Adorján Sándor, születési és 1881-ig használt nevén Weiss SándorA Belügyminisztérium 1881. évi 39858. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1881. év 24. oldal 32. sor. (Debrecen, 1858. január 5. – 1944. március után) zsidó származású magyar író, újságíró, műfordító.
Életpályája Weiss Viktor és Bleyer Anna fia. Iskoláit Nagyváradon és Budapesten végezte, az utóbbi helyen az orvosi tanfolyamot hallgatta, majd a műegyetemre ment. Sokat utazott, bejárta Németországot, Franciaországot, Egyiptomot, Palesztinát, Görögországot és Törökországot. Nagyváradi, aradi és fővárosi lapok munkatársa volt, 1881 és 1882 közt az Ország-Világ című lapnak dolgozott, 1890-től a Nemzetnek, később a Magyar Nemzetnek a felelős szerkesztője volt. Magyarra fordította Balzac, Émile Zola és Turgenyev néhány jelentősebb munkáját. A Nemzeti Színház részére színműveket is fordított.
1944 márciusában, az Ujság című folyóirat őt interjúvolta meg Paulay Ede halálának 50. évfordulóján, aki a húga, Adorján Berta (1864–1941) révén sógora is volt.
Önálló művei Keleti képek (1888) Félhomályban (1893) Gólyafészek (1893) Csendül a nóta – szövegíró: Adorján Sándor; zeneszerző: Kéler Béla
Ismertebb fordításai
A halál után. (Turgenyev elbeszélése, Budapest, 1883 Germinal. (Émile Zola regénye, 1885)
Álnevei és kézjegyei Veréti (Magyar Lapok), Camille d'Epernay (Ország-Világ), -n., a. s. (Ellenőr, Nemzet, Vasárnapi Ujság, nagyváradi Szabadság és Fővárosi Lapok) Alkibiadesz.
Jegyzetek
Források
További információk
Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938–1939. Budai-Bernwaliner József ny.
Kategória:Magyar írók Kategória:A Magyar Nemzet (1899–1913) vezetői, újságírói Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Debreceniek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1858-ban született személyek Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A 20. században elhunyt személyek Kategória:Magyar napilapszerkesztők