövő, 2006, Jóslat (hét novella, Budapest: Pantheon, 1932) újabb kiadás: Magvető, 1963 Tizenkét lépés (regény, Budapest: Dante, 1933) újabb kiadás: Múlt és Jövő, 2005, A császár dajkája (regény Varga Katalinról, Budapest: Dante, 1935, 1939, A magyar regény mesterei) egyéb kiadás: Harmonia Kulturbizottság, 1938, Magyar írás – Magyar lélek A hitehagyott (Fortunatus Imre regényes életrajza, Budapest: Tábor, 1937, 1938, 1940) újabb kiadás: Múlt és Jövő, 2005, Szabadulás (regény, Budapest: Tábor, 1941)

Külföldön megjelent

Zwölf Schritte (Tizenkét Lépés, Berlin: Piper, 2007, , fordító: Christina Kunze)

Jegyzetek

Források

Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.

További információk

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., . Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Új szó. Szerk. Halasy András. [Bp.], MEFHOSZ, 1937.

Kategória:Magyar írók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Az OMIKE Művészakció résztvevői Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Meggyilkolt költők, írók