A Ceglédi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Cegléd. Területe 886,30 km², népessége 89 261 fő, népsűrűsége pedig 101 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én három város (Cegléd, Abony és Albertirsa) és kilenc község tartozott hozzá.
A Ceglédi járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven az 1950-es járásrendezés után, amikor az Abonyi járás székhelyét Abonyból Ceglédre helyezték és nevét ennek megfelelően megváltoztatták.
Települései TelepülésRang(2013. július 15.)Közös hivatalKistérség(2013. január 1.)Népesség(2013. január 1.)Terület(km²)Ceglédjárásszékhely városCeglédCeglédiAbonyvárosCeglédiAlbertirsavárosAlbertirsaCeglédiCeglédbercelközségCeglédiCsemőközségCeglédiDánszentmiklósközségCeglédiJászkarajenőközségCeglédiKőröstetétlenközségCeglédCeglédiMikebudaközségAlbertirsaCeglédiTápiószőlősközségCeglédiTörtelközségCeglédiÚjszilvásközségCeglédi
Története A Ceglédi járás elődje az Abonyi járás volt, melynek neve 1898-ig Kecskeméti alsó járás volt és a 19. század közepén az addigi Kecskeméti járás feldarabolásával jött létre.
Az 1950-es járásrendezés során 1950. június 1-jén az Abonyi járás székhelyét Abonyból a rég városi ranggal rendelkező, jobb közlekedési helyzetben lévő, a térség tényleges központjának szerepét betöltő Ceglédre helyezték át, és elnevezését is ehhez igazították. Egyidejűleg a Monori járástól ide csatolták azt a négy községet, melyek közelebb fekszenek Ceglédhez mint Monorhoz.
Ezt követően a járás községeinek listája 1983 végi megszűnéséig csak új községek alakítása miatt változott: Cegléd és Nagykőrös nagy kiterjedésű határának egyes részeiből alakult 1952-ben Csemő és 1954-ben Nyársapát. Részben Jászkarajenő területéből jött létre 1954-ben Tiszajenő község, melyet Szolnok megye Szolnoki járásához osztottak be, és ezzel a járás – és vele Pest megye – elveszítette utolsó tiszai partszakaszát.
1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Ceglédi járás községei közül kettőt a Nagykőrösi, a többit a Ceglédi városkörnyékhez osztották be.
Községei 1950 és 1983 között Az alábbi táblázat felsorolja a Ceglédi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
A tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Cegléd és Nagykőrös jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartoztak.
KözségMikortólHonnanMeddigHovaAbony1950Abonyi járásból1983Ceglédi városkörnyékhezAlbertirsa1950Monori járásból1983Ceglédi városkörnyékhezCeglédbercel1950Monori járásból1983Ceglédi városkörnyékhezCsemő1952Cegléd és Nagykőrös határából1983Ceglédi városkörnyékhezDánszentmiklós1950Monori járásból1983Ceglédi városkörnyékhezJászkarajenő1950Abonyi járásból1983Ceglédi városkörnyékhezKocsér1950Abonyi járásból1983Nagykőrösi városkörnyékhezKőröstetétlen1950Abonyi járásból1983Ceglédi városkörnyékhezMikebuda1952Albertirsa határából1983Ceglédi városkörnyékhezNyársapát1954Cegléd és Nagykőrös határából1983Nagykőrösi városkörnyékhezTörtel1950Abonyi járásból1983Ceglédi városkörnyékhez
Történeti adatai
Jegyzetek
Források A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.) Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH
Kategória:Pest megye járásai