Ez a lista a Nagyváradon született vagy a városhoz tevékenységük kapcsán kötődő híres embereket tartalmazza.
Itt születtek Abet Ádám (1867–1949) költő András László (1910–1981) festőművész Antal Ferenc (1933–2019) nyomdász, újságíró Ádám György (1922–2013) Széchenyi-díjas orvos, pszichofiziológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Árvay Zsolt (1935–) kutató vegyészmérnök Bajor Andor (1927–1991) író Bakonyi Károly (1873–1926) író, színműíró, a Bob herceg, a János vitéz, a Tatárjárás, valamint a Mágnás Miska című operettek szövegkönyvének írója Balogh „Joe” József (1954–) jazzgitáros, zeneszerző, író, koncertszervező Baróthy Károly (1846–1944), az amerikai polgárháború katonája Baróthy László (1821–1885) honvéd őrnagy, ügyvéd, köztisztviselő Bartovics József (1935–2005) festő, mozaikművész Bálint Péter (1950–) színművész Báthory Gábor (1589–1613) erdélyi fejedelem; itt ölték meg saját hajdúi Báthory Zsigmond (1572–1613) erdélyi fejedelem Bencze Ferenc (1924–1990) Balázs Béla-díjas (1985) színész Benda Kálmán (1913–1994) történész, az MTA tagja Benedek Ferenc (1900–1944) orvos és író Beöthy Ödön (1796–1854), Erdély 1848-as kormánybiztosa, Bihar vármegye alispánja, országgyűlési követ (utcát is neveztek el róla) Berkesy László (1897–1967) orvos, belgyógyász, röntgenológus, egyetemi tanár Boér Antal (1950–) informatikus Boka László (1974–) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató Boross Vilmos (1859–1904) hírlapíró, MÁV-tisztviselő Bozóky László (1911–1995) sugárfizikus, mérnökfizikus, az MTA rendes tagja Böhm Pál (1839–1905) festőművész Csanda Endre (1923–2015) neurológus, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója, professzor emeritus Csatlós Attila Zsolt (1988–) labdarúgó-játékvezető Cseke Péter (1953–) Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató, egyetemi tanár Cseke Sándor (1924–2006) színész Csengery Antal (1822–1880) történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselő, a Kisfaludy Társaság tagja (utcát is neveztek el róla) Csengery Imre (1819–1875) országgyűlési képviselő, Csengery Antal bátyja Csire József (1926–2011) zeneszerző, egyetemi tanár Dajka Margit (1907–1986) Kossuth-díjas színművésznő Dutka Ákos (1881–1972) költő, író, szerkesztő, újságíró, a Holnaposok egyike Diósy Ödönné sz. Brüll Adél (1872–1934), Ady múzsája, "Léda" Edelmann Menyhért (1862–1943), Ady kezelőorvosa Fehérvári Attila (1956–) matematikus, közgazdász Fényes Alice (1918–2007) színművésznő Fényes Szabolcs (1912–1986) Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Fleisz János (Nagyvárad, 1951. június 3.-) nagyváradi magyar történész, egyetemi magántanár, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja, nemzetközi sakkversenybíró. Flór Ferenc (1809–1871), a „legmagyarabb magyar orvos” Galántai Tibor (1920–2015) memoáríró Grosschmid Lajos (1886–1940) matematikus, egyetemi tanár MTA tag Grósz Albert (1819–1901) királyi tanszéki orvos, a nagyváradi Szemkórház igazgatója, 1852 és 1867 között Nagyvárad főorvosa Grósz Emil (1865–1941) szemorvos Grósz Frigyes (1798–1858) orvos, a szemkórház alapítója 1830-ban szegény vakok számára Grünberger Béla (1903–2005) pszichoanalitikus Gyalókay Jenő (1874–1945) katonatiszt, hadtörténész, az MTA tagja Gyomlay Gyula (1861–1942) klasszika-filológus, bizantinológus, az MTA tagja Halmos László (1909–1997) zeneszerző, karnagy Hlatky Endre (1895–1957) rádióigazgató, sajtófőnök, szerkesztő Horváth Károly (zeneszerző) (1950–2015) előadóművész, zeneszerző Hubay Miklós (1918–2011) drámaíró Illés József (1934–) újságíró Implon Irén (1927–2011) újságíró, szerkesztő Iványi Ödön (1854–1893) újságíró, 1891-től a Nagyvárad szerkesztője Jakobovits Elemér (1897–1979) újságíró, sportíró Juhász Anikó, asszonynevén Schwartz Anikó (1950–), kutató vegyész Kabos Endre (1906–1944) háromszoros olimpiai bajnok vívó Kemény György (1925–1973) orvos, hisztológus, egyetemi tanár Káli László (1946–) költő, földrajzi