Huzalellenállások készítésére, melyek kis hőmérsékleti állandóval rendelkeznek, ugyanakkor időben is stabilok, legjobban megfelel a manganin. A manganin csupasz vagy szigetelt, körkeresztmetszetű vagy szögletes, esetleg lemez formájában használatos. A manganin védett német márkanév. Összetétele Többféle összetételű manganin ismeretes. A legelterjedtebb ezek közül a 86% rezet, 12% mangánt és 2% nikkelt tartalmazó változat.
Története Edward Weston 1893-ban kapott szabadalmat az összetételére, gyártására és felhasználására. Jellemzői Fajlagos ellenállása nagy: ρ=0,43 Ω mm²/m Összehasonlításul a vörösrézé ρ=0,0175 Ω mm²/m Hőmérsékleti állandó: 10−5/10 °C körül van, de negatív és pozitív is lehet. Mechanikai feszültségmentesítés: Mechanikai hatásokra az anyagban lappangó mechanikai feszültség ébred. Ez különösen a kisebb átmérőjű huzaloknál fenyeget. Az időben stabil állapot elérésére az ellenállást feszültségmentesíteni kell. Ez történhet hőkezeléssel, ami nagyban hozzájárul az ellenállás stabilizálásához. A hőkezelést 120-140 °C-on végzik 6-24 óráig. Igen jó eredménnyel jár az ellenálláspéldányok néhány µm amplitúdójú rázása, pl. 50 Hz váltakozó árammal, tehát 100 Hz mechanikai frekvenciával (óránként 0,36 millió rázás!) Egyenáramú használatban nem támad hőelektromos feszültség (Peltier-hatás) a mérőkörükben (amennyiben a körben használt ötvözetek elektrokémiai potenciálja egyezik. Vagy az egyes ötvözetek felhasználási sorrendjüknél fogva kompenzálják egymást).
Források Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések (Műszaki Könyvkiadó, 1962)
Kategória:Villamosságtan