right|thumbnail|300px|Ez a sematikus ábra a gén és a DNS kettős hélix struktúrája, illetve a kromoszóma közötti összefüggést hivatott bemutatni Az eufenika elnevezés Joshua Lederberg genetikustól származik, aki George Wells Beadle-lel és Edward Lawrie Tatummal megosztva 1958-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott, aki a genetikai rekombinációról és a baktériumokban lévő genetikai anyag szerveződéséről tett fölfedezéseiért.
Az eufenika szó egészséges megjelenést jelent, vagyis annak a lehetőségét, hogy a szülőktől az utódokba gének által átörökített esetleges "rossz" tulajdonságok ellenére az utódok külső megjelenése egészséges lehessen, mert a géneket érő külső - a rossz tulajdonságot provokáló - hatásokat tudatosan, az emberek érdekében megváltoztatjuk vagy a minimálisra csökkentjük.
Az eufenika célja a meglevő "jó" gének kifejeződésének megfelelő környezeti hatásokkal történő előmozdítása. Az eufenika megfelel a huszonegyedik század orvosi törekvéseinek és eszméjének, vagyis a megelőzés és a humánum érvényesítésének.
A klasszikus genetikai megelőzés Az orvosi genetika az 1950-es években alakult ki a humángenetika és az orvostudomány kapcsolatából, és elsődleges feladata a genetikai betegségek megelőzése. Az orvosi genetika ezt a küldetést főleg genetikai tanácsadók révén oldotta és oldja meg. Magyarországon az első genetikai tanácsadó központot Lenart György alapította 1962-ben.
A klasszikus genetikai megelőzés a gyermekvállalás döntésekor az előnyöket és a veszélyeket veszi figyelembe, azt, hogy a szülő génállományának fele, a 23 kromoszóma milyen biológiai specifikumot ad át az új egyednek. A gyermekvállalás során két veszéllyel számolnak a genetikusok. A specifikus veszélyt a családtervezők egészségi állapota és a felmenő ősök genetikai esetleges genetikai betegségei határozzák meg. Emellett számolni kell az általános veszéllyel, ami minden magzatra leselkedik. A klasszikus genetikai megelőzés mindinkább a genetikai betegségek és fejlődési rendellenességek magzati korban történő felismerésén alapszik. Az emberi faj genetika védelmének és javításának utópista tanulmányozásával az eugenika foglalkozik, amelynek kidolgozója az angol Francis Galton volt.Az eugenika vonzásában. A társadalom biológiai tervezése , rubicon.hu
A genetikai megelőzés új lehetősége A ritka, korai kezdésű, súlyos, általában nem kezelhető és egyértelműen örökletesen meghatározott gén- és kromoszómahibák felismerésekor a cél általában a rendellenes utód világrajöttének a megelőzése. A klasszikus genetikai megelőzés erre két fő lehetőséget nyújt. Az egyik: a jelentős veszély beigazolódásakor a családtervezők lemondanak az utódvállalásról vagy jelentősen csökkentik gyermekeik számát. A másik: ha a magzati vizsgálat súlyosabb rendellenességet tár fel, akkor a szülők kérésére a terhességmegszakítás a javallott. Elfogadhatóbb, optimálisabb megoldás érdekében az eufenika a genetikai megelőzés új lehetőségét tárja fel.
A klasszikus genetikai megelőzés a genetikai hajlamok kutatása során érvényesülő komplex betegségekben a genetikusok szerint általában nem érvényesíthető. Soktényezős eredetük miatt különböznek a genetikai betegségek csoportját alkotó gén- és kromoszómahibáktól.
Az eufenika lényege Az eufenika lényege a genetikai megelőzés és a humánum maximális érvényesítése. Ennek három elvi feltétele van. Az egyik: igény az öntevékeny egészségvédelemre, ami az egészséges életmódon keresztül valósítható meg. A másik: a genetikai hajlam, vagy egyéni érzékenység feltárása. Az individuális érzékenység jelentős mértékben genetikailag meghatározott, így a közvetlen rokonság betegsége és sorsának megismerése a családfa felvételével és elemzésével. Az eufenika az egészséges önvédelmet tartja szem előtt, így a gyakorlati megvalósításának három szintjét különíti el: A betegségek specifikus genetikai hajlamának a feltárása. Az erre adódó lehetőségek és változatosak. A családfa felvétele a betegség korábbi családi előfordulásakor, mint támpont. Adott betegség genetikai hajlamának érzékenyebb előrejelzésére kifejlesztett indikátorok vagy hajlamjelzők és laboratóriumi vizsgálatok révén. Génpróbák alkalmazása modern technológiai eszközökkel. A genetkai hajlamot provokáló ártó külső tényezők és védőfaktorok ismerete. Ilyen például a káliumsó az esszenciális magasvérnyomás- betegségekben vagy a gyökfogók, ún. antioxidánsok bizonyos ráktípusokban és az érelmeszesedésben. Egészségmegelőző programok szervezése. Ezek segítségül szolgálnak a megfelelő szűrések bevezetéséhez a genetikai hajlamosság feltárására, jól átgondolt oktatási-nevelési módszerek kifejlesztésére az ártó tényező korlátozására. Emellett biztosítani kell egy olyan légkör megteremtését, amely a résztvevők jó együttműködési készségét teremti meg.
Jegyzetek
Források Czeiczel Endre: Eufénika, Balassi Kiadó, Budapest, 1996. Családtervezési tanácsadás
Kategória:Genetika