jobbra|bélyegkép|270px|Erdélyi János: Válogatott magyar népdalok (1857)Erdélyi János: Válogatott magyar népdalok, gutenberg.org Erdélyi a sok-sok összegyűjtött dallamból – technikai okok miatt – csupán tizenkettőt közölt kiadványban , a kották később szinte majdnem kivétel nélkül elkallódtak bélyegkép|jobbra|270px|Bartók Béla és Kodály Zoltán, a Zeneakadémia két ifjú tanára, Kodály A magyarság néprajza című művének megírása elképzelhetetlen lett volna Bartók Béla népzenekutatói munkásságának eredményei nélkülKósa László: A magyar néprajz tudománytörténete, tankonyvtar.hu A magyar népdal a magyar népzene legősibb formája. Népi és emberi érzelmeket, gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről nemzedékre szállva, szájhagyomány útján keresztül maradt ránk. Népdalnak tekintjük azokat a dalokat is, melyeket eredetileg ismert szerző írt, de a nép „befogadta”: szöveg- és dallamváltozatokat formált belőle.A nép által változatlanul énekelt műdalok neve sláger.
A magyar népdal kutatása A 18. század közepéig senki sem foglalkozott a magyar népdalok gyűjtésével, mivel éneklésük mindennapos és természetes volt. A népdalok és a szövegek feljegyzése már a 19. században elkezdődött. Erdélyi Jánosnak köszönhetően a népköltészet felfedezésével megindult a népköltészeti alkotások gyűjtése, ami ösztönzést adott a népművészet tudományos feltárásához. 1846-ban jelent meg Erdélyi János Népdalok és Mondák I. kötete, majd ezt követően 1847-ben a II., és 1848-ban a III. kötet. A tudományos népdalgyűjtéssel a 20. század elejétől foglalkoznak népdalgyűjtőink. Népdalaink eredetének kinyomozása elsősorban Kodály Zoltán és Bartók Béla – 20. századi zenetudósaink, zeneszerzőink – nevéhez fűződik.
Népdalaink a népi kultúra virágai. Zengő ajkakon élő remekművek, melyek a tudatlanok kincsének és a tanultak élő csodájának tekinthetők. A népdalok világa évezredes fejlődésben kiérlelt, leszűrődött művészet, amely kis arányaiban olyan tökéletes, akárcsak egy nagyszabású mestermű. Szabályok és rend nélkül virulnak, virágos rétté nyílnak, mérhetetlen harmóniájú teljességgé.
Stílusuk szerint a magyar népdalok két csoportra oszthatók: régi és új stílusú népdalokra. A régi stílusú népdalok nagy része több száz éves, gyökereik a honfoglalás előtti időkre nyúlnak vissza. Az új stílusú népdalok keletkezése a 19. századra tehető.
Dallamok
Legértékesebb zenei kincseink a régi dallamok, amelyek a magyar népzene ősrétegébe tartoznak. A régi stílusú ősréteg meghatározó részét az ötfokú, pentaton hangsorra épülő népdalok képezik. Régi stílusú például a Tavaszi szél vizet áraszt, Felszállott a páva és a Megrakják a tüzet című magyar népdal.
A Felszállott a páva a legrégebbiek közül való pávatípusú dalunk. E nagyon régi népdalok közé sorolhatók a siratóénekek, regös dallamok és gyermekjátékdalok is. Az ősi magyar siratók 2–3000 éves archaikus formák, amelyek a magyarság ázsiai őshazájából származnak. A legismertebb a Kiszáradt a tóbul és a Katona vagyok én kezdetű dallam.
Új stílusú népdalok például az A csitári hegyek alatt, Csillagok, csillagok címűek. A régi- és új stílusú magyar népdalok egymásnak szerves folytatásai.
A magyar népdal stílusjegyei + A Wikipédia népdalai stílus szerinti csoportosításban Stílus Darab
Egyszólamúság Négysorosság Jellegzetes ritmusképletek, amelyek a szöveg hangsúlyozásához alkalmazkodnak
A népdalokat Bartók Béla három stílusra osztotta: régi (A) új (B) vegyes (a környező népek és műdalok hatása) (C).
Az új stílusú népdal jellegzetes jegyeivel könnyen megkülönböztethető a másik kettőtől, a régi és vegyes stílus elkülönítése viszont korántsem ilyen egyszerű. Bartók maga is többször megváltoztatta a régi stílusú dal definícióját, és saját népdalgyűjteményét át is rendezte az új meghatározásnak megfelelően. Végül 1978-ban a népzenei típusrend kialakításakor a kutatók úgy döntöttek, hogy nem választják külön a kettőt. A Bartók-féle régi és vegyes stílusból lett a típusrend 1. főcsoportja, az új stílusúakból a 2. főcsoport.