szakíró, közíró. Király Ernő (1945–) jogász, jogszociológus Kiss Ida (1902–1936) prózaíró. Knézy Jenő (1944–2003) sportriporter, sportújságíró, sportkommentátor Komzsik István (1936–) költő, színműíró Kozma Miklós (1884–1941) belügyminiszter Kőrösi Csaba (1959–) színész Lantos-Léderer Ferenc (1891–1934) újságíró, szerkesztő Lázár Kati (eredeti neve: Lazarovits Katalin) (1948–) színésznő, rendező Levente Péter (1943–) Jászai Mari-díjas (1984) színész, rendező, tanár Lőrincz Mátyás (1921–1944) vadászpilóta, őrmester. Lőrinczy Jolán (1903–1991) háztartási szakíró Lőrinczy Lajos (1902–1977) erdélyi magyar újságíró, író, színi szerző Lukács György (1865–1950) jogász, 1895-ben az állami anyakönyvvezetés megszervezője, vallás- és közoktatásügyi miniszter (1905–06), utcát neveztek el róla Makai Zsuzsa (1945–1987) sakkozó, újságíró Máté Imre (1894–1983) magyar földbirtokos, közgazdász, szakíró, országgyűlési képviselő Máté Ottilia világhírű magyarnóta- és operetténekes Mátray Erzsébet, álnevén D. Mátray (1936–), újságíró, szerkesztő Mertz Károly (1903–1976) piarista szerzetes, pedagógus, pedagógiai szakíró Mezey Lajos (1820–1880) festőművész és fotográfus Mihalotzy Géza (1825–1864) magyar és amerikai szabadságharcos katonatiszt Mihelffy Elvira (1880–) újságíró, költő Mikusay József (1873–1947) pedagógus, író, közíró. Molnár Lídia (1951–) ornitológus Mottl Román (1921–1991) grafikus, festőművész Mráz Lajos (1911–?) újságíró, szerkesztő. Munkácsi Bernát (1860–1937) nyelvész, finnugrista, turkológus, orientalista, néprajztudós Muráti Lili (1914–2003) színművésznő Nagy Ilona (1919–2007) írónő Nagy Lajos (1897–1946) régész, művészettörténész, muzeológus, az MTA tagja Nagy Béla (1943–) dramaturg Nagysándor József (1804–1849) honvéd tábornok, aradi vértanú, utcát neveztek el róla Nánási Zoltán (1934–2012) helytörténész, régész Novák Anna (1929–2010) színműíró Osvát Ernő (1876–1929), a Nyugat folyóirat alapító szerkesztője Csengerújfalusi Osváth Tibor (1897–) író, újságíró Pálóczy László (1907–?) színművész Palotai Boris (1904–1983) József Attila-díjas író Palotai Erzsi (1907–1988) előadóművész, író, műfordító Pázmány Péter (1570–1637) esztergomi érsek Perger János (1791–1838) jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja Polgár Lilla (1982–) színművész Politzer György (1903–1942) magyar zsidó származású marxista francia filozófus, a francia ellenállás mártírja, a „vörös hajú filozófus” Putnik Bálint (1901–1995) színművész, rendező, igazgató Rappaport Ottó (1921–1993) újságíró, színházi rendező, szerkesztő Reszegi Lajos (1895-1964) levéltáros gr. Rhédey Ferenc (1610–1667) erdélyi fejedelem, parkot neveztek el róla (Rhédey-kert) ifj. Rimanóczy Kálmán (1870–1912) építész Ritók Lajos (1968-) grafikus-, festő- és szobrászművész Ritoók Zsigmond (1870–1938) orvos, belgyógyász, utcát neveztek el róla Rózsa György (1922–2005) könyvtáros, az MTA Könyvtárának főigazgatója és az ENSZ genfi könyvtárának igazgatója Rozsos István (1922–1963) színész Ruffy Péter (1914–1993) Pulitzer-emlékdíjas újságíró Sándor István (1927–2015) kutatóorvos, szakíró, közíró Sándor János (1888–1976) orvos és orvosi szakíró Simon Zsuzsa (1910–1996) színművésznő Sipos Iván (1897–1937) költő, író, újságíró Stachó Lajos (1920–1982) matematikus Starkné Szilágyi Erzsébet (1935–) középiskolai tanár és könyvszerkesztő Straub F. Brunó (1914–1996), az MTA tagja, 1988–89-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke Szabó Anikó (1965–) színésznő Szabó Béla (1957–) szülész-nőgyógyász szakorvos, egyetemi tanár Szabó Lajos (1937–) bábművész, színész Szántay János (1922–2007) biokémikus, biokémiai szakíró Szász András (1951–) író, újságíró Szegő Katalin (1933–2005) filozófus, egyetemi tanár Széchenyi Zsigmond (1898–1967) Afrika-utazó Széles Anna (1942–) színművésznő Szigligeti Ede (1814–1878) színműíró, 1840-től a Magyar Tudományos Akadémia, 1845-től a Kisfaludy Társaság tagja, utcát neveztek el