Ispáca (1899-ig Spácza, szlovákul Špačince) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése Nagyszombattól 7 km-re északra fekszik.
Élővilága
Korábban a szeszgyár magas kéményén fészkeltek gólyák. Ennek ledöntése után 2019-ben új alátétet állítottak önkéntesek, melyben 2020-tól volt költés. A faluban 2023-ban 3 gólyafiókából 2 maradt életben.bociany.sk
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a mai kálvária környékén már az i. e. 8. századtól fogva emberi település állt, mely körülbelül az i. e. 5. századig állt fenn.
A község területén fekvő birtok Könyves Kálmán király 1111-ben kiadott oklevele szerint a zobori apátsághoz tartozott. A mai települést 1275-ben "Spacha" néven említik először, amikor III. András király a birtokot Gueth ispánnak adta, aki ezt követően felvette a Spáczay előnevet. A Spáczay család egészen 1751-ig maradt a község földesura. Később a Dobsa, Kéméndy, Czer és más családoké volt. A 18. század második felében a Brunswick család alsókorompai uradalmához tartozott. 1861-ben a falu birtokosa a Révay család volt. A község temploma 1312-ben már állt, ebből a templomból mára csak a szentély maradt fenn; ma kápolnaként szolgál. A település 1699-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott. 1720-ban 22 adózó portája volt. 1828-ban 147 házában 1039 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "SPACZA. Tót Mezőváros Pozsony Várm. lakosai katolikusok, fekszik Nagyszombathoz mintegy mértföldnyire; határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék."
Fényes Elek szerint "Spácza, tót m. v., Poson most Nyitra vmegyében, N. Szombathoz északra 1 órányira: 962 kath., 7 evang., 81 zsidó lak., kath. paroch. templommal, több közbirtokos urak lakházaival. Szántóföldjei szép rozsot teremnek; rétjei bőven vannak, s kétszer kaszálhatók; bort is termeszt. F. u. többen."
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 1211 lakosából 17 magyar és 1064 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1741 lakosából 122 magyar és 1572 szlovák anyanyelvű volt.
2001-ben 2026 lakosából 1 magyar és 2009 szlovák volt.
2011-ben 2295 lakosából 5 magyar és 2140 szlovák volt.
2021-ben 3110 lakosából 1 (+1) magyar, 3035 (+3) szlovák, (+2) cigány, 18 (+6) egyéb és 56 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Neves személyek Itt született 1580 körül Zongor Zsigmond nyitrai és esztergomi kanonok, ludányi apát, a fellebbezési törvényszék bírája, 1644-től csanádi püspök, 1648-tól nagyváradi püspök, 1655-től haláláig váci püspök. Itt született 1849-ben Feld Zsigmond színész, színházigazgató Itt született 1849-ben Wertner Mór magyar történész, genealógus, orvos. Itt született 1870-ben Szlezák László harangöntő mester. Itt hunyt el 1896-ban Sullay Rezső római katolikus plébános. Itt szolgált Farkas Antal (1787-1872) katolikus pap. Innen származik Miloš Zárecký (1980) szerzetes pap.
Nevezetességei
Római katolikus templomát a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték. A temetőben álló Szentháromság kápolna 1717-ben épült. Szent Vendel szobra 1807-ben készült. Krisztus Király szobra 1678-ból való.
Sport TJ Družstevník Špačince
Kultúra A községnek saját népi együttese van (Špačinčanka); Countryfesztiválokat rendeznek.
Gazdaság Biogal Jaf Holz
Külső hivatkozások Községinfó Ispáca Szlovákia térképén Ispáca története (szlovákul) E-obce.sk
Jegyzetek
Források Pichlerová, M. 1963: Špačince v praveku a v ranej dobe dejinnej. Zbor. SNM LVII - História 3, 104-125.
Ispaca Kategória:Pozsony vármegye települései