thumb|250px|A Gúrida Birodalom kiterjedése 1200 körül
A Gúridák (1148–1215) (perzsa:سلسله غوریان) a Sánszabani családból származó iráni eredetű afgán hegyi törzsfőnökök voltak, akik kezdetben mint a Gaznavidák vazallusai a közép-afganisztáni Gúr hegység környékén alakítottak ki kisebb hatalmi centrumot. A Gaznavidák szolgálatában rablóhadjáratokban vettek részt, főként az indiai szubkontinens irányába. A Gaznavidák és a Szeldzsukok közötti folyamatos csatározások lehetővé tették a Gúridák felemelkedését, akik korábbi uraikat Észak-India felé (Pandzsáb régió) szorították, és fennhatóságukat fokozatosan kiterjesztették a volt gaznavida területekre. A Gúrida Birodalom hatalma csúcsán a Kaszpi-tengertől Észak-Indiáig húzódott. 1215-ben a belső hatalmi harcoktól meggyengült birodalom a Hvárezm-sahok prédája lett.
Történelem
A Gúridák történelme erősen kötődik a Gaznavidák és a Szeldzsukok történelméhez. Az iráni eredetű harcos afgán hegyi törzs, a Sánszabani, Afganisztán eldugott hegyein, Gúr környékén élt, amikor a 11. század végén a török eredetű Gaznavidák lerohanták településeiket és vazallusukká tették őket. Nevük a Gúr helységnévből ered. A 12. század elején számánida és gaznavida hatásra vették fel az iszlám vallást, amelynek később harcos térítői lettek („gázik”). Saját legendájuk szerint a Sánszabanik ősi szászánida királyi leszármazottak, akik az arab hódítások elől menekültek Gúr hegyei közé. Az itt élő népcsoport a jelenlegi kutatások szerint valószínűleg kelet-iráni tádzsikok voltak, amelyeknek csak egyik törzse volt a Sánszabani család.
1150-ben a Szeldzsuk Birodalom hódításai nyomán a Gúr környékét a Szeldzsukok uralták. Bahrám Sáh (1117–1152) gaznavida uralkodó hadserege, miközben próbálta visszaszerezni területeit, már a Gúridák bosszúhadjáratának esett áldozatul. Ő maga Pandzsábba menekült. A gúrida uralkodó Alá ad-Dín Huszajn (1149–1161) lerombolta Gaznát, ezzel elnyerve a „Világégető” (perzsául:„ Dzsahán-szúz”) nevet. A Gúrtól északra fekvő Fírúzkúh („Türkizhegy”) székhellyel fővárost alapított. Utóda, Gijász ad-Dín Muhammad (1163–1203) nyugati hódításokkal növelte a birodalmat, testvére, Muizz ad-Dín Muhammad (1173–1206) pedig török rabszolgakatonákból álló serege élén Indiában hódított: 1186-ban elfoglalta Lahort, az Indiába kiszorított Gaznavidák új fővárosát, 1192-ben pedig Delhinél végső győzelmet aratott felettük.Iszlám művészet és építészet 332. o. Gijász ad-Dín 1203-ban halt meg, miután lerohanta a horászáni Nisápurt és Mervet, Muizz ad-Dín pedig egy aszaszin merényletének esett áldozatul.
Ez az esemény és a Gúrida Birodalom ezt követő összeomlása rámutat azokra a feszültségekre, amelyek az iszlám vallást ebben a korban jellemezték. A gúrida elit szorosan kötődött az anti-iszmailita karamijja szektához, de 1199-ben átpártoltak a sokkal elterjedtebb szunnita sáfiita vallásjogi iskolához. Ez a lépés nem volt népszerű és zavargásokat okozott Fírúzkúhban, Gúrban, Herátban és Nisápúrban. A testvérpár halála után a birodalmat megosztó hatalmi harcok nyomán a szultánság könnyen áldozatul esett a Hvárezm-sahok hódításainak (1215).
1206-ban, a Gúridák egyik török rabszolgatábornoka, Kutb ad-Dín Ajbak meghódította Delhit és, függetlenítve magát a központi hatalomtól, megalapította a Delhi Szultanátust (1206–1526).Brentjes, Burchard Izmael fiai 102 o.
Gúrida királyok, szultánok
Cím Név Uralkodási időMalik Amír Szúri 9. század – 10. századMalik Mohamed ibn Szúri 10. század – 1011Malik Abú Ali ibn Mohamed1011–1035Malik Abbász ibn Sisz1035 – 1060Malik Mohamed ibn Abbász1060 – 1080Malik Kutb ad-din Haszan1080 – 1100Abul-Muluk Izz ad-Din Huszajn1100–1146Malik Szajf ad-Din Szúri1146–1149MalikBaha ad-Din Szám I1149Malik Szultán al-Muazzam Alá ad-Dín Huszajn 1149–1161Malik Szaf ad-Din Mohamed1161–1163Szultán Abul-FatehGijász ad-Dín Mohamed1163–1202Szultán Shahāb-ud-din Muhammad Ghori Muizz ad-Dín Mohamed1202–1206Szultán Gijász ad-Dín Mahmúd 1206–1212Szultán Baha ad-Dín Szám III 1212–1213Szultán Ala ad-Dín Atsziz 1213–1214Szultán Ala ad-Dín Ali 1214–1215
A Gúrida-dinasztia családfája
Kultúra A Gúridák pártolói voltak a művészeteknek, az irodalomnak, számos építészeti alkotással gazdagították az iszlám művészetét, és hódításaikkal a horászáni stílusjegyeket sikeresen átmentették az indiai építészetbe is. Leghíresebb fennmaradt építményük Dzsam minaretje a közép-afganisztáni Herirud folyó szurdokvölgyében. Bár a Gaznavidák türk eredetű kultúrájának hatásai alatt fejlődtek, a perzsa-iráni kultúrkör néhány elemét is sikeresen ötvözték építészetükben. Ez különösen indiai jelenlétük során figuratív, az élet valósághű ábrázolásában nyilvánult meg.Iszlám művészet és építészet 334 o.
Lásd még Perzsiai muszlim uralkodók listája Dzsam minaretje Az iszlám története Az iszlám művészete Iszlám
Jegyzetek
Források
Fordítás
Kategória:Közép-Ázsia történelme Kategória:Iszlám történelmi államok