róla Szilágyi Dezső (1840–1901) jogász, politikus, igazságügy-miniszter, a képviselőház elnöke, utcát neveztek el róla Szilágyi Zsolt (1968–) politikus Színi Sebő Zoltán (1907–1961) szobrászművész Szirmai László (1905–1929) újságíró, író, költő Szombathelyi Blanka (1918–1999) színművésznő Sztojánov István (1943–) villamosmérnök, műszaki szakíró, egyetemi tanár Szűts Dezső (1869–1926) hírlapíró Tauszik Alajos H. József (1904–1992) premontrei rendi szerzetes, egyháztörténész Teleki Mihály (1634–1690) gróf, erdélyi kancellár Thurzó Sándor (1920–2009) zenetörténész, Nagyvárad egyetlen zenei kutatója. Tibor Ernő (1885–1945) festőművész, a holokauszt áldozata Tisza Kálmán (1830–1902) miniszterelnök, teret neveztek el róla Tolnai Tibor (1932–2009) festőművész, grafikus Tolvai Renáta (1991–) énekesnő Tóth Andrea (1999–) énekesnő Tóth Emese (1966–) közgazdász Török Miklós (1946–2013) író, újságíró Varga Gábor (1948–) vegyészmérnök, elbeszélő, drámaíró. Varga Lajos Károly (1947–) fizikus, fizikai szakíró Váradi Balogh László (1916–2014) színművész Váradi Péter (1450?–1501?) kalocsai érsek Várady Júlia (1941–) operaénekes Vesselényi Tibor (1929–2017) közgazdász, mérnök Virginás Andrea (1976–) irodalom- és filmesztéta, kritikus Wagner Nándor (1922–1997) szobrászművész, festő Wellmann György (1946–) Aase-díjas színész Wolf Rudolf (1951–2008) történész. Zöld Sándor (1913–1951) orvos, belügyminiszter Zudor János (1954–2018) költő
Itt tevékenykedtek vagy tevékenykednek Ady Endre itt élt és alkotott (1877–1919) 1900 januárjától 1903 októberéig. Balázs Tibor Ph.D., költő, irodalomtörténész Baróthy Zoltán magyar és amerikai szabadságharcos, 1867 után települt vissza Nagyváradra. Fekete József (1903–1979) szobrász Michael Haydn (1732–1806) zeneszerző, Joseph Haydn fivére itt alkotottaz 1760-as évek elején. Gál Kinga (1970–) politikus, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Tizenhat éves koráig a városban élt családjával. Gittai István József Attila-díjas költő, író, újságíró Horváth Imre (Margitta, 1906. november 4. – Nagyvárad, 1993. április 11.) költő Jósa Piroska (1934) orvos és helytörténetíró Jakobovits Miklós (Kolozsvár, 1936. augusztus 9. – Nagyvárad, 2012. december 16.) festőművész Juhász Gyula itt tanított 1908 és 1911 között, 1943. március 7-én emléktáblát avattak tiszteletére a Pázmány Péter Premontrei Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) épületében. Kabos Gyula (Budapest, 1887. március 19. – New York, 1941. október 6.) itt vált igazán ismert színészé. Kalmár Pál dalénekes a Szomorú vasárnap első előadója, a Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában tanult. Károly Iréneusz József (1854. március 6. – 1929. március 13.) fizikus, tanár, városatya, premontrei kanonok, a drót nélküli távíró egyik feltalálója, Nagyvárad egyik legkiemelkedőbb tudósa A Premontrei Főgimnáziumban 33 évig tanított matematikát és fizikát. Kovács Apollónia népdalénekesnő, színésznő, 1949 és 1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott majd pályáját Magyarországon folytatta. Kristófi János (1925 – 2014) festőművész Krúdy Gyula (1878 – 1933) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere Láng Ida (1889–1944) regényíró, publicista, költő id. Mayer Zoltán (szül. Belényes, 1909. január 5. – Buda, 1976. december 17.) ügyvéd-közgazdász, többnyelvű szakfordító, Itt töltötte ifjúságát az államosításokig, a Belga Bank alapította, a Belényes-Vaskohi MÁV-vasutat ellátó bányákat és a Váradi Villamos Vasutat tulajdonló Magyar Vasúti Forgalmi Rt. utolsó vezérigazgatója Mezey Lajos (1820–1880) festő és fényképész, itt élt és alkotott Szinyei Merse Pál első mestere. Miklós Jutka (1884–1976) költő, fényképész, az első világháború alatt fotóműtermet üzemeltetett a városban. Az első világháború alatt fotóműtermet üzemeltetett a városban. Mottl Román Pál grafikus (Budapest, 1892. március 25. – Nagyvárad, 1978. január 10.) itt élt, alkotott és itt is hunyt el