Berhida

Berhida város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban, Várpalotától körülbelül 9,5 kilométerre délre. A város a Mezőföld és a Balaton-felvidék határán helyezkedik el, festői természeti környezetben, közel a Balatonhoz és Veszprém városához.

Berhida fontos szerepet játszik a helyi gazdaságban és közösségi életben, melyet a mezőgazdaság, az ipar és a kulturális hagyományok határoznak meg. Hozzá tartozik a mára beolvadt Kiskovácsi (1929 óta) és Peremarton (1939 óta).Berhida története a KSH online helységnévtárában

Fekvése A Balaton-felvidék északkeleti és a Mezőföld északi határán, a Séd völgyében, az M7-es autópálya és a 8-as főút között félúton található.

Környező települések Berhida szomszédjai: nyugat felől Vilonya, dél felől Küngös és Papkeszi, kelet felől Ősi, északról pedig Pétfürdő.

Története A település területe már a rómaiak által is lakott volt, ezt a XX. század elején előkerült leletek (római település és temető) igazolják.

A terület legősibb birtokosa a veszprémi káptalan volt, az okiratok szerint már 1082-től. Az Árpád-házi királyok közül II. Géza is megfordult e helyen, a hagyomány szerint egyik itteni látogatásakor vesztette el az ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját. A pecsétnyomót 1811-ben találta meg egy földműves, a történelmi ritkaság a Magyar Nemzeti Múzeumban található. A település a középkorban 1395-től oppidumnak (mezővárosnak) számított. Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát pedig 1461-ben említik először, amelynek vásárjogát Mátyás király adományozta a városnak. 1532-ben rendi országgyűlést tartottak Berhidán.

Katolikus iskola 1717-től, református iskola 1768-tól működött a településen.

1891-ben kisközség volt Veszprém vármegyében a veszprémi járásban, mely 1032 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral rendelkezett.

1895-ben készült el Berhida megállóhely a települést is érintő on, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.

Az 1922-ben alapított Ipari Robbanóanyaggyár révén rohamléptű fejlődés következett be. 1926-ban Kiskovácsi, majd 1939-ben Peremarton olvadt be.

Az 1985. augusztus 15-én bekövetkezett, a Richter-skála szerinti 5,2 erősségű földrengésnek az epicentruma volt Berhida.

1993-tól rendszeresen megrendezésre kerül a Berhidai Napok 3 napos rendezvénysorozata, melynek látogatottsága alkalmanként a 6-8000 főt is meghaladja.

1995–96-ban, a Várpalota és régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Program keretében összközművessé vált a település, 2004. július 1-jén pedig városi címet kapott.

A településen található: 2 óvoda, 2 általános iskola (Ady Endre és II. Rákóczi Ferenc általános iskola), 2 művelődési ház és 2 közkönyvtár, családsegítő központ, benzinkút, 1 bankfiók.

A településüzemeltetést önálló szervezet látja el. Részese a Várpalota Kistérség Többcélú Társulásának, melynek keretén belül mikrotérségi feladatot lát el.

Jó nevű, külföldön is ismert festő- és fafaragó művészek élnek a településen.

Közélete Polgármesterei

1990–1994: Lajosfalvi József (független) 1994–1998: Lajosfalvi József (független) 1998–2002: Lajosfalvi József (független) 2002–2006: Lajosfalvi József (független) 2006–2007: Lajosfalvi József (független) 2008–2010: Pergő Margit Cecília (független) 2010–2014: Pergő Margit Cecília (független) 2014–2019: Pergő Margit Cecília (független) 2019–2024: Pergő Margit Cecília (független) 2024– : Pergő Margit Cecília (független)

A településen 2008. február 3-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.

Népessége A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 85%-a magyarnak, 9,9% cigánynak, 2,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 8%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 20% (26,1% nem nyilatkozott).Berhida Helységnévtár

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% románnak, horvátnak, szerbnek, szlovénnek, lengyelnek, görögnek, bolgárnak és szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,9% volt római katolikus, 5,9% református, 0,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 17,4% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).Berhida Helységnévtár

Nevezetességei Szent Kereszt Templom (kettős kőfedélszékű XIII. századbeli templom, amelynek csak egyetlen párja van Európában) Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített második világháborús emlékmű Szent László Római Katolikus Templom (1759, Cymbal-freskókkal díszített) Vendéglő (1964), Makovecz Imre tervei szerint

Ismert emberek Itt született 1787. január 18-án Bechtold Fülöp báró, császári és királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik tábornoka.

Közlekedés A kisváros legfontosabb útja a nagyjából kelet–nyugati irányban húzódó 7202-es út, ez biztosít összeköttetést Berhidának Székesfehérvár és Veszprém térsége, illetve az északi Balaton-part nagyobb városai felé is. Észak–déli irányban halad végig a településen a Lepsénytől Várpalotáig húzódó 7207-es út, illetve a település keleti szélén torkollik be a 7202-es útba, dél felől a Papkeszin átvezető 7215-ös út.

Berhidán helyi autóbuszjárat üzemel, melynek szolgáltatóját nyilvános pályázat útján választotta ki az önkormányzat. A közforgalmú helyi menetrend szerinti autóbuszjárat üzemeltetését Pénzes Géza egyéni vállalkozó végzi.

Jegyzetek

További információk Berhida város hivatalos weboldala Berhida város korábbi hivatalos weboldala Gömbpanoráma Berhida településről a Karpatmedence360.hu-n Berhida – Térkép Kalauz

Kategória:Magyarország városai Kategória:Veszprém megye települései Kategória:Veszprém vármegye települései