Bélavár község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Fekvése A Dráva partján, a horvát határ mellett fekszik a Barcsot Berzencével összekötő 6801-es út mentén, Vízvár és Somogyudvarhely között. Légvonalban a legközelebbi város a tőle északkeletre lévő Nagyatád, de közvetlen közúti összeköttetés nincs a két település között, így Bélavárról könnyebb elérni Csurgót, sőt (az átszállásmentes vasúti kapcsolatnak köszönhetően) még Barcsot is.

Közúton a 6801-esen, vasúton pedig a MÁV 60-as számú Murakeresztúr–Szentlőrinc-vasútvonalán érhető el, melynek egy megállási pontja van a település lakott területének nyugati szélén, Bélavár megállóhely; ennek közúti elérését a 6801-es útból kiágazó 68 312-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története Bélavár nevét a fennmaradt okiratok közül az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említi először egyházas helyként. A Dráva mellett egykor vár is állt ezen a helyen, melyet a Dráva három oldalról zárt körül. 1399-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt. Az 1469-ben és 1498-ban kelt oklevelek szerint már városi kiváltságokat élvezett. A 15. században is a székesfehérvári káptalané volt. 1531-ben az ország rendjei értekezletre gyűltek össze a településen. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Tahy Ferencz birtokolta. Az 1571. évi török kincstári adólajstromban Bélvár alakban fordult elő; ekkor csak 11 házból állt. 1726-ban őrgróf Turinetti Herkules József Lajos volt a földesura, 1733-tól pedig a Festetics család birtoka volt, s még a 20. század elején is Festetics Taszilónak volt itt a legnagyobb birtoka.

1866-ban és 1877-ben a fél falu leégett.

Bélavár vára A vár a Dráva három oldalról körülzárt kanyarulatában állt egykor. A hagyomány szerint 1531-ben e várban tartották értekezletüket az ország rendjei. A vár a török megszállás alatt pusztulhatott el; nevezetesebb hadiesemény színhelye nem volt.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Ujfalvi Jánosné (független) 1994–1998: Ujfalvi Jánosné (független) 1998–2002: Ujfalvi Jánosné (független) 2002–2006: Ujfalvi Jánosné (független) 2006–2010: Ujfalvi Jánosné (független) 2010–2011: Ujfalvi Jánosné (független) 2011–2014: Pápa László (független) 2014–2019: Pápa László (független) 2019–2024: Naszvadi László (független) 2024– : Naszvadi László (független)

A településen 2011. augusztus 7-én időközi polgármester-választást tartottak az előző polgármester halála miatt.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 10,8% cigánynak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,2%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 4% (8,1% nem nyilatkozott).Bélavár Helységnévtár

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 23,9% cigánynak, 2,6% németnek, 1,9% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 72,3% volt római katolikus, 1,3% református, 0,3% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (18,4% nem válaszolt).Bélavár Helységnévtár

Nevezetességei Bélavár maradványai Szent Vid-templom, 7589 Bélavár, Bajcsy-Zsilinszky u. 18. A bélaváriak túlnyomó része a római katolikus felekezethez tartozik, közülük sokan gyakorolják vallásukat, misére járnak, s a fiatalok hittant tanulnak. A település temploma 1878-ban épült, az egyházi teendőket a berzencei esperes látja el. A horgászni vágyók nagy örömére Bélaváron több lehetőség is rendelkezésre áll a horgászást, halászást illetően. A település alatt folyik a Dráva, de tavakban sincs hiány (Csíkos, bányatavak). https://www.belavari-banyatavak.hu/ Az ide látogatókat szép környezet fogadja. https://www.belavar.hu/kepek/tavak.jpg "Vén fák tanösvény", Bélavár, külterület 46.129577 N, 17.219802 E - A mintegy 2 km hosszú útvonal az ún. Kerékhegy természeti értékeit, tájtörténetét, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú erdőkezelését mutatja be. Látványosságok az útvonalon: Dél-Dunántúl egyik utolsó homoki bükkös társulása igazi famatuzsálemekkel, homoki gyepfoltok, az egykori legelő emlékét őrző óriási erdei fenyő, amely 429 centiméteres mellmagassági kerületével fajának jelenleg ismert legnagyobb hazai példánya. Bélavár határában csúcsosodik a Kerék-hegy, ahol sok helybelinek van szőlője. Bár nem nagy területen gazdálkodnak a szőlészek, pincéik hordóiban finom nedű érlelődik. A települést elhagyva, közvetlenül a horvát-magyar határ mellett, erdők és szántóföldek találkozásában a két ország közötti erdészbarátság tiszteletére emelt emlékmű tekinthető meg. A kőből és fából faragott szoboregyüttes még az ezredforduló előtt, 1999-ben került felavatásra. Bélavár környéke gazdag természeti értékekben: a folyó nyújtotta látnivaló mellett itt van a Duna-Dráva Nemzeti Park egy része is, ahol számos érdekes és értékes növénytársulást láthat a túrázó. Az erdőkben és mezőkön ritka madárfajok honosak, melyeknek nagy része védettséget élvez.

Jegyzetek

További információk Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Somogy megye települései Kategória:Somogy vármegye települései