A régi stílusú népdalok jellemzői, ismertető jegyei Sorszerkezet: kvintváltás lefelé, azaz a népdal első két sora egy kvinttel (öt hanggal) mélyebben megismétlődik, vagy variálva megjelenik Dallamvonal: ereszkedő, a lefelé kvintváltásból adódóan: a dallam első sora helyezkedik el a legmagasabban, az utolsó a legmélyebben, kiváltképpen a sorzáró hangok mutatják az ereszkedést Előadásmód: parlando (=beszélve, azaz a szöveg lejtésének megfelelően, nem egyenlő „elbeszélve”), rubato (szabadon) vagy tempo giusto (a leírt ritmushoz kötötten); nagyjából 50–50% a parlando-rubato és a giusto népdalok aránya Hangkészlet: pentatónia (öt hangból álló (l,-d-r-m-s) hangsor, amelyben nincs félhang távolság, leggyakrabban lá-pentaton hangsor), valamint szabályos hétfokúság (gyakori a modális hangsorok használata) Szótagszám: gyakran kicsi
Az új stílusú népdalok jellemzői, ismertető jegyei A magyar népdal új stílusú, ha sorszerkezete (szakszóval architektonikus szerkezete) AABA, AA5BA, AA5A5A vagy ABBA. Az A sorok vége ill. a B sorok eleje kismértékben különbözhet. A kifejlett új stílusra ezen felül jellemző az alkalmazkodó ritmus, vagyis a negyedek átalakulása éles vagy nyújtott ritmussá a szöveg szótaghosszától függően. (A szótag rövid, ha magánhangzóra végződik, vagy a szó végén egy mássalhangzóra, és a következő szó magánhangzóval kezdődik.) Ebből következnek az új stílus jellemzői: Sorszerkezet: visszatérő (azonos első és utolsó sor), gyakori a kvintváltás felfelé Dallamvonal: kupolás a felfelé kvintváltásból is adódóan, vagyis a két középső sor magasabban jár az elsőnél és az utolsónál Előadásmód: szinte kizárólag tempo giusto Hangkészlet: hat- és hétfokúság (itt is gyakori a modális hangsorok használata), elvétve lehet pentaton is Szótagszám: nagyobb szótagszámúak, mint a régi stílusú népdalok Gyakori ritmuszárlatok a sorok végén: éles ritmus-negyed-negyed szünet, félkotta-negyed-negyed szünet, melyek nem alkalmazkodóak.
Népdaltárak E szócikkben népdaltáron több szempont szerint kereshető népdalgyűjteményt értünk. A keresést többféle tárgymutató teszi lehetővé (melyeket röviden csak mutatóknak szokás nevezni), így egy dallam nemcsak a szöveg, hanem a dallam jellemzői alapján is kikereshető.
A magyar népzene tára
1951 és 2011 között a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában kiadott 12 kötetes népdalgyűjtemény, mely a VI. kötettől kezdve tartalmaz mutatókat. Kb. Bartók szerinti A és C típusú népdalt tartalmaz.
Kodály Zoltán: A magyar népzene
Kodály Zoltán 1935-ben írta A magyar népzene című tanulmányát, mely két évvel később a Magyarság Néprajza című, a magyar népi kultúráról szóló tudományos mű IV. kötetében jelent meg. Később a tanulmányt önállóan is kiadták az eredeti címen, amelynek 1952-től tanítványa, Vargyas Lajos szerkesztette a példatárát. A Példatár 495 népdalt tartalmaz, továbbá a Magyar Népzene Tárában használt mutatókat is (Vargyas annak is munkatársa volt). Ezt a példatárral kiegészített munkát mindmáig „Kodály-Vargyas”-ként emlegetik.
Dobszay László: A magyar dal könyve A mű eredetileg iskolai énekkönyvnek indult. Munka közben derült ki, hogy a nagyközönségnek is szüksége van egy a magyar dalkultúra egészéről szóló összeállításra. Az utolsó ilyen antológia negyven évvel korábban jelent meg, a magyar népdal kutatásának elején. Bár Dobszay László műve nemcsak 650 népdalt tartalmaz, hanem alkalmazza a magyar népzenénél bevált mutatókat. A könyv az interneten is hozzáférhető.
Jegyzetek
Források Kodály Zoltán: A magyar népzene, Zeneműkiadó, Budapest, 1981, Lükő Gábor: A magyar lélek formái, Táton, Budapest, 2001,
Internet: A magyar népdal, magyarnota.com A magyar népdal, puszta.com Domokos Pál Péter: A magyar népzene és énekkari műveltségünk, adatbank.ro Magyar Néprajz - A magyar népzene stílusai, típusai, mek.oszk.hu Lehotka Ildikó: A magyar népdalok, papiruszportal.hu Magyar népdaltípusok példatára , nepzeneipeldatar.hu Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje, tankonyvtar.hu
További információk Magyar népdalok. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Endrődi Sándor. Bp, 1906. Online Erdélyi János és a Magyar Tudós Társaság / Tudományos Akadémia Dr. Prof. Paládi-Kovács Attila, videotorium.hu A Népdalok és Mondák közköltészeti forrásai Csörsz Rumen István (tudományos főmunkatárs - MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. Századi Osztály), videotorium.hu Daloskönyv. - Kották és népdalszövegek Ingyenesen letölthető magyar népdalok A csitári hegyek alatt Rost Andrea előadásában, youtube.com
Kapcsolódó szócikkek Magyar népzene Népdal Portál:Kotta/Magyar népdalok listája
Kategória:Magyar népzene